Hogyan fizeti vissza az állam az államkötvényeket?

Leginkább abból, hogy kibocsát új kötvényt, amikor ez lejár.

Ha időközben ki akarja venni az emberek egy része a pénzét, akkor arra van fedezete egy pontig.

Adókból, újabb hitelekből(pl újabb kötvények kibocsátása).

De ezzel alapból nincs is baj, kb minden ország ezt teszi, amíg a gazdaság növekedéséből befolyó plusz adók nagyobbak, mint a felvett hitelek törlesztőrészletei, addig nincs baj. Ez esetben elvileg a gdp arányos államadósság csökken, hiába lesz egyre nagyobb és nagyobb az adósságunk. Legfeljebb mint kockázati tényező játszik lényeges szerepet az adósság mérete nominálisan(forintban), de ez a kockázat is csökken, ha nem devizában vagyunk eladósodva, hanem a forint alapú az adósságunk.

Ettől függetlenül örülnék, ha a kormány tényleg betartaná a 2020-as költségvetést, és jövőre max 1%-os költségvetési hiány lenne, utána jövő években meg nulla körüli. Eléggé nyitott gazdaság vagyunk, külföldi gazdasági hatások könnyen betehetnek a hazai gazdaságnak, és akkor jobb, ha nincs nagy adósságunk.

Sajnálatos módon a nagyadósság még mindig könnyebben kezelhető, mint a tönkretett gazdaság. Az adósságkezelés elsősorban a jó tárgyalókészségen múlik a körülményekhez képest. A gazdaságkezelés viszont kizárólag a gazdaság állapotától függ, az nem kívánságműsor. Ha mondjuk tartós gazdasági válság miatt kivonul innen a fél multitársaság, akkor itt nem csőd, hanem éhezés lesz. Ugyanis nincs ki termeljen, nincs hol és nincs miből. Ehhez képest egy háromszor ekkora adósság hozhat kényelmetlen dolgokat, de a hitelező pontosan tudja, vagy segít és visszakapja a pénzét, vagy nem segít és nem kapja vissza. Mert a visszafizetés se elhatározás kérdése.

Amúgy a kérdésre: eddig általában újabb kötvények kibocsájtásából finanszírozták a lejártak visszafizetését. Akármeddig ez se megy, mert egyszer el kell kezdeni valós módon nyereségesen termelni, különben bedől a rendszer. A bedőlés azt jelenti, az aktuális kötvénytulajdonosok egy része nem, vagy alig kapja vissza a pénzét. Ezt konkrétan egy állam többnyire hatalmas inflációval oldja meg.

Az államnak hitelezel. Infláció van. Te buksz. Ez a röviden a történet. Ha annyi kamatot sem kapsz, még többet buksz.

Németországban pl. szuflici

tes a költségvetés. Júl csinálják? Csökkenthetnék a dolgozók adóját. ( a kelet európai maffiózók támogatása helyett ) jobban pörögne a gazdaság. Jól éreznék magukat a dolgozók.

Visszafizetni pedig jóval kevesebbet kellene, mivel a jegybanki alapkamat 0% . A hivatalos infláció 1% köróüli. A valós valahol 5 körül lehet.

Pl. ahol élek 10 éve vehettem volna 40.000-ért egy kis használt lakást, most 80.000-ért semmit nem kapnék.

Ha idő előtt akarod visszaváltani az államkötvényeket, akkor a visszavásárlási érték mindig kevesebb mint a névérték. Tehát, ha nincs nagy gond, akkor ezt nem szokták kezdeményezni a tulajdonosok. Inkább eladják névértéken másoknak.

Pánik és tömeges visszaváltás akkor következik be amikor az állam amúgy is sz..rban van. Ha az állam nem tudja kifizetni a lejárt hiteleit (az állampapír is hitel) jön az államcsőd.

Jól gondolod, amíg nincsen pánik hangulat és nem akarja mindenki azonnal a pénzét addig nincsen gond. Ugyanígy működik minden pénzintézet is. Az emberek beteszik a pénzüket és majd vagy lassanként vagy meghatározott időben egyszerre vissza akarják kapni. Így használod a bankodnál a fizetésedet vagy a lekötött betétedet. Közben ezt a pénzt kölcsön adja a bankod másnak és abból van neki haszna hogy az a másik, a hitelt felvevő, többet fizet érte kamatban mint amennyit te kapsz a betett pénzedért a banktól.

Aki hitelt vesz fel annak pedig a munkája, jövedelme az amiből fizetni tudja majd azt a többletet.

Az államnak is van bevétele, ez az adók és járulékok összessége, a költségvetés. A 2019-es évre a költségvetési terv szerint "A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka."

[link]

Ebből a bevételből kell kigazdálkodni az állam teljes költségét is és még mellette azokat a kamatokat amiket az állampapírokra fizetnek.

Amikor lejár egy államkötvény, akkor előtte kibocsátanak egy másikat. A előtte eladott állampapírokból befolyó pénzből fizetik ki a lejáró kötvényeket és a költségvetésből csak a kamatokat kell mellé tenni.

Mostanában sikerült az újabb kötvénykibocsátásokat alacsonyabb kamattal meghirdetni, így egyre csökkenni tudott a költségvetés hiánya - de akkor is van hiány, amit bizony újabb kötvények eladásával kell fedezni. A növekvő államadósságot pont az okozta, hogy a korábbi, még a rendszerváltás előtt és közvetlenül utána keletkezett tartozásokra mindig csak olyan állampapírokat tudtak kiadni, amik rosszabbul kamatoztak az állam szempontjából. Vagyis egy 8%-os állampapírt csak egy 8,5%-ossal tudtak kiváltani, így még gyorsabban nőtt a tartozás. Ráadásul a hitelek nagyobbik része valutában volt, és az árfolyam romlások miatt - ahogyan a devizahiteleseknek is a tartozásai - pillanatok alatt akár meg is duplázódhattak forintban.

Ideális helyzetbe úgy tud majd kerülni az ország, ha tartani lehet a mostani alacsony kamatokat az államkötvényekre, nem kerül többe az államnak az új, mint amit kivált vele, forintban lesz a kibocsátás és nem devizában nő az adósság - és a költségvetésnek lesz annyi bevétele amit nem költ el másra, hogy az állampapírok egy részét abból fizetik és nem kell helyette újat eladni.

Már közel vagyunk ehhez az állapothoz, kérdés hogy a mostani lassulás az európai gazdaságokban ezt megakasztja-e vagy a jövő évi költségvetés már tényleg nullás költségvetés lesz, mint ahogy tervezik.