Mi a vélemény arról, hogy mi magyarok végre törökök leszünk? Új történelem tankönyv?
Ugye a NAT a karantén alatt összedobott egy új történelem tankönyvet, ami elég nagy port kavart szakmai körökben, többek között a Történelemtanárok Egyesülete is kritikáját fejezte ki.
Én eddig azt hittem, hogy ez a kipcsakozás, a türk tanács meg a többi csak politikai húzások, hogy benyaljunk a törököknek az olaj és a migránspolitika miatt, de úgy néz ki, hogy tényleg komolyan gondolják. Nem fogok forrást megosztani, vagy idézgetni, mert akkor úgyis azzal lenne elfoglalva sok ember, hogy mi honnan van. Az objektivitiás érdekében szerintem nézzen utána mindenki maga, olyan forrásból, amilyenből akar.
A lényeg az, hogy az eddig periférián lévő, vagy a szakmai konszenzus által megalapozatlannak ítélt (egymásnak amúgy ellent mondó) elméletekből gyúrt össze egy őstörténetet a NAT, ami a török vonal köré építi azt fel és eléggé abszolutumokban beszél. A hunokkal von párhuzamot, miközben az európai hunokat tiszta török népnek súgallja, holott a valóságban még a hunok nyelvét sem ismerjük. (Nem azt mondom, hogy a magyaroknak nem lehetett köze a hunokhoz). A tankönyv nyelvezete és módszerei szépen, sunyin próbálják elültetni, súgallni, hogy a magyar török nép. Ez azért hátborzongató igazából nekem, mert a török szélsőjobbtól már lehet egy ideje hallani, hogy mi lényegében, mint magyarok, az ő részeik vagyunk, csak a vallásunk más, erre alapozzák területi állításaikat.
Kicsit olyan érzésem van, hogy OV megmondta, hogy kipcsakok vagyunk és a NAT elintézte, hogy azok is legyünk. Amikor múltkor fölraktam egy kérdést ezzel a türk tanáccsal kapcsolatban, akkor még lehurrogtak, hogy túlreagálom, meg hogy csak politikai húzás. Nekem, mint alapvetően jobboldali szemléletű embernek ez egy kicsit szúrja az oldalam, az eddigi történelemkönyvek legalább nem vállaltak abszolut álláspontot olyanokban, amikről kevés, vagy ellentmondásos információink vannak.
Félreértés ne essék, tudom, hogy a honfoglalás előtti magyaroknak köze volt a török népekhez, de akkoriban az egész sztyeppén ez volt a fő kulturális befolyás, ez alapján ilyet súgallni olyan, mintha azt mondanám, hogy a kazak nép (egy valódi kipcsak török nép) szláv eredetű, mert Kazahsztánban cirillel írnak, van egy csomó orosz szavuk és a génjeikben is van orosz behatás (a területen az orosz volt a domináns kultúrális behatás az elmúlt párszáz évben).
Az külön érdekelne, hogy fideszesek egyetértenek e ezzel?
válasza:Kedves 9-es!
Amit leírtál az összességében mind jó, én is így gondoltam. Bizony az akkori törzsi népek amerre vándoroltak úgy alakult az etnikai összetételük.
Ahogy a hunok birodalmában is mindenféle törzs volt (európai részén gótok, germánok, indoirániak, akik egyébként a későbbi szlávok ősei is voltak), úgy a magyarok ősei is amerre mentek mindenütt változott az etnikai összetétel.
Különösen az uralkodó osztályé, akik hatalmi érdekek mentén szövetkeztek, ezt házasságokkal pecsételték meg.
Bizony totál keverék nép minden mai európai nép, tök ostobaság XIX-XX. századi nemzetállami mércével méricskélni Európa lakosságát.
Abban sincs vita, hogy már az onogur ősök törzseiben is az uralkodó, katonáskodó de helyi lakosággal keveredő réteg kinézete volt a türkösebb, a szolgálóké a dél-szibériaiasabb.
A régi kínaiak azt írták a türkül magukat "hunnu"-nak* nevező törzsszövetségről (kínaiaknál: hsziongnuk), hogy a "menstuációs vért zabáló"** törzsei alkották a "Tu Ge"-t (jelentése: Együtt), ennek magja az "Öt Ököl" türk törzsszövetség volt, akikhez csatlakoztak a Hu Yan, Lan, Chulin és Xu Bu tunguz (jelentése emberek) törzsek. És feljegyezték a hozzájuk csatlakozott "kásazabáló" han törzseket is: Ding Ling, Lin Hu, and Lou Fan.
