Mekkora lehet a cigányok maximális aránya iskolán, osztályon belül a baloldali-liberális szociológusok, politikusok szerint ahhoz, hogy még működjön az integráció és ne romoljon az iskola, oktatás színvonala?
Számos tanulmány született már a témában, hogy a cigány tanulók számára milyen pozitív hatása van, ha nem szegregált, cigány többségű osztályba járnak, hanem európai gyermekek között tanulhatnak, szocializálódhatnak. A jobb környezet, jobb oktatási körülmények, jobb tanulmányi eredmények pedig jobb esélyt biztosíthatnak később a továbbtanulás, munkaerőpiaci előmenetel, életszínvonal emelkedés, roma felzárkózás szempontjából.
Azonban sokszor természetes úton kialakul a szegregáció , mivel a magyar szülők is attól tartanak, hogy az elcigányosodó iskolákban rosszabb körülmények közé kerül a gyermeke és inkább jobb oktatást szeretne biztosítani, ahol minél alacsonyabb a hátrányos helyzetű, problémás, szocializációs kihívást jelentő, cigány diákok aránya. Ezért sok baloldali értelmiségi megmondóember a szabad iskolaválasztás megszüntetését, a szegregált iskolák bezárását, a diákok kvóta alapú szétosztását javasolja. Azonban Magyarország, egyes térségek demográfiai hanyatlása, elnéptelenedése, elcigányosodása természetes korlátot szab az erőszakos vegyítésnek, integrációnak is, mivel megfogyatkoznak, eltűnnek a nem roma családok, gyermekek. Például Észak-Magyarországon már az óvódások 45-50%-a cigány gyermek, de országosan is már 20%.
Hasonló politikai vita tapasztalható az USA-ban is a fekete-fehér szegregáció, integráció, felzárkóztatás kapcsán és ott is nagyok a regionális különbségek gazdasági, demográfia, etnikai szempontból.
Sajnos ez nem ilyen egyszerű.
Eleve nem az a lényeg, hogy cigány vagy nem cigány, hanem hogy hajlandó-e tanulni, viselkedni vagy nem hajlandó.
Az erőltetett integrációval az a baj, hogy 1 ilyen gyerek is, aki nem hajlandó normálisan viselkedni az órán, már rontja az osztály tanulási lehetőségeit - miközben a tanárnak nincs a kezében eszköz amivel ezt kezelhetné. Ugyanis amikor ez a liberális, erőltetett integráció van, akkor az ilyen diákot nem lehet kitenni az osztályából akármit is csináljon, még az óráról sem lehet kitenni, mert "neki joga van az órán ott lenni". Ha pedig nem lehet onnan kitenni, csináljon bármit is, akkor meg is fogja csinálni.
Ha már társakat is talál hozzá, akkor végképp ellehetetlenítik a tanítást.
Nem az a kérdés, hogy az integráció jó-e vagy fontos-e, mert az, nagyon jó és nagyon fontos dolog. A kérdés az, hogy eszköze is van-e hozzá a pedagógusnak, hogy ne csak a diák jogai érvényesüljenek az integrációban, hanem a kötelességei is. Hogy a TÖBBI diák jogai se sérüljenek azért, hogy annak a másiknak az integrált oktatása megvalósuljon.
Ahogyan az is fontos lenne, hogy el legyen különítve az, ha valaki a saját viselkedése, nem tanulása miatt van nehezebb helyzetben, mint akinek a családi körülményei vagy testi, lelki problémái okozzák. Hogy aki önmaga is tudna a nehézségei n változtatni, azokat ne úgy kezeljék, mint akinek többlet segítséget, esélyt kell adni - hanem igenis meg lehessen tőle követelni, hgy ő maga is tegyen a saját érdekeiért. Magyarul, aki szegény, valamilyen fogyatékossága van vagy tanulási nehézsége az maradjon az integrált oktatásban, aki meg csak cirkuszt csinál az órákból azt lehessen onnan kirakni.
