Mennyi az igazság abban, hogy ha a Szovjetunió nem kezd el kereskedni a náci Németországgal 1940-ben, akkor a németek '41-re olyan súlyos nyersanyaghiányba kerültek volna, hogy képtelenek lettek volna támadást indítani a Szovjetunió ellen?
Így alakult a németek kereskedelmi importja akkoriban:
Gyakorlatilag, ha a szovjetek nem segítik ki őket, akkor elég gyorsan végük van.
#1
Ez rendben is van, de a szovjetek miért vágták maguk alatt a fát?
#3
A német gazdaság '41-ben a szakadék szélén táncolt a nyersanyaghiány és a túl nagyra hizlalt hadsereg miatt.
hitler egy sunyi róka volt, sztálint úgy leoltotta hogy az egyébként diktátor sztálin elhitte hogy hitler tényleg az ő szövetségese.
sztálin egy idióta volt.
A Szovjetunió általános ellenszenvnek örvendett, számos támadás történt ellene a forradalom után, fegyveresen az intervenció éveiben, politikailag meg folyamatosan.
39 ben Sztálin nagyon szerette volna biztonságban tudni az országát a németektől, a sztálini diplomácia folyamatosan bombázta a nyugatot különféle szövetségi ajánlattal, de ezek elutasítása után a németek felé fordult, akik rendszeresen éles szovjetellenes kijelentéseket tettek.
Bejött a próbálkozás és létrejött a Molotov, Ribbentrop paktum, amivel megosztoztak Lengyelországon, de ennek más következményei is lettek.
A szovjet vezetés kihasználta a békülékenységet és komoly kapcsolatok kötődtek a fasiszta Németországgal, például német páncélostisztek képezték ki az orosz tankosokat és egyre, másra kötődtek a baráti kapcsolatok, bár a múltat nem felejtette el senki, az oroszok bíztak abban, hogy normalizálni tudják a kapcsolatot a németekkel.
A diplomácia remekül kijött egymással, megegyeztek a Baltikum sorsát illetően, a németek nem vétózták meg sem a Finnország felé, sem Moldávia bekebelezésére történő szovjet expanziót, ráadásul Sztálin ügyesen manőverezve kimaradt a háborúból, hiszen a németeknek a lengyel agresszió miatt kijárt a hadüzenet, az orosznak meg nem.
Ehhez hozzájárult, hogy alaposan eltolták a finn téli háborút, túl kevés és nem megfelelő csapatokkal támadtak az oroszok Finnországra, a gépesített egységek elakadtak a finn télben és időt adott a francia-brit nyomás kifejtésére, amit Sztálin kénytelen volt akceptálni és kivonulni Finnországból, de ezzel még közelebb kerültek a hitleri Németországhoz és távolabb a Szövetségesektől, de maga az a tény, hogy Sztálin akceptálta a brit, francia nyomást, elég volt ahhoz, hogy teljesen lenyeljék neki a baltikumi területszerzést és Lengyelországot is csak szőr mentén hánytorgatták fel neki a továbbiakban.
A szovjetek dörzsölték a markukat a burzsoá imperialisták háborúja közepette és tudtak ugyan Hitler velük kapcsolatos szándékairól, de úgy gondolták, ha gazdaságilag támogatják a brit-francia szövetség elleni német háborút, akkor ők uralják az eseményeket és arra terelik, hogy ők kimaradjanak a konfliktusból.
A németek részéről a szovjetellenes megnyilvánulások meg is szűntek és a szovjet korabeli sajtó is a németek mellett tette le a voksot, minden arra vallott, hogy egyre jobbak, mondhatnám barátibbak lesznek a kapcsolatok.
Sztálin így keletnek fordította a szekerét, Európában már semmit nem tudott hódítani és a Vörös Hadsereg cirka 40 %-a felsorakozott a japánok ellen a távolkeleten.
Sztálin álmában sem gondolta volna, hogy a németek megtámadják, napokig el sem hitte, hogy igazi háború tört ki, azt gondolta, hogy csak olyan atrocitásról van szó, amit diplomáciai úton el lehet rendezni, hogy valami követelés nyomatékosításáról van csupán szó.
Egyébként ez a titka a németek gyors sikereinek is, a Vörös hadsereg egyáltalán nem volt olyan gyenge a háború elején, mint azt ma mutatják, sokkal nagyobb volt a létszáma, mint a Wehrmachtnak és jól, megfelelően volt felfegyverezve, csak rosszul volt elhelyezve.
Közép Oroszországban is számos egység tartózkodott, a Kaukázus tömve volt katonákkal, mert arra is szerettek volna az oroszok nyomulni, csak a perzsák jól feküdtek a briteknél, de amikor ez megváltozott, a legnagyobb égzengés közben még 41 nyarának végén közös brit hadművelettel elfoglalták Perzsiát, az oroszok az északi részét, a britek a délit.
Nagyon szerettek volna már a cárok is dél felé terjeszkedni, hogy legyen a meleg tengerekre kijutásuk.
Gyakorlatilag a német határon egymilliónál kevesebb orosz katona állt, annyira megbízott Sztálin Hitlerben, azt gondolták, hogy elkerülik, vagy a brit - német háború befejezéséig kitolják a németekkel való konfliktust, ha támogatják a németeket.
Az előző válaszok csak a hivatalos narratívát adták meg, de felhívnám a figyelmet pár érdekes dologra:
- rengeteg, kb. 15 millió ukrán halt éhen, mert az SU a náciknak élelmet szállított
- közvetlen a háború előtt még a nácik a kínaiakkal akartak szövetségre lépni, rengeteg csapatukat képezték ki
- mikor a nácik lerohanták a szovjetuniot, a szovjet csapatok részben azért szenvedtek vereséget a rosszul felszerelt német csapatokkal szemben, mert támadó felállásban voltak, és nem számítottak védekezésre
- németország a 2. Vh előtt nem csak a szovjetúniótól kapott élelmet, hanem az USÁtól is komoly hiteleket kapott, annak ellenére, hogy a nácik szándéka nyilvánvaló volt. Ezen segítségek nélkül a németek nem hogy támadni, de még kisujjukat sem tudták volna megmozdítani.
- a spanyol polgárháború egy nem hivatalos fegyverteszt volt német és szovjet részről
Arra akarok rámutatni, hogy a háború kitörése előtt a később szemben álló felek erősítették egymást, pedig ez normál esetben nem lehetett céljuk. Nem hinném hogy véletlen, és el tudom képzelni, hogy amint lenin német ügynök volt, úgy hitler/sztálin vagy mindkettő lehetett külső hatalomnak dolgozó ügynök.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!