Szerintetek tényleg felemelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre?

A magánnyugdíjpénztárakat volt hülyeség beszántani! Inkább fokozatosan oda kellet volna terelni az embereket, így 30 év múlva már mindenki magánban gyűjtötte volna a pénzt és onnantól a nyugdíjkorhatár is értelmét vesztené, mert mindenki magának döntse el, mikor elég a megtakarítása és mikor akar nyugdíjba jönni. Ha 55 évesen, akkor 55 évesen.

A demográfiai helyzet meg minden fejlett társadalomban ilyen, hogy öregszik a nemzet. A gyerekszülés eröltetése helyett inkább tisztességes bérszínvonalt kellene elérni és akkor szülnének az emberek maguktól is. Így viszont teljesen elvették a saját lakás esélyét attól, aki nem tud 3 gyereket legyártani.

Kérdező, először tisztázzuk a valóságot!

A nyugdíj korhatárt az elmúlt 30 évben 2-szer emelték, mindkétszer a balliberális kormányzat. Először az 1994-1998 közötti Horn kormány alatt, aztán 2009-ben. Így lett a nyugdíjkorhatár 65 év.

A fidesz kormányok egyike sem emelte a nyugdíj korhatárokat - éppen ellenkezőleg, bevezették a Nők 40-t, amivel a nők hamarabb nyugdíjba mehetnek, ha meg van a 40 ledolgozott évük.

A rendőrök, katonák, egyeben korKEDVEZMÉNYES nyugdíját valóban a fidesz-kdnp kormánya törölte el, minden hasonló koredvezménnyel együtt - mert a munkahelynek kell megfelelőnek lennie a dolgozó számára. Vagyis nem mehet 42 évesen egy rendőr nyugdíjba, hogy utána biztonsági cégnél dolgozhasson teljes állásban - hiszen tud dolgozni 42 éves kora után is. Csak nem ugyanazt, mint előtte. Ahogyan nem kell egy 60 éves tűzoltónak a tizedikre másznia létrán - mert rengeteg olyan munka van a tűzoltóságnál is amit el kell végezni és éppen a szaktudásuk szükséges hozzá és nem a fiatalságuk. Ahogyan nem lehet egészségre káros munkahely miatt sem korábban nyugdíjba menni . mert nem szabad hogy olyan helyen embereket dolgoztassanak ahol károsodhat az egészségük.

Akik tényleg nem képesek továb dolgozni azoknak ezután sem kell, annyi hogy nem korkedvezményes nyugdíjat kapnak hanem járadékot, amíg el nem érik a teljes nyugdíjkorhatárt.

30 éve megy Európában az hogy állandóan felvetik a nyugdíjkorhatár emeléseket - mindenhol. Jogos, mert az átlagéletkor megnőtt. A franciáknál pl. a túl sok 100 év feletti problémájával kell már törődni. Ahogyan az emberek maguk sem érzik önmagukat öregnek 40-50 évesen, mint a korábbi generációknál. Kitolódott a gyermekvállalás is - sok nő 40 éves kora után szüli az első gyermekét. 50 évesen az anya és apa meg menjen nyugdíjba?

A nyugdíjkassza problémáját azonban minden országban másképpen kell megoldani. Ami a németeknél jó megoldás - korhatár emelés, magánpénztárak stb. az nálunk nem működik. Egyrészt nem akkora az átlagéletkor, másrészt nálunk a rendszer alapja, hogy a beszedett járulékokból kapják a nyugdíjukat az emberek és nem egy másféle megtakarításból. Kipróbálták a kötelező mnyp rendszert és nem vált be, kb. 3000 milliárdos hitelállomány okozója lett alig 13 év alatt - miközben 35-40 év kellett volna az átfutásához.

A korhatár emelését elméleti szakemberek vetik fel rendszeresen - ez a dolguk, hogy a lehetőségeket nézzék és ötleteket adjanak a kormányoknak. De a kormány tagjai fognak róla dönteni és még csak elvi szinten sem volt ennek a kormányzatnak soha tervében vagy gondolataiban egy korhatár emelés.

