A XXI. sz melyik rassz felemelkedésének, kibontakozásának korszaka lesz?

Először tisztázd kérlek a rassz fogalmát. Én biológus hallgatóként kissé háklisabb vagyok erre.

Pl Az Egyesült Államoknak "mi a rassza"?

Vagy pl Oroszországot egy "rassznak" tekinted?

De úgyis tudom hogy csak az lesz itt felpontozva aki valami olyasmit ír, hogy "A muszlim rassz fog mindent elsöpörni, kivéve I. Orbán Király Magyarországát".

Arra vagy kíváncsi, hogy kik kerülnek többségbe?

Természetesen a színes bőrűek, mert eleve többen vannak és nincsenek úgy elkényelmesedve, elkorcsosulva, mint a fehér ember, akiből már az életösztön is kihalt.

De nincs ezzel gond, ilyen a világ folyása,a gyenge elbukik, az erős fennmarad.

Amerika: mexikói, feketék

Nyugat európa: feketék, arabok

Kelet európa: cigányok

8-as:

Nincs ilyen hogy magyar rassz.

A magyar népesség már csak azért is egy érdekes kérdés, mert volt két nagy betelepítési hullám is az országba. Az első a 13. századot követően, mikor a tatár dúlásai után kellett pótolni kunokkal a népesség egy részét (ez lett a mai kunság), a másik a török dúlás utáni népesség hiány miatt kellett, ekkor jöttek be svábok, tótok.

A mai magyar népesség kb össze vissza vegyült népek keveréke. Már a vezetéknevekből is látszik. Horváth, Németh, Orosz, Rácz, Tóth, Oláh, Ruszin, és még sorolhatnám.

Tehát nincs semmi genetikai kapocs a mai magyarságban, hogy azt egy rokoni kapcsolat szerinti csoportnak tekinthessük.

Ezenfelül a rassz az egy eléggé speciális fogalom (egyes biológusok, genetikusok el is vetik a használatát, mondván nem korszerű, és félrevezető rendszertani kategória).

Inkább csak változatokról lehet beszélni, mint pl a két színű, és három színű beagle kutya esetében. Nem külön "rassz" a három színű, csak egy eltérő változat.

Nade visszatérve:

A magyarok lélekszámát összevetni a magyar származású Nobel díjasok számával nem túl logikus gondolat. Kezdjük azzal, hogy a Nobel díjhoz vezető út a nemzetközi elismertségből indul ki. Tehát lehetsz akármilyen korszakalkotó zseni, de ha az eredményeidet nem publikálod, nem ismeri meg a tudományos közösség, akik végül a Nobel díjra ajánlásokat fognak tenni, akkor nem is fogsz Nobel díjat kapni. Ugyanígy járt pl Szilárd Leo is, aki ugyan sok nagyszerű gondolatot megfogalmazott, és szóban elmondott más kutatóknak, de nem saját néven publikálta.

Plusz tegyük hozzá, hogy az hogy kiből lesz Nobel díjas inkább függ a környezettől.

Lehet valaki zseni, de ha az országában éppen háború tombol, vagy a háborút követő rezsimben politikai üldöztetés áldozata lenne, akkor nem fog tudni kutatni, tehát Nobel díjat se fog kapni.

Magyarországon pont ez történt. Mindkét világháború súlyosan megviselte a magyar népességet, és a 45 utáni rezsimből sokan el is kényszerültek menekülni.

Ha megnézed, Szent-Györgyi kivételével NINCS olyan magyar Nobel díjas, aki a Magyarországon folytatott kutatásaiért képta volna a díjat. Egész egyszerűen mert nem volt biztonságos itt maradni (Ha már említettem Szilárd Leot, akkor azt is figyelembe veszem, hogy ő is, és sok nagy értelmiségink zsidó család sarja volt, így érthető hogy Amerikába kellett emigrálnia).

De még sok egyéb befolyásolta hogy mely országok kutatóinak volt nagyobb vagy épp kisebb esélye Nobel díjat kapni. Pl egyértelmű, hogy aki világnyelven közölte az eredményeit, az könnyen kapott. Magyarul kevesen beszélnek kutatói körben, jóval kevesebben mint például franciául, vagy németül.

És ez érvényes a magyarnál is kisebb létszámú országokra, pl még kevesebben beszélnek finnül...

De talán a legfontosabb érv az ellen, hogy a Nobel díj reprezentálná egy ország értelmi színvonalát: Az első 40-50 évében a Nobel díjazottak jóformán kizárólag nyugati országokból tudtak kikerülni. Ez nem azt jelenti hogy csaltak volna, vagy hogy a keleti területek kutatóit direkt nem ajánlották volna Nobel díjra. Simán csak a század első felében a világ tudományos élete még kizárólag az Egyesült Államokra, és Nyugat-Európára korlátozódott.

Érdemes megnézni, az utóbbi 20 évben már minden évben kap vagy indiai, vagy kínai, vagy japán kutató is Nobel díjat.

Miért?

Mert kinyílt a világ, és már Európán kívül is van lehetősége a zseniknek kibontakoztatniuk a képességeiket.

Ja, és egy érdekesség, ami tényleg már nevetségessé teszi ezt a Nobel díjak számában való versengést.

Magyarországnak összesen, minden Nobel díjat összeszámolva (még az irodalmit is) van 13 Nobel díjasa. (ez is kérdés, hisz nem hazai munkájukért kapták, szerintem nem fer, hogy Amerikában kutattak, ott értek el eredményt, de pusztán a származásuk miatt "magyar" Nobel-díjnak tekintkük).

Magyarország lélekszáma az elmúlt 120 évben (amióta van Nobel-díj) körülbelül 10-11 millió körül mozgott mindig.

Tehát 10 millió osztva 13-al, az kb 800 ezer. Tehát 800 ezer főnként "van" egy Nobel díjasunk. Legalábbis ez a népességen belüli arányuk.

Na akkor nézzük az 50 ezer fős Feröer szigeteket. Eddig egyetlen Feröer szigetekről származó személy kapott Nobel díjat 1903-ban Élettetudomány és orvostudomány kategóriában.

Ez azt jelenti, hogy népességre vetítve köztük 18X gyakoribb a Nobel díj, mint a 10 milliós Magyarországon. Akkor a feröeriek okosabbak?

Szóval hangzatos a Nobel díjak számával büszkélkedni, meg enyhíteni a magyar néplélek kisebbségi komplexusát, de teljesen értelmetlen.

A Nobel díjak nem reprezentatívak, és egyáltalán nem tükrözik egy ország népének általános magasságát.