Miért csökken évről évre 3-4%-kal a gyerek születés szám, amikor elvileg családtámogató kormány van?

Hiaba a sok támogatás, egy nagy visszatartó erő, hogy napjainkban - a múlttal ellentétben - sokkal jobban látszódnak a különbségek, és sok az pénzköltési lehetőség. Manapság bárki felmegy az instagramra, YouTubera, és egyéb oldalakra, azt fogja látni, hogy teli van a világ lehetőségekkel, és hát milyen menő már, hogy külföldön egy ilyen luxus helyen nyaral ő is. Ilyenkor az emberek elvágyódnak, és ők is átszeretnék élni azt, amibe sokan beleszulettek. Régen ez kevésbé volt egyértelmű, mikor még nem volt internet. Jobban látszanak a különbségek, látod, hogy aki pl örökölt néhány lakást jó helyen, az nem is dolgozik, és sokkal jobban el mint te. Ezek után nem fogsz akarni szülni egy gyereket, hogy aki majd tovább gazdagítja az amúgy sem dolgozó réteget, inkább kkhasználod, hogy egy életed van. Persze kivétel a társadalom két vége. Manapság a 3+ gyerek azt jelenti, hogy vagy csóró vagy, vagy gazdag.

A kormány is nagyban sáros a dologban, de az összes nyugati országban csökken a születésszám, nem véletlenül. Már nem elég 18 éves korodig tanulni, ha nem akarsz 15 év múlva az automatizálás áldozata lenni, ezért sokan 22-25 éves korokig tanulnak, és utána még élni is szeretnének. Tapasztalni, világot látni.

A Kormány intézkedései pedig nem segítik a gyerekvállalást. A CSOK annak támogatás, akinek amúgy is van már 2 gyereke és anyagi háttere. Azoknak tényleg támogatás. De a gyermektelen fiatal(!) párokat ezzel szembeköpték, mert az albérletarak úgy felmentek, hogy nem tudnak elindulni. Nem a 3. Gyereket kellene támogatni, hanem az első gyereket, mert ahol már van egy, ott nagyobb eséllyel lesz egy második is, ez pedig jóval több embert érint, mint akik nagycsaládosok szeretnének lenni. Ha 25-30 évesen megszuletik az első, akkor jó eséllyel 30-35 között lesz második is, esetleg harmadik, de ha valaki 35 évesen szül először, akkor jó eséllyel nem lesz következő.

És ahogy már itt írták is, ez pont a jó szemléletű, okos, tanult réteget tántorítja el a családalapítástól, akik jó szülők lennének, mert aki végig tanulta a fél életét, az már kifog csúszni az időből, mire lesz pénze gyerekre. Ez az a réteg, akik értelmes, polgári társadalmat tudnának létrehozni, de így csak a földesurak, meg a prolik száma nő.

"Az öngondoskodással megint az a baj,hogy nincs miből."

Nem akarom szétoffolni a témát, de az embernek mindig arra van pénze, amire akarja, hogy legyen.

Ha azt mondanám neked, hogy jövő hónaptól havi 20-al kevesebbet kapsz, akkor az neked megoldhatatlan lenne? Fenyegetne az hogy utcára kerülsz vagy éhenhalsz? Na, ha nem, akkor valószínűleg lenne egy 20-asod havonta a jövődre. Ha csak ennyit félre tudsz rakni nyugdíj célra 40 évig, és tegyük fel leszel 10 évig nyugdíjas és a félretett pénzedet úgy fekteted be, hogy legalább az értékét megőrzi, akkor mai értéken lesz 10 évre 80 ezer forint nyugdíjkiegészítésed. Sokaknak a nyugdíja kevesebb.

Nagyon jól keresek, de azt látom a környezetemen, hogy a harmad annyi bevételű ismerőseim 2 évente veszik részletre a 250 ezer forintos telefonokat, meg lízingelik az autókat, vesznek szuper motorokat, évente többször járnak külföldre nyaralni stb. Persze őket is megértem, hogy "élj a mának", meg ki tudja mikor halunk meg, de a falnak tudok attól menni, amikor jön a "nincs rá pénz" szöveg, közben meg a minden másra van.

"Ha azt mondanám neked, hogy jövő hónaptól havi 20-al kevesebbet kapsz, akkor az neked megoldhatatlan lenne? Fenyegetne az hogy utcára kerülsz vagy éhenhalsz?"