Ellenben a tapasztalatok megmutatták, hogy amikor ballib kormányzat volt, mindkétszer emelték a korhatárt - ha ők kerülnek hatalomra, harmadszorra is megtennék. Hát ne szavazz rájuk!

"bevezették a Nők 40-t, amivel a nők hamarabb nyugdíjba mehetnek, ha meg van a 40 ledolgozott évük."

Nyilván logikus, hiszen a nők tovább élnek, mint a férfiak, miért is ne ők mehessenek előbb nyugdíjba?! A másik, hogy ennél a 40 év számításánál amit csak lehet nem számolnak bele. Emiatt pl. anyukám sem tud még nyugdíjba jönni.

#12: A korkedvezményes nyugdíjat nem az a közlekedési rendőr érdemelné meg, aki világ életében az út mellett traffizott, hanem az a helyszínelő, aki a gyilkosságokat vizsgálja ki és gyakran lát hullákat.

Nem az a tűzoltó érdemli meg a korkedvezményes nyugdíjat, aki a központban koordinálja a kocsikat, hanem az, akinek hetente ki kell vágnia a kocsiból az összeroncsolódott testeket, meg aki az életét kockáztatja, amikor a lángoló, füsttel teli épületből kimenti a bent rekedt embert.

Az ilyen munkákba fizikailag és érzelmileg is bele lehet rokkanni! Ők megérdemelnék, hogy hamarabb nyugdíjba menjenek. Oké, olyannal egyet tudok érteni, hogy akkor nyugdíj mellett nem dolgozhatnak.

"Kipróbálták a kötelező mnyp rendszert és nem vált be, kb. 3000 milliárdos hitelállomány okozója lett alig 13 év alatt - miközben 35-40 év kellett volna az átfutásához."

Kipróbálták és még mielőtt beérhetett volna, a Fidesz szét is rombolta. Elöregedő társadalomban a felosztó-kiróvó rendszer NEM működik. Az öngondoskodás, amit a manyup nyújtott volna, az működik. Csakhát ahhoz idő kellett volna, míg kiforrja magát, amit nem adtak meg neki. Pedig akkor a mai 40 év alatti generáció már a manyupból, saját számla alapján kapta volna a nyugdíjat, ami tervezhető, átlátható és fölöslegessé teszi a nyugdíjkorhatárt, mint olyat.

Így továbbra sem tudod 40 évesen, hogy majd kb mekkora lesz a nyugdíjad, csak annyit lehet biztosan tudni, hogy annyira elég lesz, hogy ne halj éhen.

Amikor a MaNyuP rendszert 2010-ben tönkre tette a Fidesz, akkor 3 évre voltunk attól, hogy a legelső nyugdíjakat elkezdje fizetni, vagyis akkortól kezdett volna csökkenni (persze először csak kismértékben) az állami nyugdíjrendszeren levő nyomás.

Azóta már újabb 6 év eltelt volna, mostanra már egyre bizakodóbban tekinthetne a középgeneráció a jövőbe (idős korára). Ezt tették tönkre azok, akik majd a milliárdjaikból fognak dőzsölni.

#14 "Nyilván logikus, hiszen a nők tovább élnek, mint a férfiak, miért is ne ők mehessenek előbb nyugdíjba?! A másik, hogy ennél a 40 év számításánál amit csak lehet nem számolnak bele. Emiatt pl. anyukám sem tud még nyugdíjba jönni."

