Vajon tényleg a választott szakhoz kapcsolódó területeket kéne csak figyelembe venni a gimikben?
Szeretnék egy véleményes kérdésben különböző megközelítéseket olvasni. Folyton felmerülő dilemma az oktatásban a következő:széleskörű vs.szakspecifikus tudás megkövetelése,számonkérése. Ez a "megkövetelés" egyaránt vonatkozik a tanévközi dolgozatokra,ésaz érettségi vizsgákra.
Itt egy vitaindító forrás:
A hölgy erőteljesen meg van róla győződve,hogy az ő általa választott szakra(orvosi)történő megfelelés alapja kizárólag a szakhoz kapcsolódó ismeretek kellenek,hogy legyenek.(nyilván túlzok,de mondanivalójának ez a magva,hisz megveti az ökológiát,az állat és növénytant)
Véleményem szerint ez egy káros szakbarbár-szemlélet,ami előnyben részesíti ha valaki csak egy bizonyos területen jó,de igénytelen bármilyen egyéb jellegű tudásra. A természettudományokat illene összefüggően látni,holisztikusan.
Vajon melyik megközelítés/szemléletmód a helyes,melyiket kellene megerősíteni?
Válaszokat előre is köszönöm!
Nem értek vele egyet, nem szimpatikus hozzáállás. Egy leendő orvosinak, orvosnak el kell tudnia sajátítania a gimis anyagot. És nem csak a természettudományok témakörében. Az hagyján, hogy ökológia (én sem szerettem), de a történelmet, irodalmat is meg kell tanulni. Ha nem veszik fel, az nem véletlen.
Egy orvosis
Mivel nem egyforma képzésről kerülnek be a diákok az egyetemre gy nem is reális őket egy ponton versenyeztetni. A felvételi pedig ez, egy versenyhelyzet, mert csak a jelentkezők legjobb X százaléka kerülhet be a képzésre.
Pontosan azért van felvételi, érettségi és jegy pontbeszámítás is, meg mellette egyéb pontszerzési lehetőség versenyekkel (sportverseny is), nyelvvizsgával, hogy ne csak 1 érték legyen amiben az illető vagy tudott jól szerepelni vagy nem. Ha több oldalról lehet pontot szerezni a versenyben akkor ténylegesen a legjobbak kerülhetnek be. Különben a verseny olyan lenne mint a régi Asterix rajzfilmben a gerelyhajító, akinek a csenevész testén az egyik karja volt csak izmos - mert neki csak arra volt szüksége a gerelyvetéshez (szerinte). Abban az egy dologban tényleg ő a legjobb, de semmi máshoz nem fog tudni jól érteni.
Az orvosin sem elegendő ha egy szakterületen jó valaki, mert mellette emberekkel kell bánnia, egy közösségben kell dolgoznia, nem csak a testi, biológiai funkciókat kell ismernie és kezelnie, de ez összefügg a lelki tényezőkkel is - mindemellett ha szakbarbár, akkor a saját élete sem feltétlen lesz olyan ami segíti majd a gyógyítás végzésében.
Az esélyt is elvenné ez az egyoldalú felvételizés azoktól akik később nem csak ezt a hiányosságot tudnák jól pótolni az egyetemen, de mellé sok mást jobban is tudnának csinálni.
A hangsúlyokat kell megtartani! Ha valaki orvosira akar menni és orvos akar lenni, annak természetesen nem a nyelvi, informatikai vagy történelmi ismeret kell hogy meghatározza a minősítését, de az sem lenne jó ha ezek egyáltalán ne számítanának - hiszen azt mutatják meg hogy mennyire képes általában a jó teljesítményre és az elvárt minőségű, mennyiségű munkára folyamatosan. nem a zseniket kell kiválogatni hanem azokat akik utána 40 éven át képesek folyamatosan magas minőségben dolgozni. És nem csak azon az egy területen ami tetszik nekik, hanem minden részében a hivatásuknak.
#1,#2:
Mélységesen egyetértek. Nem lehet szimplán szakmai oldalról megítélni a felvételiző diákokat,egyéb helyen(akár országhatáron kívül)sem a biológia és kémia tudás az egyedüli mozgatórugó. Természetesen megértem a panaszait,nyilván vannak igazságai.
"nem a zseniket kell kiválogatni hanem azokat akik utána 40 éven át képesek folyamatosan magas minőségben dolgozni. És nem csak azon az egy területen ami tetszik nekik, hanem minden részében a hivatásuknak"
Én sem szeretnék tehetségellenesnek tűnni,de szintúgy egyetértek. A tehetséges diákokat bár megvetni nem kell,ha minimális befektetett energiával érte el a céljait nem tudom előnyben részesíteni. Kifejezetten a szorgalom és az elszántság híve vagyok,s örülnék ha ez a szemlélet nem csak tornaórákon jelenne meg.
#3 Mindent a maga helyén és értékén kell kezelni.
A tehetség nem veszik el azzal ha nem csak azt az egy dolgot vizsgáljuk amiben ő tehetséges. Mert erre is meg van a módszer, hogy az egy területen kiemelkedően tehetséges, másban meg alul teljesítő diákok is a számukra megfelelő helyre kerülhessenek. Pontosan ezért nem csak a középiskolai eredmények számítanak a felvételizőknél, mert aki a középiskolában nem túl jól töriből meg magyarból, ellenben rendkívül jó a számára fontos tárgyból, orvosoknál a biológiából, annak ott van a lehetősége hogy az érettségi eredménye, a versenyeken elért eredménye hozza meg a bejutáshoz szükséges összpontszámot.
A vegyes rendszer ezért jó és erre ad lehetőséget az is hogy az érettségi pontszámait meg lehet duplázni a középiskolai jegyek helyett. Vagyis ha nem volt jó mindenféle tárgyból vagy nehézségei voltak a tanáraival az órai munkával, de a tudása a tehetsége miatt magas és jól érettségizik, akkor dönthet úgy hogy csakis ezek határozzák meg a felvételi pontszámát.
Ha viszont nem tud jól érettségizni magyarból, töriből mert nem csak az órákon nem tudta jól végezni a munkát hanem tényleg nem is tudja a tételeket - amiket otthon bármilyen módszerrel el tudna sajátítani ha nem jött be neki az ahogyan a suliban tanították - akkor nem is ő lesz az akinek pont oda kell bekerülnie egyetemre.
Akkor előtte a lehetőség hogy vár egy évet, közben tanul csak az érettségire, jobb eredménnyel érettségizik újra és máris duplázhatja azokat a pontjait.
Aki meg tényleg csakis egy bizonyos szűk területen képes eredményekre, ellenben az zseniális, annak diploma nélkül is lesz helye abban a szakmában - pont a zsenialitása miatt. Orvosként nem, de kutatóként bizonyára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!