Tovább zuhantak a magyar egyetemek a legfontosabb felsőoktatási ranglétrán. Ez a Fidesznek jó hír, hiszen aluliskolázott szakmunkásokat (biorobotokat) szeretne képezni?

Csak azt a statisztikát érdemes elhinni amit én hamisítok.

Ezzel szemben a tények :

- a magyar diplomások keresettek az egész világon

-Minden országba sikerrel be tudnak illeszkedni az itt végzettek

-akik ezt a statot írták most revansot vesznek a ceuér, ahol magyar nem is tanult

"- a magyar diplomások keresettek az egész világon"

Igazából minden diplomás keresett az egész világon, még az afrikaiak és a pakisztániak is. Ez nem jelent semmit.

Magyar (mérnöki) diplomával igen nagy nehezéségem volt elhelyezkedni egy nyugat-európai országban, mert MO-on végeztem, mivel egyrészt az ottani diplomások jó része nem sokat tud az itteni szinthez képest, másrészt mert a MO-ról jövök nagy része képtelen beilleszkedni az itteni közösségbe.

Nekem két év volt, mire elfogadták, hogy annak ellenére, hogy magyar diplomám van, MO-ról jöttem, mégis van tudásom, meg normális hozzáállásom az itteniekhez.

"igen nagy nehezéségem volt elhelyezkedni egy nyugat-európai országban, mert MO-on végeztem,"

Magyarul előítéletesek Nyugaton.

Szánalmasak

"Elég sok nyugati ország utál minket a csúti dagadék miatt"

Bezzeg a migrantét nem utálták a vezetőség miatt :)

Ha tudsz gondolkodni (kérdéses) akkor olvasd el előbb azt, hogy HOGYAN és MILYEN SZEMPONTOK SZERINT áll össze ez a rangsor!

Közel sincsen arról szó, hogy amit tanítanak az jobb vagy rosszabb lenne, hogy akik ott tanulnak és diplomát szereznek azok jobbak vagy rosszabbak lennének mint más egyetemeken - az egyetemi környezetet állítják rangsorba.Segítek kicsit, ez van a metodikában:

Theaching (the learning environment): 30%

Reputation survey: 15%

Staff-to-student ratio: 4.5%

Doctorate-to-bachelor’s ratio: 2.25%

Doctorates-awarded-to-academic-staff ratio: 6%

Institutional income: 2.25%

Vagyis magyarra fordítva a pontozás első 30%-a:

Oktatás (tanulási környezet): 30%

Hírnév felmérés: 15% + Az alkalmazottak és a hallgatók aránya: 4,5% + A doktori fokozat és a főiskolai hallgató aránya: 2,25% + A doktorátumok és az egyetemi hallgatók aránya: 6% + Intézményi jövedelem: 2,25%

Következő 30%-a a pontoknak - már csak magyarul:

Kutatás (mennyiség, jövedelem és hírnév): 30%

Hírnév mutató: 18% + Kutatási jövedelem: 6% + Kutatási termelékenység: 6%

A harmadik 30%:

Idézetek (kutatási befolyás): 30%

A kutatási befolyásmérő az egyetemek új ismereteknek és ötletek terjesztésében játszott szerepét vizsgálja.

Ehhez teszik még hozzá:

Nemzetközi kilátások (alkalmazottak, hallgatók, kutatás): 7,5%

A nemzetközi hallgatók aránya: 2,5% + A nemzetközi alkalmazottak aránya: 2,5% + Nemzetközi együttműködés: 2,5%

És még az "Industry income" (tudástranszfer): 2,5%

Az egyetem azon képessége, hogy innovációkkal, találmányokkal és tanácsadással segíti az ipart.

Vagyis ez valóban az egyetemek minősítése, olyan képességeket állít rangsorba amikkel rendelkezhet. De ez nem befolyásolja azt hogy aza dott képzése jó vagy rossz, hogy a megszerzett tudás, diploma értékes-e vagy sem. Egy nagy hírű, sok pénzzel rendelkező, sokak által hivatkozott egyetemnek is lehet rengeteg olyan hallgatója akik semmihez sem értenek csak fizettek sok pénzt a diplomájukért - míg egy nagyon jó képzést adó, ellenben a világ oktatási piacán labdába sem rúgó egyetem, aminek kis nemzet révén kevés hallgatója van, az pedig adhat kiváló oktatást, nagy tudást minden hallgatójának. Csak éppen mivel nem angol az oktatás, kevés a kutatójuk, nincsenek külföldi diákjaik, így nem is lesznek magasan a rangsorban.

A lista nagyon jó, csak éppen egyáltalán nem arra való amit te ki akartál belőle hozni. Nem a tudást, a diplomás képességeit minősíti hanem az egyetemek képességeit, lehetőségeit, adottságait és az iparral való kapcsolatát.

Lemaradt a kutatás metodikájának linkje:

[link]