Ezzel magadnak mondasz ellent. A nők 40 nem azt szolgálja hogy korábban menjenek a nők nyugdíjba, hanem hogy a nagymamák tudjanak segíteni az unokáknál vagy éppen az idős szülő ellátásában - amikor még erre képesek, de már közel a nyugdíjas idejük amúgy is. Egy pozitív helyettesítő feladatot tudnak ellátni a munka helyett. Pontosan azért nem számítanak bele mindent ahogyan a rendes nyugdíjnál, mert meg kell legyen a 40 éves munkaviszony a nyugdíj összegének eléréséhez. Nekem, aki egyetemre járt, nem fog beleszámítani a Nők 40-nél ez az 5 évem, mert akkor nem voltam pénzkereső, járulék fizető - szemben azokkal akik már dolgoztak ebben az életkorban. Ha a 65 éves nyugdíjkorhatárhoz nézik a szolgálati időmet, abba bele fog számítani, hiszen másképpen nem járhattam volna egyetemre. Éppen ez a különbség a két nyugdíj között, hogy a valóban ledolgozott éveket veszik figyelembe vagy a biztosítotti jogviszonyt - így az kapja meg ezt a kedvezményt aki korán kezdett dolgozni és nem én, aki csak 25 éves korában volt először munkaviszonyban. Szerintem így igazságos - én az egyetemen élhettem az életemet amikor ők már műszakban dolgoztak.

"Nem az a tűzoltó érdemli meg a korkedvezményes nyugdíjat, aki a központban koordinálja a kocsikat, hanem az, akinek hetente ki kell vágnia a kocsiból az összeroncsolódott testeket, meg aki az életét kockáztatja, amikor a lángoló, füsttel teli épületből kimenti a bent rekedt embert."

Nem, tévedsz. Az a tűzoltó nem korkedvezményes nyugdíjat érdemel HA túlélte mindezeket és megmaradt a pályán, hanem hogy MEGFIZESSÉK a munkáját AMIKOR ilyen nehézségek között kell dolgoznia. AKKOR amikor ezt végzi akkor kapjon jóval magasabb fizetést tűzoltóként emiatt - később meg végezzen olyan tevékenységet a tűzoltóság keretein belül - vagy máshol - ami nem jár már ilyesmikkel.

"Kipróbálták és még mielőtt beérhetett volna, a Fidesz szét is rombolta. "

Ez nem igaz. 13 év után teljesen egyértelmű eredménnyel zárult a program. Már amikor megkezdték, akkor figyelmeztették az európai gazdasági körök, imf és hasonlók az országot, hogy ez a rendszer így megvalósítva semmilyen esetben nem lehet sikeres. Egyszerűen nem volt olyan opció hogy működjön, mivel egyformán kötelező volt annak is aki minimálbért keres. Soha semmilyen banki vagy biztosítói befektetés, ügylet nem tud egy minimálbéresnek nagyobb hasznot elérni, mint ha marad az államnál a pénze. Egyértelmű lett a végére, hogy még az átlagbért keresőknek sem volt akkora pénz a számláján - nem volt akkora levont járuléka - hogy azzal érdemben hasznot lehetett volna neki termelni még a legjobb befektetésekkel sem. Túl kicsi voltak ezek az összegek. A biztosító költségét, a tulajdonos nyereségét, a marketing költséget viszont ki kellett fizetni belőle - vagyis aki keveset keres annak nem több, hanem kevesebb lesz tőle a nyugdíja. Bajnainak ezért kellett 2009-ben rendeletben megengednie az akkor nyugdíjba készülő kötelező mnyp tagoknak, hogy visszaléphessenek következmények nélkül az állami rendszerbe, mert kevesebb lett volna a nyugdíjuk mint a társaiknak ugyanolyan fizetések, ledolgozott idő után. Pedig akkor még csak azok voltak mnyp tagok, akiknek magas volt a fizetésük, másnak nem érte meg 12-13 évvel a nyugdíj előtt átlépni abba a rendszerbe.

Az elszámoláskor mindenkinek kifizették azt a pénzt, amit az mnyp tagsága alatt számára a biztosítója kitermelt a befizetése és annak inflációval növelt összege felett. Rengetegen voltak akik negatív hasznot "kaptak", vagyis kevesebb pénzük volt a számlájukon annál is mint amit járulékként levontak tőlük. Ők konkrétan vesztettek a mnyp rendszerrel. Igen kevesen voltak elégedettek a kézhez kapott pénzzel - pont azért mert nem volt haszon ami termelődött még a magasabb fizetéseknél sem.

