A korhatár emeléstől miért várják azt, hogy majd javulnak a diákok eredményei?

#1

Mire megy azzal bárki, ha sokan csak végigbukdácsolnak a középiskolán, aztán amikor akár 16 akár 18 évesen abbahagyják vagy 2-essel átrugdossák őket, de ugyanolyan buták maradnak, mintha általános végén hagyták volna ott az iskolát.

Én teljesen meg is szüntetném a tankötelezettséget. Aki nem akar tanulni és a család sem motiválja erre, az akkor sem fog, ha a jogszabályok 24 éves korukig kötelezik iskolába járni, aki meg akar, az tanulni fog akkor is, ha már nem kötelezi őket erre semmi. Ha nem így lenne, ma sem érettségizne és pláne nem menne egyetemre senki.

Nem támogatnám a korhatár 18 évre emelését.

A 16 év szerintem korrekt - mert ha teljesen eltörölnék, egy csomó szülő egyáltalán nem küldené iskolába a gyerekét, és az sem lenne rendben.

#6

A családok tankötelezettség nélkül is motiváltak a gyerek iskolába járatására. Rengeteg kedvezmény és támogatás van nappali tagozatos tanulói jogviszonyhoz kötve.

Emellett a végzettség nem tudás. Ma egy jó osztályzattal megszerzett érettséginek sincs már értéke, ha pedig valaki 20 éves koráig elvégzi az általánost és középiskola első két évét, vagy akár kegyelem 2-essel átrugdossák az érettségin, nem lesz mögötte semmiféle használható tudás. Nincs különbség aközött, ha egy betűzve olvasó funkcionális analfabéta, aki a négy alapműveletet két számjegyre is csak papíron tudja elvégezni még az általánost sem fejezi be vagy eljut a középiskoláig. A statisztikákban jobban mutat, de ennyi. Szerintem nem ez kéne, hogy fontos legyen.

Bonyolult kérdés, de szerintem ez esetben a kormánynak is érdeke, hogy felemeljék a tanköteles kort 16 évről.

A tanulást értéknek tekintő családok szempontjából ez nyilván tök mindegy.

Az a kérdés, miként hat ez a kötelezettség a kevésbé iskolázott, szegényebb családokra. Az a helyzet, hogy mikor lecsökkentették 16 évre ezt, akkor sok ilyen család ki is vette a gyereket a suliból – és elküldte közmunkára, mivel azzal több bevétele lesz a családnak, mint a tankötezettséghez kötött juttatások által. Ez nyilván nem jó tendencia, hiszen már kiderült, hogy a közmunka nem „híd” a munkába álláshoz, hanem csak konzerválja a képzetlen emberek helyzetét. Persze a statisztikákban jól mutat, a közmunkások száma csökkenti a munkanélküliséget, de ez nem lehetne szempont, mivel csak az állam csecsén élő tömegeket jelent.

A kormány most akarja bevezetni, hogy a középfokú oktatásban a gimiken kívül kétféle típus legyen, ötéves tecnikum és hároméves szakképző iskola. Az utóbbi elvégézéséhez sem elég a 16 éves korig kötelező oktatás…

Egyúttal azt is be akarják vezetni, hogy 15 éves kortól rendes munkaszerződéssel (tehát nem tanulóival) dolgozhassanak a gyerekek, akik az említett kétféle iskolatípusba járnak ( [link] Elméletben lehetne ez is jó irány, mert akkor suliba is jár, pénzt is keres a gyerek, tehát nem kell kivenni ezért az oktatásból. Plusz egycsapásra megoldódik a tanárhiány ezekben az iskolákban (sajnos mára sok tanműhely és szaki eltűnt innen).

A nagy kérdés persze az, hogy vajon a cégeknél valóban szereznének-e gyakorlatot a szakmájukban, vagy csak takarítónak használnák-e őket (ahogy most sok helyen). Ráadásul kicsit furán hangzik, hogy a szakmai képzés költségeit a piaci cégekre testálja a kormány.

#8

Azt is megnézném, mit mutatnak a statisztikák a 16 és 18 éves tankötelezettség esetén oktatásból kikerülő diákok képességeiről. Számít-e az a plusz 2 év iskolakötelezettség, vagy csak statisztikát javít érdemi eredmény nélkül, mint a közmunka. Elvileg vannak rá adataink, talán az 1998-tól kezdőktől talán 2011-ig több mint 10 évi adatunk kell legyen a 18 éves tankötelezettség eredményeiről az előtte és utána érvényes 16-hoz képest.

Mert ugye az, hogy valaki iskolába jár (azt is lehet, hogy csak papíron) még nem jelenti azt, hogy tanul is.

"Ráadásul kicsit furán hangzik, hogy a szakmai képzés költségeit a piaci cégekre testálja a kormány."

Ez pedig a legjobb dolog, amit tehet. A cégek tudják, milyen tudásra van szükség a piacon, vagyis hogy milyen tudással rendelkező emberre van szükségük nekik. A kormány nem. A közoktatás az alapkompetenciák kialakításán kívül már amúgy is egyre kevésbé jó bármire és azok a diákok boldogulnak igazán, akik a közoktatás keretein kívülről szereznek tudást. Vagyis témába vágó hobbit űznek, magánprojekteket visznek és gyakornokoskodnak.