Erre nincs szabály.
Magyarországon általában Hódmezővásárhely példáját, ottani reformokat szokták felhozni pozitív, jövőbemutató mintának.
Ott Lázár János vezetése alatt bezárták a település szegregált, gettósodó iskoláit és a cigányokat, halmozottan hátrányos helyzetű, antiszociális, problémás diákokat kvóták alapján szétosztották a város megmaradó iskolái, osztályai között figyelve arra, hogy egy osztályban sem haladja meg az arányuk a 10%-ot. Kicsik beiskolázásánál is erre törekedtek. Hódmezővásárhelyen a cigányok aránya kb. 4-5% a teljes népességben (gyermekek körében bizonyára jóval magasabb), így megvalósítható volt ez az integrációs program. Természetesen eltérő demográfiájú térségekben, városokban, például Ózdon, Edelényben kötelező kvótarendszerrel sem lehet ezt kialakítani, mivel az egész település természetes cigány szegregátum irányba halad.
Egyébként a szakirodalom szerint körülbelül maximálisan 30% lehet az arányuk az ilyen diákoknak, e fölött már nagyon leromlik az oktatás minősége, nagyon nehezen kezelhető az integráció, 50% fölött pedig ellehetetlenül.
Jól felépített oktatás esetén bőven lehet 50% felett is.
Az iskolának el kell tudnia adni magát a diákok, főleg a mai generáció esetén, ahol nem igazán szeretnének maguktól tanulni a diákok, viszont erre nem az a megoldás, hogy mindenből házit adunk és nincs kész, akkor egyes.
Úgy kell felépíteni az órákat, hogy élvezzék a diákok és a tudásvágyukat felkeltsék. Ezzel pedig lehet integrálni teljes osztályokat is. Erre volt példa is, ahol valami új programot próbáltak ki, ahol az osztályban 3 gyereken kívül mindenki kisebbségi volt és eredményes volt.
#6
Te sem tanítottál még soha, ugye?
"Úgy kell felépíteni az órákat, hogy élvezzék a diákok és a tudásvágyukat felkeltsék. "
Ez szépen hangzik és meg is lehet csinálni egy-egy órán. Ilyenek azok is amiket a Csodák palotájában tartanak a gyerekeknek vagy egyes külön programokon. Ahová eleve azért mennek a gyerekek, hogy azon részt vegyenek.
De nem kivitelezhető az összes órán a tanév minden napján, napi 4-5-6-7 órában.
csakis akkor lehet megcsinálni ha maga a diák részt akar venni benne, tanulni akar vagy legalább jól érezni magát és részt venni a feladatban, órai munkában.
Nagyon könnyű eldönteni, hogy a pedagógus nem csinálja jól ha azt a gyereket sem képes bevonni aki szándékosan akadályozza az órát, direkt nem csinálja és fogalma sincsen arról ami szükséges lenne ahhoz, hogy csinálja.
#7
El kell, hogy szomorítsalak, mivel de, tanítottam. Pont ezért tudom, hogy lehetséges a módszer, amit leírtam.
Az igaz, hogy nagyon szélsőséges osztályban, ahol a kisebbség már jelentős számban jelen van, olyan osztályban nem tanítottam, viszont ez ilyen szempontból irreleváns volt.
Továbbá, ha nem csak saját tapasztalataimra, hanem ismerős oktatók tapasztalataira is támaszkodom, akkor szintén arra a következtetésre jutok, hogy de, lehetséges.
Mai Nat 0 fő, egy jobb Nat 28 ~ 36.5 %, az említett érdeklődés és
figyelemfelkeltés mellett arány függetlenül teljesen sikeres a képzés
teljesen pozitív konzekválódása.
Szép estét kívánok Mindenkinek :
Taves bachtalo thaj Lashi ratyi :
Adri+
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!