Ha beteg merek lenni akkor következő hónapban nem tudom kifizetni az albérletet mivel 5 év alatt majdnem a triplájára emelkedett a csok miatt.

Ha kifizetem az albérletet, napi 600 forintot számolok kajára, pontosan 0 forintom marad, ha elszakad a kabátom nem arról álmodok lesz másik, arról hogy tudok venni cérnát amivel megvarrom.

A munkahelyem nem támogatja a lakhatást mivel nem vagyok migráns ukrán. (nekik 100% ig fizeti amit adójóváírásként visszakap az államtól.)

Menjek munkásszállóra? Rendben! A párom és az 5 éves kislányunk? Mivel tartós beteg nem tud párom elhelyezkedni, (törvényileg 4 órát dolgozhat viszont az oviba 4 órát lehet, szólj ha feltűnt mi a gond)

Elhiszem nem érted meg a többség gondjait mert olyan családi háttered van ami miatt nem is értheted.

Viszont kérlek ne csinálj úgy mintha mindenki olyan helyzetben lenne mint te és nem lenne minden nap anyagi küszködés.

Ha elromlik pl a hűtő fogalmam sincs miből fogok egy másikat szerezni. Szerinted ez a normális amikor egy ember heti 6 napot dolgozik?

Na állj, állj...

Leírtam, hogy nagyon jól keresek, de ez nem volt mindig így. Szüleim kétkezi munkások, anyukám anno sokáig nem dolgozott és nem egy gyerekük volt, hanem három és nem is ezer éve történt ez, mert 30 alatt vagyok, és nem is a fővárosban nőttem fel, hanem vidéken.

Pontosan tudom, hogy a többség nem keres annyit amennyit én és nem élek álomvilágban. Viszont azt is vegyük már figyelembe, hogy ti nem az átlag vagytok. Ti bőven benne vagytok a szegény kategóriában és nem gúnyolódásból írom, ez egy tény. A leírásod alapján nem hogy hónapról hónapra, hanem napról napra éltek.

Nem nektek kéne elsősorban öngondoskodni, mert a leírásod alapján nem tudtok. Annak kellene erre készülni, aki tudna, de mégse akar, mert másra költi a pénzét erején felül.

"Nem akarom szétoffolni a témát, de az embernek mindig arra van pénze, amire akarja, hogy legyen.

Ha azt mondanám neked, hogy jövő hónaptól havi 20-al kevesebbet kapsz, akkor az neked megoldhatatlan lenne?"

Igen,csakhogy valamire mindig kell az a 20 ezer Ft.

Vannak rövidtávú tervek,mint mondjuk,hogy biztosan el fog romlani az a mosógép 5 év múlva.A mai háztartási gépek nem 30 évig tartanak ki.

Ez a kapitalizmus,fogyasztói társadalom lényege.

És azért az nem mondd nekem,hogy ezeket lehet nélkülözni.

20 ezer Ft megtakarítás amúgy is édes kevés lesz mondjuk 30 év múlva.

Persze,majd jön a nagyokos,aki megmondja,hogy vegyél mindent hitelre.

Hát igen,de ha meg hitelre veszed,akkor meg a hitelt fogod fizetni az öngondoskodás helyett.

Egyszerűen irreális pénzeket birtokolnak emberek olyan dolgokért,amik mögött semmi valós érték nincs.

Trükközés,tőzsdézés,eszméi értékű tárgyak,stb.

Ma jóval nagyobb a szakadék a társadalomban a felső tízezer és a köznép között,mint 50 éve,vagy 100 éve.

"20 ezer Ft megtakarítás amúgy is édes kevés lesz mondjuk 30 év múlva."

Nyilván úgy kell lekötni, hogy az inflációval legalább megegyező mértékben kamatozzon, és 30 év múlva nem 20 ezer forintot kell félretenni, hanem a mai 20 ezerrel megegyező mértékűt. De ezt csak írtam hasracsapásra. Ha 20-at nem tudsz félretenni, akkor tegyél 10-et. Ha annyit sem, akkor 5-öt. Ha telik rá, akkor 100 ezret. Ne játsszuk már az idiótát.