A mnyp rendszer alapja az hogy zömmel állampapírokat kell a járulékokból venniük, mert az a stabil. Mégis mennyi ráció van abban, hogy ahelyett, hogy a magyar állam kezelné a nyugdíjjárulékot és fizetne belőle nyugdíjat - ahelyett kiadják mnyp-nak, az állampapírt vesz, amiből az állam fedezni tudja a hiányt, mert a járulékok kellettek volna a nyugdíjak kifizetéséhez - és így az állampapírért fizetett összegből fizeti a nyugdíjakat. Így ugyanazon 1000Ft járulékból nem 1000Ft nyugdíjat tud kifizetni, hanem sokkal kevesebbet - hiszen meg kell fizetnie az állampapír költségét, a befektető hasznát. Te meg utána örömködsz, hogy van hasznod - miközben te fizetted ki a hasznot saját magadnak a járulékodból, adódból, csak még fizettél a biztosítónak is egy rakás pénzt mindezért. Minek?

Egyszerű példaként ezt szoktam leírni: ha úgy érzed hogy nem elég a havi fizetésed a számláidra, akkor nem fogod odaadni a szomszédodnak a harmadát, hogy jutalékért cserébe ő fizesse helyetted a számláidat - mert ugyanazt kell kifizetni, ugyanannyi a pénzed, csak még a szomszédodnak is adsz belőle. A kötelező mnyp ez volt, amit az államnak kell biztosítani a járulékért, azt kiadta feladatnak másnak, aki ugyanabból a pénzből gazdálkodott csak még le is vonta belőle a maga hasznát.

"Az öngondoskodás, amit a manyup nyújtott volna, az működik."

Az nem öngondoskodás hogy ugyanazt a pici pénzt teszed ide vagy oda. Az az öngondoskodás hogy MELLÉ teszel még mást is. Van nyugdíjpénztár, tudsz takarékoskodni most is mellé. Vagy hitelt törlesztetsz és lesz saját lakásod nyugdíjas korodra, nem kell bérleti díjat is fizetned a nyugdíjból. Vagy bármi más, amit a kötelező járulékon FELÜL félre teszel magadnak. ATTÓL lesz több a nyugdíjad, az az öngondoskodás - és ezt megteheted.

"Pedig akkor a mai 40 év alatti generáció már a manyupból, saját számla alapján kapta volna a nyugdíjat, ami tervezhető, átlátható és fölöslegessé teszi a nyugdíjkorhatárt, mint olyat."

Nem.

A rendszer szerint a nyugdíj 70%-t az állam adta volna továbbra is a nyugdíjkorhatár betöltése után. A maradék 30%-nyi rész - ennek a járulék része ment a mnyp-hoz - helyett lett volna csak a külön pénz. És a mnyp nem havi fixet ad a végtelenségig, hanem vagy X évig ad annyi összeget amennyire a befizetésből telik, vagy egy sokkal alacsonyabbat hosszabb ideig. Mindenképpen az állami nyugdíj rész lett volna a döntő része a nyugdíjadnak - és ha az a hitelt halmozza az államkincstárban, ezzel rontja a gazdasági eredményt, akkor hiába adott volna az mnyp a 30%-os részre 40-45%-t akár - a nagyobbik rész bőven kevesebbre hozta volna ki a nyugdíjat. Ahogy már a Bajnai féle rendeletnél le is írtam - ez meg is történt.

"Így továbbra sem tudod 40 évesen, hogy majd kb mekkora lesz a nyugdíjad"

Van a Nyugdíjbiztosítónál ilyen számolási lehetőség, a megadott adatok alapján meg tudják mondani hogy ha így marad a fizetés nagysága (a többi bér és az infláció arányában), akkor mennyi ledolgozott idő kell mekkora nyugdíj összeghez.

17:

"Soha semmilyen banki vagy biztosítói befektetés, ügylet nem tud egy minimálbéresnek nagyobb hasznot elérni, mint ha marad az államnál a pénze."

