Mit takar pontosan az egyetemek és főiskolák modellváltása?

"Pedig, optimális esetben az alapítványi tulajdonba vétel, nagyobb autonómiát kellene,hogy eredményezzen."

Igen. Ha valamilyen ésszerű módon kerülnek be a vezetők a kuratóriumba, nem politikai alapon (mindegy melyik oldalról).

Kérdező

Évtizedek óta megy a szöveg arról, hogy nem megfelelő a felsőoktatás. Az államnak egységes szabályokat kell az összes állami intézményre hoznia, nem lehet kivétel, így a nagy és sikeres egyetemeket visszafogja ha kedvezni akarnának valamivel a kisebb egyetemeknek, vagy éppen fordítva, a kisebb egyetemek működését bénítja ha a szabályok a nagyobb, népszerűbb szakokat futtató egyeteket segítik.

A felsőoktatás javítását azzal kezdték, hogy megnézték, más országokban - amiket a bírálók mindig bezzeg...ban hoztak fel, ott hogyan is működnek. Azt tapasztalták, hogy a felsőoktatás ott sikeresebb, ahol a szabályozás más fajta, nem annyira kötött és állami irányítású. EZÉRT megpróbálnak most nálunk is bevezetni ilyen modelleket. Ezek NÁLUNK újnak számítanak, de más országokban ez a történelmileg megszokott egyetemi modell. Vagyis hogy nem az állam az aki a felettes szerve az egyetemnek, hanem egy kuratórium és nem az állami költségvetésből havonta, évente csepegtetett forrásokkal tud csak gazdálkodni az összes intézmény, hanem vannak olyanok is amiknek saját vagyonuk van és azt forgatva állítják elő a működési költségüket.

Az ilyen modell lehetővé teszi hogy az oktatókat szabadon alkalmazzák, akár csak fél évre is és kiemelt fizetéssel - tudnak esetileg meghívni valakit vendég oktatónak, tudnak olyan fizetést adni neki amiért hajlandó oktatni. Az állami fenntartású egyetemeken a közalkalmazotti szerződés és bértábla az ami használható csak.

A felsőoktatás minőségi változásához kell az, hogy ne a régi káderek oktassanak csak akik elfogadják az alacsony fizetést mert már 30 éve ott dolgoznak és nem tudnának elmenni dolgozni a piaci szektorba, hanem maga az oktató is érdekelt legyen egy magas minőségű egyetemi oktatásban, hiszen ha nem jól végzi a munkáját vagy nem tetszik a hallgatóknak amit és ahogy csinál, akkor nem szerződtetik a következő félévre.

Egy egyetem így könnyebben tud olyan magán pénzeket is becsatornázni amit állami intézményként nem tehet meg, mert végezhetnek olyan kutatásokat amikből az intézmény profitál, az alapítvány az épületeket kiadhatja akár bérbe is szervezeteknek, végezhet konferencia szervezést vagy egy művészeti egyetem akár tarthat előadásokat, kiállításokat pénzért is.

Ami kötöttség hátráltatja esetleg hogy minőségi oktatás legyen azt ezzel a modellváltással próbálják meg kiküszöbölni.

Mellette marad a többi egyetem olyan, mint volt, mert kisebb egyetemeken nem lehet ugyanezt eljátszani, ott szükség van az állami kvótákra. Soha nem lesz gazdaságos pl a szociális munkások képzése vagy az óvónő képzés, mert ott nem lesz fizetős angol nyelvű oktatás félévenként 600 ezres tandíjjal külföldieknek.

Kipróbálták a Corvimus-on és egyenlőre úgy néz ki hogy bevált. Az állami finanszírozású képzéshez hasonlóan ott is megmaradt a nem fizetős oktatás is, csak más forrásból és nőtt is az ilyen hallgatók számít a modellváltás óta. Az egyetemistának meg teljesen mindegy hogy államilag finanszírozott képzésnek vagy Corvinus-ösztöndíjas képzésnek nevezik.

[link]

#8 Aha. És ezért csinál olyan egyetemeket amiknek teljes lesz az autonómiája, ugye?

Nagy marha vagy te!