Ha a holnapi vacsora is kérdéses, akkor meg ne csináljuk, hanem nézzünk szét, hogy mire költünk feleslegesen. Feleslegesen drága telefon előfizetés? Feleslegesen drága bankszámla? Drága, felesleges hóbort (cigi, pia)? Feleslegesen drága tv/internet előfizetés? Szét kell nézni, mindig van miből lefaragni. Én is éltem havi 45-ből pár éve.

Egyreszt ne a darabszamot nezd. Szerinted azonos szuletesi %kal melyiknel lesz tobb gyerek? Ahol 5millio no vagy vagy ahol csak 4800ezer. Ahogy csokken a 20-40evesek szama ugy fog csokkenni a szuletesek szama, ha tegyuk fel 2gyereket vallal mindenki.

Aztan ahhoz hogy az intézkedések bevalljanak ido kell. Ha most azt mondanak hogy holnaptol mindenki 100milliot kap aki szul, 5honap mulva meg nem lenne tobb szuletes, egy ev mulva viszont igen. Hisz 9honap mig kihordjak.

#26 "És azért az nem mondd nekem,hogy ezeket lehet nélkülözni.

20 ezer Ft megtakarítás amúgy is édes kevés lesz mondjuk 30 év múlva."

Pont ez a lényeg és ezért nem juttok semmire, mert nem vagytok képesek belátni, hogy DE IGEN, LEHET NÉLKÜLÖZNI AMI NEM FONTOS. Hogy ha havi 20 ezret félre tudsz tenni akkor az igenis segít.

Pont ez a szemlélet ami alkalmatlanná tesz titeket a jövőre és csakis mindig másoktól várjátok el azt hogy nektek megteremtsék amire szükségetek van. Mert NEM KELL cigit venni, NEM KELL piára költeni, NEM KELL még egy pólót venni vagy elmenni nyaralásra ha nincsen rá pénzed. Ahogyan igenis EL KELL DÖNTENED hogy mi az ami fontosabb és hogy elérd azért TENNED KELL.

Van amikor azzal teszel érte hogy diákhitelt veszel fel és tanulsz, hogy utána jobban kereső állásod lehessen. Van amikor azzal teszel érte, hogy nem veszed meg a legújabb mobilt, hanem használod azt ami amúgy tökéletesen működőképes csak már nem olyan trendi és nem lehet vele villogni.

Rengeteg olyan ismerősöm van aki hozzád hasonlóan sipákol hogy nincs semmire pénze, nem tud lakást venni blablabla. De közben meg lazán költ százezreket olyan hülyeségekre amiket egy év múlva dob a szemétbe.

Igenis így kell elkezdeni, kicsivel. És lehet siránkozni, de mi ezt tettük a párommal, már egyetemista korunkban elkezdtünk pénzt félretenni. Havonta csak pár ezret, volt amikor nem is volt mit félretennünk. Amikor külföldön voltunk ösztöndíjjal akkor sem költöttük el, pedig lett volna mire, hanem a felét hazavittük. Sok kicsiből összejött annyi, hogy családi segítséggel meglehetett az első mini lakásunk. Nem vettünk bele azonnal drága bútorokat, hanem lassan haladtunk, mindig egy kicsit előrébb lépve, adósság nélkül. Aztán ahogy nőtt a család mindig csak egy kicsit kellett nagyobba menni és így csak azt a különbözetet kellett összeszedni ELŐTTE. Így jutottunk el az építkezéshez. Míg a szomszédunkban fél év alatt tökélyre lett készen a ház - hitelből - nálunk még 10 évvel később sem volt készen minden. De a szomszéd már régen bebukta a házát, mert a kölcsönét nem tudta fizetni, míg mi mindig csak annyit vásároltunk amire volt fedezet. És közben ők új autóval, új telefonokkal villogtak állandóan, hiszen anélkül nem élet az élet. Pont mint te, mindenre azt mondták hogy az akkor nélkülözhetetlen. Hát nem az. A házuk lett volna nélkülözhetetlen.

Amit csinálsz az csupán mások hibáztatása és saját magad felmentése a felelősség alól. Akinek nincsenek milliomos szülei az is éppen úgy meg tudja valósítani a saját életét, csak másképpen. NEKI kell elkezdeni kicsiben. De ha erre nem képes akkor nem is lesz semmije még évtizedek múlva sem.