*A "hunnu" nevet őrzi ma is s Хүннү Эйр "Hunnu Air" mongol légitársaság, a kínaiknál torzulta magyarosan átírva "szjonnú"-vá, akik "vad rabszolgák" jelentést kaptak, mert korábban a hanok hódolt népei voltak
**megjegyzésem: simán lehet, hogy akkoriban tényleg megették állataik menstruációs vérét az egyszerűbb emberek
#7
válasza:Nem mennék bele az "ősmagyar" vitába. Történelemszakon végeztem, az a gond, hogy nagyon kevés a forrás, amire lehet támaszkodni. Ha pedig kevés a forrás, akkor az utókor gyárt elméletet. Ezért egy roppant izgalmas, de sok találgatásból álló terület az őstörténet-kutatás.
Nem láttam az új tankönyvet. Viszont én nem tartom ördögtől valónak, ha több elméletet is megemlít, ezeket összehasonlítja és igenis a tanár feladata (mivel azért tanár), hogy rávezesse a tanulókat a kritikus gondolkodásra. Helyes, ha minél több forrás meg van említve. A gond az, hogy az új NAT szerint összevonták egy év anyagába az ókort és a középkort, amit botrányosnak tartok. Semmit nem fognak tudni ezekből a nagyon szép és kifejezetten jól tanítható korszakokból. Így arra sem lesz idő, hogy valóban megértsék, hogy különféle magyar őstörténeti elméletek vannak és egy jót tudjanak beszélgetni ezeknek a hitelességéről.
válasza:Igazából a történelmet bőven elég kóstoltatni a mai ifjúsággal, tanítani tök felesleges, mert semmi sem úgy történt valójában ahogy azt bárki is megírta, mindenki érdekeinek megfelelő meséket írt az utókórnak, amiben már múltjukat is dicsőítették.
Pl. Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848–1849-ben műve elég jól rávilágít arra, hogy bizony az akkori történések is sokkal komplexebbek voltak, mint ahogy azt a mai történelem kanonizálta. /Pl. pákozdi csata komikuma, ahol mindkét fél a törvényes Habsburg uralkodó csapatának érezte magát, nem is füllőtt a foguk ahhoz, hogy egymásra lőjenek, csak a Guyon Richárd angol kalandor gróf által vezetett népfelkelőknek jutott eszébe elkezdeni lövöldözni a horvát határőrökre, akik őket jól meg is futamították, erre válaszul a magyar tüzérség és huszárság nem is a horvát határőröket támadta (mert ők császári-királyi csapat voltak), hanem a szerb népfelkelőket kezdték gyilkolászni egy kicsit, aztán mindenki vissza is fordult.
/
De ugyanez helyzet minden mással is, legyen az Rákóczi-szabadságharc, Dózsa György-féle parasztháborúnak nevezett történések, stb. Vagy bizony a törökök kiűzésekor is csúnya történetek voltak egyes vidékek birtokba vételére.
Egy korszak sem volt nagyon szép, kifejezetten jól tanítható meg még kevésbé...
válasza:13-as, nem értek egyet.
Ha nem tanulnak semmit - hivatkozva arra, hogy minek, mert 100%-ig nem lehet megtanítani - akkor ennek az lesz az eredménye, hogy semmit nem fognak tudni, minimális szinten sem. Ilyen erővel matekot vagy fizikát sem tanuljunk. Pont csak elvben létezik és pl. egy leeső tárgy gyorsulásánál is bele kéne számítani a súrlódást, tehát valójában mindig pontatlan eredményt fogunk kapni. Minek tanuljuk tehát? Arról nem is beszélve, hogy a komolyabb, tudományosabb matematika, nem középiskolai anyag.
Minden korszakban van szépség (persze, hogy mit nevezünk annak, azon már lehet vitatkozni), a kifejezetten jól taníthatónak meg azért írtam az ókort és a középkort, mert magam is tanítottam. :)) Ókor-középkor nélkül nem lenne most Európa, én meg úgy gondolom, hogy európaiként tudnunk kell, hogy hol vannak a gyökereink. az ókori államelméleteken nyugszik ma is az alkotmányosság az európai kultúrában.
"Viszont én nem tartom ördögtől valónak, ha több elméletet is megemlít,"
Ezt én sem, az eddigi tankönyv így is tette, le is volt benne konkrétan írva, hogy úgy gondolják nem a tankönyv dolga, hogy állást foglaljon ebben a vitában és egyenlően be is mutatta a legnépszerűbb elméleteket. Ez viszont, ha az ember olvassa, látszik, hogy egyértelműen foglal állást, elég erős politikai átitatottsággal, ha konkrétan nem is mondja ki. Egy elméleletet kiemel és minden mást csak a lap oldalán, érdekességként megemlít. A nyelvi aspektust teljesen a szőnyeg alá söpri, kivéve, hogy megemlít 5-6 török eredetű szót, mint az üsző meg ilyenek. Ugyanezt csinálja a köznéppel is. Ha ezt összerakja az ember a kormány más, törökökkel kapcsolatos intézkedéseivel, akkor erősen sejthető, hogy nem tudományos hátterű az új változtatás. Ezt erősíti az is, hogy ezen kívül is sok kívánnivalót hagy maga után a könyv, például amit említett az Őskorról.
