Pontosan mit jelent, hogyan ismerhető fel az extra profit?

Ez nem egy szakkifejezés, nem lehet meghatározni, hogy mit jelent az extra profit. De ha bemész a boltba és meglátod hogy a piacon 200Ft-ért árult alma kilóját ott 1000ft-ért árulják, akkor te is érzed, hogy itt "extra profitra" próbálnak meg szert tenni, hiszen többszöröse marad meg a kereskedőnek, mint amennyi az almának egyáltalán az előállítási ára és haszna volt együtt a termelőnek.

A profit mindig akkora amit sikerül elérni. Ha az állam kénytelen egy bizonyos cégtől vásárolni valamit, mert nincs más, akkor az a cég annyit kér a termékéért amennyit akar. Ilyenkor az államnak kell megkeresnie annak a módját, hogy pl. ne kerüljön egy gyógyszeres kezelés gyerekenként 700 millió forintba, vagyis alternatív utakat kell keresni, más gyártókat akár.

Ez tárgyalás kérdése. Pl. a rendszerváltás után eladták a művese kezeléseket magán vállalkozóknak. Mivel a kezelés nélkül azok a betegek meghalnak, így az államnak ki kellett fizetni a cégnek azt az árat amit profittal együtt megszabtak. Természetesen tárgyaltak arról hogy mi legyen ez az ár, és annyit már nem kértek amennyit tényleg nem képes a költségvetés fizetni, de sokkal többet kértek, mint amennyibe a kezelés került volna amúgy. Az államnak itt csak annyi a mozgástere, hogy ismét a kórházakhoz teszi vissza a művese kezeléseket és nem a cégeket fizeti meg érte. Csak ez hatalmas beruházást igényel. A meddőségi kezeléseknél ezt meg tudták oldani, és nem a magán cégnek fizetnek a költségek mellett még profitot is, hanem megcsinálja ugyanazt az állami egészségügy és a beruházás után már csak a tényleges bekerülési költséget kell majd finanszírozni.

Néhány évvel ezelőtt a kórházi beszerzéseket is összevonták, az is ilyen racionalizásál, hogy a beszállító ne kisebb tételekre szerződjön, amikre mondhatja, hogy ha még sem sikerül azzal a kórházzal kifizettetni az árat amit szeretne, akkor nem gond, mert majd más kórházak úgy is vásárolnak tőle. Egyben a nagy tételt viszont már nem hagyhatja veszni, így hajlandóak lejjebb vinni az árakat. vagy nem és akkor kell keresni másik beszállítót.

Az autópálya építés és hasonlók még nagy slágerek, ott az ellenzék szokta az extra profitot emlegetni és nem a kormányzat, mint az egészségügyi dolgoknál. Ahogy a Showder klubban már megmondta Hadházi (az igazi humorista és nem a bohóc Hadházy), "a politikus legnagyobb barátja a beton. Azt számold meg!" vagyis hogy bárki mondhatja egy ilyen beruházásra hogy túlárazott meg azt is hogy pont ennyit kellett fizetni érte és még olcsó is volt stb., mert a hétköznapi ember úgy sem tudja ellenőrizni. Ami az egyik szerint extra profit, mert sokallja az árát, arra a másik meg mondhatja, hogy így is éppen hogy csak ki lehetett belőle fizetni a munkabéreket. És ez pont így volt akkor is amikor fordítva voltak kormányon-ellenzékben, mint most.

#3 Pont ezért írtam le a példát, mert te nem tudhatod hogy az amit itt kell elvégezni munkában az megegyezik azzal amit összehasonlítasz vele az osztrákoknál.

Leírod hogy X km és milyen drága, de fogalmad sincsen arról, hogy milyen talajon végezték a munkálatokat, hány mentesítő utat kell ideiglenesen építeni és elbontani közben vagy hogy milyen számban szükségesek a le és felhajtók, felül vagy aluljárók, milyen típusú burkolat készült stb. stb.

A tavalyi vasút felújításoknál is ment a hiszti, hogy milyen sokba kerül, hiszen csak felújítás és nem újat kell csinálni, már minden kész elég a síneket cserélni meg a vezetéket - közben én meg látom, mert a közelünkben van, hogy a felújítás több munka és anyag, mert nem csak építeni kell, hanem előbb felszedni azt is ami a régi, az új sínekhez új alapozást kellett csinálni, teljesen más oszloprendszerre, településen belül új kerítésekre és felüljáróra, vasúti átjárók a teljes peronrendszer és hasonlók megépítésére is szükség volt.

Ahogyan a ballib kormányzat alatt meg az volt a sláger hogy miért is költöttek feleslegesen olyan alagútra ami egy majdnem sík területen épült meg. Tényleg extra költséges volt és tényleg teljesen felesleges ott, azon a helyen, mert sem a völgyhídra sem az alagútra nem lett volna szükség ilyen kis magasságban. Szimplán megoldható lett volna az autópályának a völgyben majd a dombon való építésével - mint mindenhol máshol az országban.

de akkor is tévedtek a bírálóik, mert volt egy távlati cél vele, ami igenis megérte. Hogy legyen legalább egy olyan magyar cég - akkor is ha nekem pont ellentétes oldalt támogatott a tulajdonosi köre - amelyik képes alagutat építeni, amelyik már épített alagutat valaha is. Mert addig nem volt ilyen magyar cég. Márpedig a budai hegyekben sokat kell majd építeni ha végre a haragoszöldek engedik megcsinálni az M0 ottani szakaszát.

Sokba volt nekünk adófizetőknek, de még többe került volna ha csakis külföldi cégek építhetnek ott utakat, mert hogy csak nekik van már bemutatható alagútépítési tapasztalatuk.

"Leírod hogy X km és milyen drága, de fogalmad sincsen arról, hogy milyen talajon végezték a munkálatokat, hány mentesítő utat kell ideiglenesen építeni és elbontani közben vagy hogy milyen számban szükségesek a le és felhajtók, felül vagy aluljárók, milyen típusú burkolat készült stb. stb."

Ezt most úgy írtad, mintha az osztrákoknál ismeretlen lenne a le és felhajtó meg a felül és aluljárók. Azt viszont gondolom már te sem tudod megmagyarázni, hogy itthon a sík alföldön mitől kerül többe az autóút építése, mint az osztrákoknál ahol kábé más sincs csak szikla meg szerpentin egymás hegyén-hátán?