0,62%-os pozitív tesztarány mellett van létjogosultsága a jelenlegi korlátozásoknak?

"Pont ez a lényeg a vétlenszerűségben, hogy teljesen véletlenszerű."

És véletlenszerűen pont csak a társadalom egy részletéről ad eredményt - ebben az esetben.

A legpontosabb eredményt a szennyvízmintából lehet kiolvasni, mert pisilni mindenki elmegy, a tünetmentes is.

[link]

12. a valószínűség számítást kevered a statisztikával... Az, hogy hány feldobásból hányszor lesz fej vagy írás, nem ststisztika, hanem valószínűség. Nem lehet fertőzöttséget számolni valószínűség számítással...

Ugyanígy nem lehet kiszámolni, hogy ha pl. 9000 emberből 1db fertőzött, akkor az azt jelenti, hogy 100db fertőzött van az országban, csak meg kell őket találni. Ezt te se gondolhatod komolyan.

A közvélemény kuatatás sem ugyanaz, mint annak a megállapítása, hogy mennyien fertőzöttek. Kevered a szezont a fazonnal de nagyon.

#3 "Anyám szándékosan engedett a bárányhimlős gyerekek közé, hogy mielőbb túl legyek rajta."

Ahogy minden más szülő is tette amikor MÉG NEM VOLT VÉDŐOLTÁS a bárányhimlő ellen. Mert a kisgyerekeknél enyhe lefolyású a bárányhimlő, csak sok kiütéssel jár, viszont egy felnőtt emberre akár végzetes is lehet, de szövődménye lehet övsömör, tüdőgyulladás, hasnyálmirigy.gyulladás.

A nagyon kicsi gyerekeknél éppen az a probléma, hogy néha nem is biztos hogy valóban beteg volt, mert megjelenik a babán 2-3 kiütés és kész, az meg lehet hogy szúnyogcsípés volt nem is bárányhimlő. Én is vittem más gyerekhez a sajátomat, ahogy hozzánk is hozta más az övét. Hogy még iskolakezdés előtt, óvodás korban túlessenek rajta a gyerekeink.

De ma már van védőoltás, így ilyet sem kell tennie az embereknek és a felnőttek is meg tudják már védeni magukat a fertőzéstől a védőoltással.

#25 A valószínűségszámítás a statisztikának egy eszköze. Ha azt vizsgálod, hogy cinkelt-e a pénzérme, akkor az egy statisztikai probléma ugyanis NEM TUDOD (ez a kulcs!), hogy fele-fele arányban fog a pénzérme, legfeljebb csak feltételezed.

Tudod, ezerszer feldobálod a pénzérmét, feljegyzed, tehát STATISZTIKÁT készítesz erről, aztán felállítasz egy nullhipotézist, kiszámolod a feltételezésed konfidencia intervallumát, ami alapján eldöntöd, hogy jó-e a feltételezésed.

Ez egy tipikus statisztikai probléma, pontosan ugyanaz a probléma, mint a közvéleménykutatásnál, vagy a tesztelésnél: NEM TUDOD a pontos százalékot, és a statisztika segít neked megbecsülni a valós értéket. Pontosan erre való a statisztika, és csakis erre való.