Ezt a meredek állítást légy szíves bizonyítsd. Mert nekem meg az a több, mint 40 éves tapasztalatom, hogy az állam mindig rosszabbul bánik a pénzemmel, mint egy profitorientált cég.

"Rengetegen voltak akik negatív hasznot "kaptak", vagyis kevesebb pénzük volt a számlájukon annál is mint amit járulékként levontak tőlük. Ők konkrétan vesztettek a mnyp rendszerrel."

Én egyetlen ilyen embert sem ismerek. Ki többet, ki kevesebbet, de mindenki kapott az ismeretségi körömben. El is adta szinte mindenki egy tál lencséért (pár százezer forint egyszeri kifizetésért) a jövőjét.

Én még olyat sem tudok, akinek negatív reálhozama lett volna. De veszteni még ők sem okvetlen vesztettek volna, az ui. az infláció feletti hozam volt. Veszteségnek csak azt lehet nevezni, ha az inflációt nem tekintve is negatív hozamot produkál valami.

Szóval gyorsan hozz egy adatot arról, hogy a MaNyuP tagok hány %-ának lett negatív reálhozama ill. nominális vesztesége.

"hanem hogy a nagymamák tudjanak segíteni az unokáknál"

Pontosan EZT szeretné tenni anyukám is. Ő nem járt egyetemre, hanem 19 éves kora óta dolgozik. De pl a GYES idejét se számítják bele, pedig anyukám tisztességgel felnevelt 3 gyereket.

"Az elszámoláskor mindenkinek kifizették azt a pénzt, amit az mnyp tagsága alatt számára a biztosítója kitermelt a befizetése és annak inflációval növelt összege felett."

Igen tudom, én is kaptam pár tízezer forintot. És onnantól az addig befizetett pénzem ment a levesbe. Nincs egyéni számla, nem látom, mennyit fizettem be, mennyit várhatok, csak elnyelte a nagy kalap. És mivel az alkotmányt átírták és a nyugdíj már nem állampolgári job, csak TÖREKSZIK rá az ország, így lehet, hogy 65 évesen majd azt mondják, hogy "bocsi, nem kapsz egy fillért se, mert nincs miből fizetni". És akkor az addig befizetett milliókat nem látom soha, míg manyup-ban feketén-fehéren ott lenne. Lehet, hogy nem volna nagy összeg, de az enyém volna és nyomon lehetne követni.

"Mégis mennyi ráció van abban, hogy ahelyett, hogy a magyar állam kezelné a nyugdíjjárulékot és fizetne belőle nyugdíjat..."

Az, hogy az én mostani járulékomból a mai nyugdíjasokat fizetik, de mire én odajutok, nem lesz aki az enyémet kitermelje. Ha magamnak gyűjtöm, egyéni számla van, akkor legalább tudom, mire számítsak.

"Van nyugdíjpénztár, tudsz takarékoskodni most is mellé."

Az emberek döntö többsége NEM tud takarékoskodni, mert olyan alacsonyak a bérek, hogy örül, ha nullára kijön hó végére. Nekem átlagon felüli a keresetem, de a lakáshitel és havi megélhetés mellett alig tudok félre tenni, pedig nem élek luxusban! Ha a nyugíjjárulékomat félre tudnám tenni magamnak, na abból lenne!

"Van a Nyugdíjbiztosítónál ilyen számolási lehetőség, a megadott adatok alapján meg tudják mondani hogy ha így marad a fizetés nagysága (a többi bér és az infláció arányában), akkor mennyi ledolgozott idő kell mekkora nyugdíj összeghez."

Igen tudom. Az összeg valahol a béka feneke alatt van, még átlag feletti fizetéssel is. Az éhenhaláshoz sok, a normális megélhetéshez nagyon kevés.

Pont ezért: a szüleim nyugdíját szívesen összedobom a testvéreimmel közösen és köszönöm, megoldom magamnak a saját nyugdíjamat, de akkor a nyugdíjjárulékomat mind egy szálig adják ide, mert a mucsajröcsögei Mari néni nyugdíját NEM akarom fizetni!