Így megérné belföldi repülőjáratokat üzemeltetni?
-Csakis régifajta propelleres gépek mennének
-Nem lenne csekkolás, ellenőrzés meg ilyenek, csak a reptéren megmotoznak, aztán veszel helyben egy jegyet
-A repülőgépen az utazótáskákat egy lezárt részbe kell tenni, amihez csak a pilótának van kulcsa
Mert ugye a pár évvel ezelőtti Malév Bp.-Deb. járat azért bukott be, mert úgy kezelték, mint egy nemzetközi járatot, ezért sokáig is tartott a becsekkolás meg ilyenek, meg drága is volt.
Így esetleg megérné, a probléma az, hogy mindenféle nemzetközi előírások szabályozzák a repülést, és ezeknek megfelelni nagyon drága.
Nézzünk egy Bp.-Debrecen járatot (napi 2 oda-vissza).
Egy DC-3-as átlagsebességével (450 km/h) számolva ez napi 4 félórás repülőút. A gép 21 személyt szállít, a Bp-Debrecen távot fél óra alatt teszi meg, ezalatt 95 liter üzemanyagot fogyaszt. Egy utasra 4,5 liter üa. ára esik. Ez nem lehet túl sok, mivel pl. az útalapba nem kell befizetnie a repülőgpének :)
Mondjuk ha erre alkalmazunk 2 pilótát egyenként 1 milliós fizetéssel, akkor 1 repülésre 2M / 4*30*21 = 793 Ft esik.
Viszont kell költeni a reptér fenntartására (nem sokat), meg a gép fenntartására (ez se sok pénz egy DC-3-asnál).
Ha a kihasználtsággal korrigáljuk az árakat, akkor a végeredmény az lesz, hogy 2-3 ezer Ft körül lehet az utazás ára egy utasnak, de ahhoz, hogy az egész üzlet (pl. a repülőgép ára) megtérüljön, ennél magasabb árra van szükség, kb. 5-10 ezer forintos jegyárra. A 10 ezres ár, ha belegondolunk, már olyan, mint egy átlagos fapados jegyár, de a MÁV-val őszintén szólva még mindig versenyképes.
Ilyen 200 km-es távokra a modern megoldás a gyorsvasút.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!