Nem lenne szükség egy autoriterebb társadalmi berendezkedésre Magyarországon és Európában?

Nem lenne. Csak ilyet szeretne, költözhet a szovjetunióba, észak koreába, stb. El lehet menni innen! Tessék!

(Mellesleg jót is lenne az országnak ha elmenne az összes ilyen)

Tökéletes. A nyíltan diktatúrának nevezhető országok helyett, hoztál két nem sokkal jobb példát.

Szingapúrt. Egy papíron parlamentáris köztársaságot, ami a gyakorlatban autokrácia (diktatúra-küszöb), az '59-es önigazgatás, és '65-ös függetlenedés óta, papíron össz-vissz a 3. vezetővel, mindezt úgy, hogy a 2.-at az 1. jelölte ki, a 3. pedig az 1. fia, mindezt egypártrendszerben. Tekintély 2 úton nyerhető el. Az első, ha bíznak bennük, a második, ha félnek tőlük. Szingapúr a második. Nem azért van tekintélye a rendőröknek, politikusoknak, mert megbízhatóak, felmagasztalhatóak lennének. Hanem mert olyan durva a törvénykezés, hogy bár nem veszik el nyíltan a házad, nem veszik el a munkád, azonban akkora büntetést szabnak ki a legkisebb szabálysértésért (pl. egy rosszul (nem rossz helyen, csak rossz módon) parkolásért), hogy a szó szoros értelmében el kell adnod a házad, vagy óriási méretű és kamatú hitelt kell felvenned, természetesen az állami banktól, mert más bankoknál a rendszer jelzi, hogy szabálysértő vagy.

Ez Magyarországon létrehozható lenne, azonban európai skálán ez már átlépné az autokratikus határt és diktatúrának számítana. Gyakorlati (papírforma szerint nem) autokrácia jelenleg van Magyarországon.

Japán. Itt a tekintély az első módon valósul meg. Ez viszont a magyar kínálattal lehetetlen. Ott alkotmányos monarchia van. Alsó- és felsőházzal. Valamint bár nem sok, de van beleszólása a császárnak is a dolgokba. Illetve a legfontosabb: Alkotmányt csak úgy módosíthatnak, ha házanként 50% egyetért a felvetéssel, majd népszavazás történik! Még ha egy párt vinné is el a komplett 100-100%-ot mindkét házban, akkor sem változtathatnának egyetlen egy aprócska ponton sem az alkotmányban.

Valamint a volt közlekedési miniszter sem a pályafutása alatt szerezte a tekintélyét. Hanem mert lemondott a nem tökéletesen végzett (apróbb vonatkésések) munka miatt. UTÁNA lett tekintélye az emberek szemében! Valamint egyszerűen a japánoknak (és a Kelet-ázsiaiaknak általában) más a felfogása, hozzáállása. Ott mindenkit tisztelnek, tekintélyt adnak neki, aki jól végzi a dolgát, viszont aki rosszul, azt nem kell lemondatni, hanem lemond magától. EZ a nagy különbség! Hogy Japánban az emberek bízhatnak abban, hogy ha csak a gyanúja(!) felmerül, hogy egy miniszter nem jól végezte a dolgát, lemond magától, mert tudja, hogy nem volt tökéletes! Magyarországon ez egyszerűen elképzelhetetlen, mert az itteni politikusok fejébe és lelki világába nem fér bele, hogy a legapróbb problémáért is a legnagyobb büntetést (lemondást) szabja ki SAJÁT MAGÁRA!

------------------------------------------------------------

Csak egy kis érdekesség arra, hogy a japánoknál mindenkinek tekintélye van, aki JÓT hoz: (Hosszú lesz, de aranyos(!!!), érdemes végigolvasni, hogy megértsd milyen a japánok gondolkodása tekintély szempontjából)

A legjobb példa a megboldogult Tama cica. Szerencsés voltam, egész pályafutása alatt Kinokawa-ban laktam. Nagyon szerettem.

Tama egy nőstény kóbor cica volt, de a Kishi állomáson a Kishigawa vonalon az utasok és a dolgozók rendszeresen etették a cicákat. Az állomást be akarták zárni, de az ott lakók ezt leszavazták. Azután következtek a lentebbiek.

2007-ben állomásfőnök lett, egy évnyi cicakajával fizetségként, valamint saját névtáblával, és egyéni szabású tiszti sapkával. Év végén kapott egy bónuszt, mint az év legjobb állomásfőnöke, mely egy új játékot takart, illetve egy adag, még a gazdagok számára is nehezen megszerezhető minőségi rákfalatkát, személyesen a cég elnökének kezéből.

