A Magyarországi egyházi vezetők, és papok mikor döntöttek úgy, hogy Orbánisták lesznek?

Mert látták, hogy a baloldal már Francia Forradalmi születése óta a kommunizmuson át a mai libsikig kereszténység és középkorellenes volt.

Most ha pap lennék miért támogatnám azokat akiknek alapvető ideológiái között van lényem, eszméim és az Istenem gyűlölete?

Inkább csak az amit az egyes mond. Attól hogy a Fidesz kereszténynek hazudja magát, attól még sokkal kevésbé keresztény mint a baloldal. A kereszténység alapelve hogy ne lopj, ne hazudj, segítsd a bajbajutottakat stb. Ehhez képest a Fidesz minden pénzt ellopott amihez hozzáfért, hazudik mindenkiről és mindenről, és páros lábbal rúg a szegényekbe, betegekbe, menedékkérőkbe.

Ha én azt mondom hogy nő vagyok, attól még nem leszek az. Attól mert a Fidesz kereszténynek mondja magát, attól még nem lesz az. Tehát marad az első lehetőség: hogy a papokat is megvették kilóra. Ismerjük a mondást, van az a pénz amiért a te hajad is korpásodik: az egyház nagyon puritán meg nagyon keresztény, de csak amíg nem ajánlanak fel nekik elég pénzt. Onnantól máris nem lesznek annyira keresztények.

# 2-esnek a maga módján igaza van. A magyar történelmi egyházak képviselőinek jelentős része valóban nem az Evangéliumot és Jézus Krisztus tanítását képviseli, hanem egy feudális, középkorias, babonás, Szentírástól elrugaszkodott, rengeteg pogány motívumból táplálkozó álkereszténységet.

Ez már ötszáz éve is így volt, épp ezért született a reformáció, amely a Biblia hiteles fordításai és az anyanyelvűség által próbálta az eredeti krisztusi tanokat visszahozni a köztudatba.

Sajnos a történelmi protestáns egyházak időközben tökéletesen hasonultak egykori ellenfeleikhez, főpapjaik bármikor készek Jézus Krisztus tanításait, az Evangélium szeretet-teológiáját akár az édesanyjuk lelki üdvével egy csomagban eladni harminc ezüstpénzért.

A kérdező naivitása valószínűleg abból fakad, hogy a valódi keresztény értékeket, az Evangélium, a Hegyi Beszéd tanításait, az Úri imádság (Miatyánk) könyörgéseit, a Tízparancsolatot, az apostoli hitvallást, az Újszövetség tanítását, azaz valódi, igaz keresztény értékeket keres ott, ahol olyanok ma már nyomokban sincsenek jóformán.

Eközben a 2-es válaszoló pragmatikusan közelítve, végülis leleplezi a történelmi egyházak Kajafásainak valódi természetét: akik egy francia forradalom előtti, de az ős-egyház teológiai-politikai elkorcsosulása utáni álkeresztény, középkorias egyházi hatalom lázálmának bűvöletében cselekszenek.

Az ő "kereszténységük" nem a Jézus Krisztus kereszténysége, hanem az inkvizitorok álkereszténysége, a máglyák, eretneküldözések, keresztesháborúk, boszorkányüldözések "kereszténysége".

Jézus Krisztus az ilyen, eljövendő hamis prófétákról figyelmeztetően prédikált, mondván, gyümölcseikről ismerheti fel őket az igaz keresztény ember (mert ahogy nem lehet a tüskebokorról szőlőt, a bogáncskóróról pedig fügét szedni, úgy az ő tanításaik sem teremnek jó gyümölcsöket).

Ezt kérdi az ilyen "keresztényektől" Jézus: "Miért hívtok így engem: Uram, Uram! Ha nem teszitek meg, amit mondok?"

És így figyelmezteti őket:

"Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát?

És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!"

(Máté 7:21-23)

Ennyi az egész. Ezek a báránybőrbe bújt farkasok, akik eladták magukat és elárulták Krisztus tanítását harminc ezüstért egy csapat politikusnak, nem is képesek többre, mint a hatalom és a pénz csábítását követni.