Ez kicsit arra emlékeztet, amikor először megjelent a finnugor elmélet és úgy festették le ezt, hogy a magyarok konkrétan tiszta finnugorok. Mint később kiderült, egyedül a nyelvünk sorolható az uráli kategóriába és néhány mondánk, és az is a nyelvcsalád legelszigeteltebb tagjaként (valószínűleg ezért nem is nagyon erőlteti a nyelvet az új tankönyv, de el tudom képzelni, hogy abba is képesek lesznek majd belematatni később). Itt hasonló a helyzet, csak a törökökkel. Kivesznek egy aspektust és felnagyítják. Szerintem az ezelőtti tankönyv mutatta be a legtudományosobban a témát, annak ellenére, hogy az is már kormánymegrendelésre készült.
A tudomány egy olyan dolog, aminél az lenne a cél, hogy a lehető legkevésbé legyen befolyásolva a politika által. Tudjuk mi történt legutóbb, amikor ez meghiúsult. De hogy ne csak az egyik oldalt említsem, ha a feketéken múlna, akkor az egyiptomiak, mórok és szaracénok is fullfeketék lettek volna, ahogy az első európaiak és a Közel - Kelet, még Jézus is.
válasza:Kedves 14-es!
Szerintem is általános iskolákban, általános műveltséget adó gimnáziumokban a jövőben is kell annyi történelem és társadalmi ismeretek oktatás, mint amennyi ma van.
Viszont annak semmi értelme sincs, hogy a diákok bármit is megtanuljanak, annak lenne értelme, hogy az akkori korokkal egy kicsit eljátsszanak, erre készüljenek. Még akkor is, ha kicsit karikatúra lesz.
Lehetne a téma mindenféle: pl. nomád törzsi gyűlés, ókori városállam népgyűlése, középkori szabad város kereskedelmi, kézműves kamaráinak tanácskozása, nagy felfedezések korabeli államok közti diplomácia, egykori gyarmatok függetlenségi háborúi
"Viszont én nem tartom ördögtől valónak, ha több elméletet is megemlít, ezeket összehasonlítja és igenis a tanár feladata (mivel azért tanár), hogy rávezesse a tanulókat a kritikus gondolkodásra."
Már e megfogalmazás is sejteti valamelyik elmélet melletti elköteleződés túlságosan komolyan vételét. Ez pedig elég nagy hiba. Tényleg abból induljunk ki, hogy bárki, bármit leírt a történelem folyamán az bizony mind csak nagy mese, az összes okiratával együtt ... :) Ezért a legjobb, ha csak játszadozunk vele.
A matematika, fizika teljesen más, mert ekzakt tudomány (kizárja, hogy a jelenségek megismerésében és magyarázásában önkényesség érvényesüljön). Ja mégsem, inkább csak a kor tudásához mérten... :)
válasza:A "sztyeppei jurtalakók"-at csak azért írtam, mert ennyi erővel mondhatnánk azt is, hogy nem a törökökkel vagyunk rokonok, hanem már abból a korból a velünk (ugorokkal, obugorokkal, + egyéb nemzetségekkel) együttélő akármelyik másik nemzetséggel, pl. a még most is ott élő, közben oroszoknak nevezett népekkel lennénk rokonságban. Ennyi erővel az új történelem könyvekben lehetne tanítani azt, hogy oroszok vagyunk mi is. De ha vándorlásainkban visszafelé megyünk, és az alapján határoznánk meg a rokonságunkat más népekkel, azok alapján akár kínaiak, akár tatárok is lehetünk, vagyunk!
Valahol olvastam egy könyvet Dzsingiz kánról, aki a csatába indulás előtt Attila királyhoz, mint a népe, nemzete ősi fejedelméhez imádkozott a győzelemért!!
Persze, hogy a jurta-lakó nem nemzetség, hanem egy korszak, egy életmód. Most éppen azok egyikéről, a hunok+magyarok, és a velünk együtt vándorló törzsekről beszélünk, és a többi nemzetséghez való rokonságunkról.
Sajnálom, hogy a rövid válaszomból nem tudtad kiolvasni a lényeget!
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!