Viktort meg a lengyel haverjait behúzta a csőbe az Unió?

HA elfogadják így ahogyan most megállapodtak és ez lesz a szabály ezentúl, akkor:

1. 2022 után lehet majd először alkalmazni

2. csakis a költségvetésből származó forrásokkal kapcsolatban lehet alkalmazni, nem lehet kiterjeszteni a jogállamisági vizsgálat ezen módját másra

3. előtte végig kell csinálni a már most meglevő eljárásokat, vagyis elsőnek a tagállamot kell figyelmeztetni a jogsértésre, hogy javíthassanak rajta, utána tárgyalni kell a jogállammal ha nem sikerült, hogy mit és hogyan változtassanak, majd kötelezettség szegési eljárással vizsgálni kell, meg kell indítani a 7-es cikkely szerinti eljárást és csak ezek sikertelensége esetén lehet ezt az új mechanizmust használni

4. az Európai Bíróság fog dönteni most arról, hogy a megegyezésben szereplő jogállamisági "lista" lefedi amit kell és utána csakis ezt lehet számon kérni

5. csakis konkrét ügyeket lehet felhasználni, nem lehet általánosságokban kijelenteni, hogy nincs jogállamiság. Vagyis nem lehet úgy, mint Donáth Anna, aki kijelentette hogy egyenként vizsgálva minden rendben volt, de az "összkép" az mégis az, hogy nincs jogállamiság.

6. nem vonatkozhat az eljárás a szuverén hatáskörbe tartozó témákra mint családjog, migráció szabályozása és hasonlók, csakis arra ami uniós közös hatáskörbe tartozik.

Kérdező

Pontosan az történt amit Orbánék el akartak érni. Konkrétan lesz meghatározva hogy mi a jogállamiság és csakis azt lehet számon kérni majd ami a költségvetéshez kapcsolódik belőle, ráadásul egységesen, mindenkire egyforma kitételekkel.

A vicc az, hogy a ballibek nem veszik észre, ezzel sokkal jobb helyzetbe kerültek Orbánék a jövőre nézve, mintha hagyták volna az egészet a fenébe ahogyan a nyáron megegyeztek az országok vezetői egymással. Ha az Európai Bíróság igent mond arra a listára ami számon kérhető lesz, onnantól egyéb esetekben is teljes joggal lehet majd arra hivatkoznia Orbánéknak vagy a lengyel kormányzatnak, hogy az Európai Bíróság döntése alapján az a tagállamok szuverén hatásköre és nem szólhatnak bele.

Tök mindegy, mert hiába gyorsítják az eljárást, mindent megtámadnak, minden ellen fellebbeznek majd csak azért, hogy menjen az idő. Egy ilyen jogi procedúrát biztosan nem tudnak pár hónap alatt lezárni.

De még ha sikerülne is akkor is 2022-től lehetne alkalmazni. Orbán ezzel elérte a célját, kihúzta a választásokig...

Az egészből ennyi látszódott:

1.Az EU eddig is a költségvetés elszámolása miatt erőltette ezt a feltételt. Már legszívesebben nem adnának egy eurocentet sem.

2.Orbánéknak nem tetszett, hogy bele akarnak szólni a pénzköltésbe és ellenőrizni akarják, hogy ki, mire, hogy költi azt a pénzt. Ez túl nyilvánvaló lett volna, ezért elkezdtek terelni, hogy ez is csak a migránsokról és a melegjogokról szól és vétózták a költségvetést.

3.Amikor látták, hogy az EU most már komolyan gondolja és meg tudja oldani nélkülünk, akkor a Lengyelek kezdeményeztek, utána Orbán is (előtte hitelt vett fel, ha mégsem sikerülne), hogy legyen megegyezés. Ezután Merkel kommunikálta, hogy ja, a megegyezés az jó.

4.A magyar szavazók irányába nehéz lett volna azt kommunikálni, hogy beadtuk a derekunkat, mert kell a pénz. Inkább feltételként szabták meg, hogy a migránsokkal és a melegjogokkal, sajtószabadsággal, a független bíróságokkal kapcsolatos ügyeinkbe ne szóljanak bele. Látszólag ezek miatt kérték, hogy bíróság foglalkozzon a dologgal, de ez igazából csak időhúzás, hogy addig se firtassák, hogy mire költjük a pénzt. Nagyon jól tudják, hogy itt mindenki számára csak egy a lényeg: a pénz.

#9 Az egészből ennyi látszik, hogy szeretnétek ezt a mesét beadni az embereknek.

1.Az EU költségvetésének elszámolása eddig is megtörtént és éppen Merkel nyilatkozta azt alig pár hónapja, hogy Magyarország nagyon jól gazdálkodik az uniós forrásokkal. A megindított kötelezettségszegési eljárások számában éppen hogy nem állunk rosszul. A 2016-os kifejezetten rossz volt az ország szempontjából, mégis ebben az évben velünk szemben 57 eljárás volt folyamatban (45 új indult abban az évben), a spanyoloknál, németeknél 91, belgáknál meg 87. Holott régebbi tagországok, tehát még azt sem lehet mondani hogy alakulóban van az uniós szabályozáshoz a jogrendjük.

[link]

2.a pénzköltésbe az unió mindig is beleszólt és bele is szólhatott, pontosan erről szól a költségvetési vita 7 évenként, hogy ott dőljön el mire és mennyit lehet elkölteni. Ezeknek utána már konkrét szabályozása van és bizony számon is kérik. Az unió alapvetően utófinanszírozásról szól a pályázati pénzeknél, vagyis nem előre fizetnek és majd lesz valami, hanem előbb a tagállam megfinanszírozza, majd ha minden rendben ment akkor az unió megadja azt a pénzt amit pályázatként megkapott.

3. az unió 25 tagállama szerinted azért ült le tárgyalni Orbánnal meg Morawieckivel, mert könnyebben meg tudták volna oldani a megállapodás nélkül, de jó szívűek és bevették mégis őket a csapatba? Te is tudod hogy ez baromság. Ha nem a közös uniós pénzfelvétel történik meg akkor az akár évekkel is kitolhatta volna annak megvalósulását és ez a bajba került tagállamoknak lett volna katasztrófa.

4. A magyar szavazóknál a hozzád hasonlóknak tök mindegy mit mond a kormányzat, nektek akkor is csak az a mese számít, amit a ballibek előadnak. Ahogyan a kormánypárti szavazóknak meg eddig sem számított az a mesedélután, amit a ballibek előadnak minden esetben lassan 25 éve. Tehát tök lényegtelen. A valóság eddig is megmutatta hogy mi történik, és az bizony nem titeket támasztott alá eddig sem. Igen szánalmas azzal jönni, hogy " ez igazából csak időhúzás, hogy addig se firtassák, hogy mire költjük a pénzt", mikor pontosan ez került az eljárás középpontjába, hogy CSAKIS a pénzek elosztásával és felhasználásával lehessen ezt az új jogállamisági eljárást elvégezni.