2008-ban szuper-állomásfőnök lett, így az első nőnemű aki vezetői pozícióba került a társaságnál, ami egy új irodával, egy átalakított jegypénztárral járt, benne természetesen egy almos dobozzal. Az előléptetési ceremónián ott volt a cég elnöke, a polgármester, valamint több, mint 300 olyan látogató, aki nem utasként/környékbeliként volt ott, hanem csak ezért utazott oda.

Szintén 2008-ban megkapta, a Wakayama de Knight kitüntetést a prefektúra kormányzójától.

2009-ben a WER (a társaság) forgalomba hozta a Tama-vonatot, ami a róla készült rajzokkal volt tele festve.

2010 elején üzemeltetési igazgatóvá(!) léptették elő, így kapott két asszisztenst, az anyját és a hugát. Még ugyanebben az évben, átépítették az állomás épületét, hogy hasonlítson egy cica arcára.

2011 elején, a cég megtette Ügyvezető Igazgatóvá, Tama cicát! Ez a cég harmadikja a rangsorban. Közvetlenül a cégelnök és a vezérigazgató mögött! De nem ám csak névlegesen! Hivatalosan, a japán "munkaügyi" illetve adóhivatal felé bejelentve, államilag elismert papírokkal, munkaszerződéssel. Egészen haláláig, nem töltötte be más ember ezt a szerepet. Pedig a kinevezése előtt igen. Szó szerint, VALÓJÁBAN ő lett ennek a pozíciónak a tulajdonosa, a jogok gyakorlásával együtt.

Aláírási joga keletkezett. Bizonyos dolgokban, ha nem tudtak dönteni, letették Tama elé az aláírandó papírokat, amikből csak egyet lehetett választani, a mancsát pedig előtte rányomták a tintapárnára. Amelyikre ő rányomott egy mancsot, az úgy volt hivatalos. Senki más nem írta alá, az ő mancsnyoma volt maga az aláírás, a másik szerződő fél pedig elfogadta.

Ezzel a pozícióval már az is járt, hogy be kellett tanítania a saját utódját az állomásra, ami 2012-ben vette kezdetét.

2013-ban megkapta a Tiszteletbeli Cégelnök címét. Gyakorlatilag már nem volt főnöke. A mancslenyomata egyenértékű volt a valódi cégelnök aláírásával! Igen, ez azt jelentette, hogy ha valaki átverte volna és Tama rányomta volna a mancsát egy kókler szerződésére ami a cég eladásáról szólna, akkor érvényes lett volna az adásvételi. De senki meg sem próbálta, illetve Tama sosem pecsételt le olyat, amit nem a cégelnöktől, vagy a vezérigazgatótól kapott!

Ugyanebben az évben, csökkentették a munkaidejét, hogy pihenhessen, hiszen már 14 éves, ami a macskáknál szép kor.

2015 június 22-én halt meg szívelégtelenségben, 16 évesen. A sírkövéhez a cégelnök személyesen szedett köveket Tama születési helyéről, a Kishi-folyó mellől.

A temetésén többEZREN vettek részt!

"Tiszteletbeli örökös állomásfőnök" címet kapott posztomusz.

A bronz szobrát, az alapzatban a történetével, a prefektúra fő könyvtárában helyezték ki.

Emellett kapott egy szentélyt, és Tama fel lett emelve Daimyōjin-ná, ami helyi istenséget jelent!

----------

Szóval a japánoknak ilyen a mentalitása! Egy kóbor cica végigmegy hivatalosan egy vasúti cég ranglétráján a tetejéig, majd még istenséggé is emelik.

A pályafutása alatt, kettő eset volt összesen, mikor elfutott mellette egy-egy ember, mert rohant a vonathoz. Mind a két alkalomnál, Tama fújtatott az illetőkre. Mindkétszer visszamentek, meghajoltak, elnézést kértek, majd megvárták a következő vonatot.

Mindkét alkalommal elérték volna a szerelvényt. De még a zajok mellett is, maguk mögül hallva a fújtatást, nem szálltak fel.

Volt akkora tekintélye Tama cicának, hogy nem ellenkeztek vele! De nem azért, mert cuki tiszteletadás!

Hanem mert Tama kiérdemelte, azzal, hogy még cicaként is, tökéletesebben látta el a munkakör feladatait, mint egy ember tenné!

Mellesleg neked fogalmad sincs, hogy mi a liberalizmus, mivel japán hozzánk képest liberálisabb, de kicsit se zavarjon.

Azért mondanak le emberek pozíciókról, mert felmerül a gyanú, hogy másnak ártott. Ha tekintélyelvű rendszerről beszélnénk, akkor nem kellene lemondani, mivel a tekintélye megvédi az ilyen 'támadásoktól'.