Aki királyságpárti, az elmondaná, miért lenne jó Magyarországnak, ha az államformája királyság lenne? Ez mennyiben változtatná meg az életünket?

9, 10. Elolvasva amit írtál, végül is nincs köztünk sok vita a lényegi kérdésekben. Mind a királyság visszaállítását, mind pedig a Habsbourg-Lotharingiai jogfolytonosságot tekintve hasonló véleményen vagyunk.

Az alkotmány tekintetében van köztünk TECHNIKAI jellegű vita: én nem a szokásjog, mint elvi megoldás ellen érveltem ugyanis, de 150 éves szünet után, ami alatt "szünetelt" a szokásjog, már nagyon problémásnak tartom visszaállítani technikailag, a napi bíráskodás realitásait figyelembe véve:

Egy sor feloldhatatlan problémát okozna:

Hogy állítanád vissza? Az utolsó precedens, amire hivatkozni lehet, 1847-es precedens lenne? Hogy lehetne így bíráskodni a 21. században, egy 19. századi szokásjogot folytatva, amikor pl. még volt jobbágyság???

Vagy - és ez még rosszabb eset - beemelnénk a precedensjogba a 20. századi ítéleteket is, amelyek nem a király nevében hozattak? Azaz pl. a kommunista vérbírák döntései, a nyilas korszak fasisztoid ítéletei is a precedensek halmazának részét képeznék? Ez abszurdum!

Amit én írok, az nem a Szent Korona ellen van, hanem egy GYAKORLATI, TECHNIKAI kérdés: nem lehet egy 150 évig szünetelő precedensjogot ott folytatni, ahol szünetelni kezdett, mert akkor 19. századi bírói döntésekre lehetne csak hivatkozni precedensként (vagy ami még rosszabb: a 20. századi diktatúrák bírói döntéseire).

A SZOKÁSjog lényegét képező SZOKÁS hiányzik túl régóta ahhoz, hogy azt ilyen egyszerűen vissza lehessen állítani.

Ráadásul további technikai probléma az ÁTMENET kérdése. A jelenlegi, köztársasági alkotmányosságból egy alkotmányos monarchiába átmenni csak a mostani alkotmányból kiindulva, annak módosításával lehet VÉR NÉLKÜL. TECHNIKAILAG.

Gondolom, te sem hiszel abban, hogy egy királypárti forradalom volna a megoldás, vagy hogy annak volna realitása...

Márpedig békés átmenet a jelenlegi állapotból egy monarchiába csak az ÍROTT ALKOTMÁNYOZÁS útján lehetséges (mert a jelenlegi államrend alapja egy írott alkotmány). Persze ez az írott alkotmány merítkezhetne, ihletődhetne a Hármaskönyvből és a szokásjog fontosabb elveiből is, de mindenképpen ÍROTTNAK kellene lennie, máshogy TECHNIKAILAG megvalósíthatatlan a jelenlegi állapotból BÉKÉSEN és jogszerűen áttérni egy monarchiába. Én mindezt tisztán pragmatikusan és a jogtechnikai megvalósíthatóság szempontjából írom.

A parlamentáris monarchiában az uralkodó egy alkotmányos szereplő a sok közül. A 21. században ez annyit jelent, hogy az adott államban nincsenek köztársasági elnökválasztások, azonban parlamenti választások vannak, így a választott parlament alapján kerül hatalomra a kormány, akik ténylegesen irányítják az országot.

A parlament és a miniszterelnök által vezetett kormány 4-5 évenként demokratikusan cserélődik, az államfő évtizedekig, élete végéig van a pozíciójában.

Ezzel szemben egy parlamentáris köztársaságban ugyanúgy 4-5 évenként cserélődik a parlament és a miniszterelnök választások útján, de 5-6 évenként ugyanúgy lejár a köztársasági elnök mandátuma is, és ekkor vagy a parlament vagy a nép új államfőt választ.

Technikailag csupán ennyi a különbség.

Ez egy alkotmányos demokráciának tud stabilitást adni, az egységet jobban képviselheti, ha az uralkodó személye alkalmas, mint egy köztársasági elnök. Nyilván ez kontextusfüggő, mindenütt vannak előnyök és hátrányok is. Az sem árt, ha van ennek az intézménynek valamilyen funkciója, persze ezt Magyarországon nagyon okosan kell beállítani.

Nem vagyok megrögzött államforma-párti, de nagyon szeretném, ha legalább az tudatosulna, hogy a különböző állam- és kormányformák mit jelentenének a gyakorlat szintjén. Mert még a köztársaságpártiak és a monarchisták is a 19. század szintjén tartják a diskurzust, persze eltekintve a kivételektől.

(Történelmi érdekesség, hogy a monarchikus alkotmányokban általában a hatalmi ágak intézményeinek sorrendje a következő:

1. Király

2. Kormány

3. Parlament

4. Bírói hatalom

A köztársaságokban pedig általában:

1. Parlament

2. Köztársasági elnök

3. Kormány

4. Bírói hatalom

Ez még a régi elméletekre vezethető vissza, melyek a hatalmat így eredeztették. A spanyol már egy modernebb alkotmány, ott a király után rögtön a parlament következik.)