Tkp. mit értünk globalizáció alatt?

Ez nem utópia, tényleg létezik a jelenség.

Az a folyamat hogy a világ egyre kisebb lesz, csökkennek a távolságok, az országok átvesznek egymástól dolgokat. Tehát mondjuk hogy miután Budapesten ettél egy reggelit egy japán étteremben felülhetsz egy fapados repülőre, és ebédelni már Londbonba ebédelhetsz egy indiai étteremben ahol lengyel a felszolgáló miközben amerikai zene szól.

Ez a "zsidó az isten, angol a nyelv, kínai a ruha" egészen találó, mert az amerikai kultúrából veszik át a világon a legtöbb dolgot, de a világgazdaságban meg Kína nő a leggyorsabban.

Szerintem a következőt:

100 éve ha akartál egy új kabátot elmentél a helyi szabóhoz. Ma bemész az áruházban, ahol olyan kabátokat találsz amelyek a világ különböző tájairól származnak vagy megrendeled online pl egy kínai webshopról. Azaz a legtöbb vállalkozónak a konkurenciája nem helyben van hanem világszerte. Ennek egy eredménye, hogy ha bemész egy boltba a világ bármely pontját kb. ugyanazt kapod. Aztán sok területen pl. a szoftverfejlesztésben egy terméken a világ több országából dolgoznak együttesen.

Ne keress erre definíciót, mert nincs. Természetesen mindenki mást ért alatta, és ettől függően retteg, vagy próbálja elősegíteni.

A globalizáció az, hogy a fejlődés hatására nagyon sok mindent (de nem mindent!) nem lehet szétválasztani népekre. Gulyást a magyarok esznek, spagettit az olaszok, tükör rizst a távol keletiek. Mivel a lehetőségek nagyok, a kínai megismeri a gulyást, a svéd a spagettit, a tükör rizs meg mindenhova exportálható. És ha gulyást mindenütt kaphatsz, akkor ez most mitől magyar? A pizza mitől olasz? Egyelőre attól, hogy azért még ott az igazi, de ez lassan felszívódik. Majd ezer éve a selymet a kínaiak ismerték, Európában a legdrágább holmi volt, ma már nem is tudja a világ jó része, hogy kínai eredetű. A selyem lokális volt ezer éve, globális most.

A globalizáció az, hogy amit eddig csak egy helyen tehettél, most bárhol a világon. Ebből következik, hogy - elvben - mindegy, hol teszed.

De hogy a ruha kínai? Attól nagyon messze vagyunk. A mobil kínai, ehhez sokkal közelebb. Csakhogy van máshonnan is. Hogy melyiket veszed, a te választásod. És ha sokan nem kínait vesznek, akkor a kínai és a ruha nem lesznek szinonimák.

A nyelv az angol? Igen, ha sznobságból, kényelemből vagy bármiből kifolyólag azt használod. Ez azonban különbözik attól, hogy - ha más lehetőség nincs - angolul szóljak valakihez, akivel ez a közös nyelv. Erről kérdezd a franciákat. Majd megtudod, mennyire globális az angol.

Szóval a globalizációnak az a jelentése, hogy minden egyforma, tényleg bekövetkezhet. Ha az emberiség ezt akarja. De kell az emberiségnek ezt akarnia?

Információ, termékek, tőke és emberek szabad áramlása, kb. bárhonnan bárhova.

Az, hogy egy Németországban dolgozó magyar, miután végzett a koreai tulajdonú német Samsung gyárban, beül egy török étterembe, ahol angolul megbeszéli a szír felszolgálóval, hogy mit kér. Evés után hazamegy, bekapcsolja a japán számítógépét, csatlakozik az internetre, megnéz egy amerikai filmet, stb. Érted. És ez nem utópia, hanem már a mai valóság.

Megfogalmazom azt amit az előttem szóló válaszolók nagyon látványosan, érzékletesen körülírtak:

A globalizáció azt jelenti hogy a világban két dolog között egyre több kapcsolat alakul ki.

És ez a legáltalánosabb ami elmondható róla.

Két véletlenszerűen kiválasztott cég között egyre valószínűbb hogy lesz kapcsolat. Legyen az akár az hogy egyik a másik által előállított terméket használ, legyen az hogy közös a befektetők némelyike, vagy akár a vezetőség is azonos, de lehet arról is szó hogy azonos piacra dolgoznak, ebből adódóan a versengés lesz köztük a kapcsolat az azonos célcsoport megszerzése érdekében.

Vagy vegyünk két embert a Föld két ellentétes oldaláról. 50 éve feltehetőleg még semmilyen kapcsolat nem lehetett egy magyar csepeli munkás meg egy hawaiin dolgozó taxis között. Ma már elképzelhető hogy délutánonként egy Word Of Tanks vagy League Of Legends csapatban vannak. Vagy mindkettő ugyanannak a facebook oldalnak a kedvelője.

A lényeg hogy egyre több kapcsolat van emberek, tárgyak, eszmék között egyre több emberrel, tárggyal, eszmével.

És akkor lehet hosszasan sorolni az ezt kísérő és kiváltó jelenségeket (valamikor egyszerre ok és okozat is egy ilyen jelenség).

Például ilyen a légi közlekedés elterjedése. A légi közlekedés elterjedése eleinte egyértelműen hozzájárult, tehát oka volt a globalizmusnak, mára már a globalizmus fokozza a még intenzivebb légi kereskedelmet és utazást, ezáltal a globalizmusnak az okozata is lett a légi közlekedés.

Valójában, ha valaki azt mondta volna korábban, hogy létezik kérdés, amelyre bár eltérő szintű, de csupa értelmes és megfontolt válasz érkezik, no körülbelül ez az egy dolog, amit nem hittem volna el.

A globalizáció ezen aspektusának viszont nagyon tudok örülni.