Hogyhogy Trump győzött, amikor az ellenfele több szavazatot kapott, mint ő?

mert arányaiban több állam szavazott trumpra

választókerületek

mi lenne ha büdöspest döntene afelől hogy mi legyen keszthelyen mert ott sokan laknak arányos kèpviselet

Mert így oszlottak meg a szavazatok:

[link]

(A számok azt jelzik hogy melyik állam hány elektort jelent, ez nagyjából arányos a lakossággal.)

Ez az amerikai választási rendszer szépsége.

Nem a szavazatok száma győz, hanem az elektorok száma.

A tagállamoknak bizonyos számú elektora van, ezek száma még a múltban lett meghatározva és nem áll arányban a mai lakosságszámmal. Jelenleg vannak olyan tagállamok ahol szinte nem is éri meg nagyon kampányolni, mert sokkal kisebb számú elektort lehet vele megnyerni, míg van olyan állam, amiben ha megnyerik a szavazatok többségét, akkor már szinte biztos a győzelmük.

A szavazatok alapján dől el az, hogy az elektorok utána kire fognak szavazni, melyik elnökjelöltre. Azonban ez nem kötelező erejű, ezért is próbálták médiakampánnyal rávenni az elektorokat, hogy a szavazók akaratával szemben ne Trumpra szavazzanak, hanem a másik jelöltre.

Náluk ez a demokratikus rendszer, és senki nem is háborgott eddig miatta, mert mindkét jelölt mindig ugyanannak a tulajdonosi körnek a választottja volt, csak hol egyik csapaté, hol másiké. Trump azonban egyik csapatban sem játékos, a saját pártja is meg akart szabadulni tőle és a végén Clintonnéra adták a támogatásukat inkább sokan közülük. De az elektorok tartották magukat a választóik akaratához és így Trump győzött. Kevesebb szavazattal.

Olyan, mintha valahol csak egyéni körzetek lennének a választáson, listás szavazatok nem, mint nálunk és egyik körzetben kevesebben laknak, a másikban többen, mégis a körzetek nyertesei dönthetnének a miniszterelnök személyéről. Hiába szavazott több ember az egyik támogatóira, ha darabra összesen kevesebb körzetet tudtak vele elnyerni - akkor bizony a másik jelölt nyerne.

"A tagállamoknak bizonyos számú elektora van, ezek száma még a múltban lett meghatározva és nem áll arányban a mai lakosságszámmal."

Mindegy államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora van a képviselőházban. Szenátorból minden államnak kettő van, a képviselők száma viszont a lakosságszámhoz kötött, de minden államnak van legalább egy. 10 évenként felülvizsgálják a képviselők számát, minden népszámlálás után. Legutóbb 2010-ben volt népszámlálás.

"Jelenleg vannak olyan tagállamok ahol szinte nem is éri meg nagyon kampányolni, mert sokkal kisebb számú elektort lehet vele megnyerni, míg van olyan állam, amiben ha megnyerik a szavazatok többségét, akkor már szinte biztos a győzelmük."

Ez sem teljesen így van. Bizonyos államokban valóban nem kampányolnak nagy erővel, mert ezek az államok ún. "safe state"-ek, ahol szinte mindig az egyik párt jelöltje nyer. De ennek semmi köze az elektorok számához. A kampány a csataállamokra koncentrálódik, mint pl Florida, ahol a két jelöltnek nagyjából egyenlő a támogatása.

kb, bár csak kb úgy, ahogy a fidesznek 2/3-a lett, amikor a szavazatoknak kevesebb, mint a felét kapták.

Ilyen, illetve olyan a választási rendszer.

#4

Rendben, igazad van. De tegnap megnéztem a lakosságszám arányt, mert kíváncsi voltam mielőtt válaszoltam volna és pl. Montana államban 3 elektor jut az 1 millió lakosra (330 ezer fő/elektoro), Colorado-ban már 540 ezer/elektor a többiben amit néztem ott 630-670 ezer/elektor jött ki. Ezért írtam, hogy nincs arányban a lakosságszámmal. Akkor miért van ez a nagy eltérés?