Hogyan lehet most élelmiszerhez jutni?

#1, érte én, hogy O1G, de mi köze van a fidesz nem a

bevásárláshoz?

Én öreg vagyok, szóval fiatalkoromban kb természetes volt az üres volt, de még az MSZMP se vásárolt be nekem.

Nem vagyok matuzsálem korú, még csak 72. éves vagyok, de én is jócskán éltem megyeszékhelyen úgy, hogy heti 2 napon volt baromfihús, tőkehús – már ameddig tartott – és az is csak 2 ABC-ben. És hát másból sem volt sem választék, sem ellátás szempontjából sok lehetőség; sok volt a „sajnos nincs, és nem tudom mikor lesz”.

Persze, jó az árubőség, választék, de évtizedekig éltünk így. Ahányszor banánra nézek a boltban, eszembe jut, mekkora protekció kellett, hogy időnként valaki annyi szem banánt kapjon, ahány gyereke van.

Amúgy, én sem tapasztalom, közel sem, hogy semmi sincs az élelmiszerüzletekben. Bizonyára tapasztalható kifosztás is: vélem, hogy minél nagyobb város, annál inkább megy a hisztis felvásárlás. A különbségek miatt szerepelhetnek itt különböző tapasztalatok.

Én messze élek Budapesttől, kis faluban. Szombaton voltam a közeli városban: PENNY-ben, LIDL-ben, ALDI-ban, TESCO-ban, kaptam mindent, amit ott szoktam vásárolni. Viszonylag sokat kellett várni a pénztáraknál, de ez évek óta így van akárcsak egynapos munkaszüneti nap miatti boltzárnál is, mintha világvége következne. Lisztet nem vásároltam. Réteslisztet használunk süteménykészítéshez, nem túl gyakran, amennyi ehhez kell, rendszeresen van itthon. Nem készülünk itthon kemencét építeni, kenyértésztát dagasztani, keleszteni, kenyeret sütni

Ma is minden volt a helyi COOP boltban, ami lenni szokott. Nyugalom van, vásárlás szempontjából is. Elég sokan vagyunk nyugdíjasok. Én ugyan utalással már múlt héten megkaptam a nyugdíjat, de ma kezdték kézbesíteni. Az előző havi pénzből már nem is lett volna mód felvásárolni, de a most kapott nyugdíjat is be kell osztani, és március 31 napos.

3 km-re, a szomszéd faluban van pékség, van teljes kiőrlésű kenyerük is, sokfajta más is, aztán sokféle péksütemény, járulékosan finom illat is. Van olyan kifli, ami nagyon jó a cukorbeteg unokámnak, fagyasztóban jól eláll. Hetente szoktunk ott vásárolni, holnap lesz esedékes. Biztos, hogy lesz minden. Gyógyszertár is van ott, így nekünk nem kell az utcán sorbanállni, sose voltunk ott egyszerre többen.

És szerencsés kor olyan szempontból, hogy sok mindent lehet online intézni, lehet így vásárolni, rendelni. Ezt eddig is csináltam én is, sok mindent sokkal olcsóbban kaptam meg (szállítási díjjal együtt), mintha a közeli városban vettem volna meg. Ráadásul, sok minden nem is kapható itt.

Annyi, hogy az unokák nem járnak iskolába, még csak szervezik a távoktatást, mérik fel a lehetőségeket. De úgy néz ki, hogy szabad időfelhasználású tanulás lesz, megkapják az anyagot videón, és saját időbeosztás szerint nézhetik, írhatják meg a válaszokat. A mai napot az egész család kerti munkával töltötte. Van elég tablet, laptop, okostelefon itthon; készülünk arra, hogy akár a kertben napozva, vagy rosszabb időben a terasz hintaágyán is tanulhatnak; nem kell az iskolapadban ülni, kötött tanórai rend szerint élni. Ellentétes óhajaink vannak; ők abban reménykednek, hogy minél tovább fog tartani.

25# az idősebbek abból is tudnak normális kaját főzni, amire egy mai fiatal azt mondaná, hogy nincs itthon semmi, boltba kell menni. Hihetetlen, hogy meddig el lehet élni finom ételeken, ha kényszeríti magát az ember, hogy márpedig addig nem megy boltba, míg ki nem zabált mindent a hűtőből, meg a kamrából.

Nagyanyám önnel egy korú, sokat mesélt arról milyen volt, mikor gyerek volt meg fiatal egy kis faluban. Pl. mikor egy rokona terhes volt és húst kívánt (akkor azt hitték, hogyha nem eheti, amit kíván, akkor baja lesz a gyereknek) és azt se tudták hova szaladjanak, az volt a szerencse, hogy valami jómódú lányának esküvője volt épp és tudtak kérni neki egy kis húst, amit megehet..) hát mondom, boltba miért nem mentek. Mondta, hogy akkor nem úgy volt, hogy elmegy boltban. Nem is volt hús, meg ha lett volna se lett volna rá pénz. Akkor tényleg csak ünnepeken ették kb. Azt meg nem lehetett csak úgy levágni, mert valaki megkívánta.. Meg nagyapám a vasútnál volt így néha hozzájutottak narancshoz, anyám meg mindig mondja azóta is, hogy akkor nem tudták néha miért volt nagyon rossz a narancs, de már tudja, hogy biztos akkor volt grapefruit, csak azt se tudták, hogy olyan is létezik. Szóval sokat éltek így az emberek, van aki még emlékszik. De most meg tényleg ez van, hogy egy napra bezár a bolt és egymást tapossák, hogy mi lesz... Most is kinéztem az ablakon, olyan sor kanyargott a hentes előtt, mint anno a történelem könyvekben a képeken, hogy jegyrendszer meg élelmiszerosztás... Mi is csak módjával vásároltunk. Nekünk van egy két éves gyerekünk, nem válogat, de van sok dolog, ami kifejezett kedvenc, mindenhez tudtunk venni hozzávalót, sőt. Szerencsére a zöldséget, gyümölcsöt se vásárolják fel a népek, mert ugye az is nagy kedvenc a gyereknél.