Lesz-e demokratikus választás Magyarországon valaha?

Az előzővel értek egyet, más demokratikusnak mondott országokban is létezik a kettős állampolgárság, és szavazhatnak is az ilyen polgárok.

Egyébként Budapesten az ellenzék le tudta váltani Tarlóst. Akkor mégis demokrácia volt?

"1 mandátumról dönthetnek a külhoniak/külföldön élők."

Kevered a nemzetiségi jelölttel.

Külhoniak a szavazatok kb 5%-át adják, ami azért van pár hely. Nem rémlik milyen hiszti ment a Fidesz és Kúria közt, hogy fogadják el a sérült, illetve nem a választási borítékba tett leveleket? Csak azok az érvénytelen szavazatok egy helyet jelentettek.

Mellesleg és a Fidesz álláspontjával értek egyet a külhoni szavazatok terén (vajon ki olvassa végig? :D):

[link]

"Nem támogatjuk azért, mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizetõ polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötõdése nincs is már az országhoz. Nem támogatjuk a választójog kiterjesztését azért sem, mert sokkal nehezebben ellenõrizhetõ a választások tisztasága. Nem támogathatjuk azért sem, mert ez jelentõsen növelné a költségeket. Erre vonatkozóan itt elhangzott egy szám: egymilliárd forintra vonatkozó összegrõl volt szó, ez állítólag egy belügyminisztériumi egyeztetésen hangzott el. Hogy ennek mennyi a realitása, ha a belügyminiszter úr reagálni kíván erre, nyilván elmondja. Nem támogatjuk azért sem, mert a választási eredmények végsõ megállapítását hetekig függõben hagyná. Úgy ítéljük meg, hogy aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra, és ebben az esetben természetesen semmi kifogásunk nem lehet, hogy akár aktívan, akár passzívan választójogát gyakorolja."

#12

Az eddigi választásokon 1 mandátumot jelentett a külhoniak szavazata. Ha M.O.-n alacsony a részvételi arány vagy Erdélyben jobban mozgósítanak, akkor több is lehet, de jellemzően az csak 1 mandátum, tekintve, hogy csak fél szavazatuk van (vagy még kevesebb) azoknak, akiknek nincs lakcímük, mivel önkormányzatiba meg helyközibe nem szólhatnak bele.

#12 ""1 mandátumról dönthetnek a külhoniak/külföldön élők."

Kevered a nemzetiségi jelölttel.

Külhoniak a szavazatok kb 5%-át adják, ami azért van pár hely. Nem rémlik milyen hiszti ment a Fidesz és Kúria közt, hogy fogadják el a sérült, illetve nem a választási borítékba tett leveleket? Csak azok az érvénytelen szavazatok egy helyet jelentettek."

Kevered a dolgokat.

A külhoniaknak csak 1 szavazatuk van, listás, neked belföldö meg 2. Te és én szavazhatunk egyéni jelöltre IS meg listára IS, ők nem. A 199 fős parlamentben 106 egyéni jelölt van, tehát a listás szavazatok - az összes - a parlamenti helyek 47%-t döntik el összesen - ez az egyéni helyek kompenzációja a veszteseknek.

Ebből a listás mennyiségből kerül ki a nemzetiségi jelölt, de akkor választania kell a szavazónak, hogy VAGY a pártok közül választ VAGY a nemzetiségi listák közül. Aki a nemzetiségi jelöltre szavaz annak nincsen benne a listás szavazatok között a döntése. Ha elérnek egy mennyiséget egy nemzetiségnél, akkor lesz nemzetiségi képviselő - mint 2018-ban - de ennyivel kevesebb lesz a listás mandátumszám, amit elosztanak.

Ha az összes külhoni szavazna és mind egy oldalra szavaznának, akkor jelentene 2-3 képviselői mandátumot a döntésük.

Amiket említettél, a boríték vitán, ott korábban tényleg múlt egy képviselői hely a döntésen. De nem azért mert annyival többet tett hozzá a szavazatuk, hanem mert az oda szavazók éppen határon voltak és az a kicsi pont billentette a mérleget. Mint amikor az utolsó csepptől borul a pohár, pedig előtte több ezer került bele.

#12 A linkelt fideszes álláspont az ELSŐ parlamentben hangzott el a rendszerváltás után, még az 1994-es választási kampány előtt.

AKKOR teljesen más volt a viszony a határ másik oldalán élőkkel, mások voltak a kommunikációs és technikai lehetőségek - nagyon más volt még a magyarok helyzete is a világban.

A 2004-es EU-s csatlakozással azonban gyökeresen megváltozott az egymás mellett élés. Pontosan emiatt szavazott rengeteg magyar ember a csatlakozásra, hogy maguk a határok szinte eltűnjenek a szomszéd országok és a mienk között, hogy lehessen szabadon menni tanulni, dolgozni, élni a születési helytől függetlenül. Ahogyan az új választási törvény előtt már végigjátszották az összes olyan lehetőséget, amivel a határon túl élők is részesülhettek volna a magyaroknak szóló segítségekből, támogatásokból (nem pénzben), csakhogy a jelenlegi ellenzék, a balliberális oldal folyamatosan támadt mindent amit megpróbáltak. Az első Orbán kormány alatt bevezetett magyar-igazolvány éppen a kettős állampolgárság helyett lett kitalálva és 2001-től bevezetve. Sajnos azonban a balliberális kormányzat elfordult a határon túli magyaroktól és a magyar igazolványhoz kapcsolt támogatások, lehetőségek sem úgy alakultak, ami jelentős segítséget nyújtott volna.

Románia 2007-től uniós tag, vagyis az ha valaki kettős állampolgár, az nem hozta az unióba való szabad belépést - azaz nem kellett attól tartani hogy emiatt sérülne az EU szabad átjárhatósága mellett a külső határok fokozott védelme egy 2011-es kedvezményes honosítás miatt. Az informatikai eszközök bővülésével ma már a választási eljárás sem annyira költséges és hosszadalmas külföldről, ráadásul a levélszavazással is sokat könnyítettek a helyzeten.

A világ éppen úgy változott azóta is, mint 1993-2010 között abban a 17 évben. Igen, a fidesz átvette az akkori kormánypártok, az azóta megszűnt mdf sok kezdeményezését. Pontosan azért, mert akkor, 1994-ben még egy 8%-os kispárt volt a fidesz, 2010-re pedig már egy kormányzati ciklussal a hátuk mögötti 58%-os parlamenti párt lett (kdnp-vel közösen 68%). Ebből következően nem a fidesz akkori álláspontját vették át az új támogatói, hanem a fidesz-kdnp álláspontja változott meg az új támogatói hatására/elvárására.

16!

Sorold fel az Orbán által épített bukaresti luxus stadionokat!