Miért nem vittek embert a Holdra 1972 óta?

Na 8hónap ha mindent jól számolnak ki és úgy is indítanak,ugye a keringésekkel trükközve.

Az űrhajósok ugyan egy csomó multimédiás kütyüvel fel lennének szerelve a tudományos kisérletek elvégzésének feladatán kívül,de aki cod-ozott már egy teljes szombat délutánt,éjjelt-plusz a vasárnapot teljesen az tudja hogy nem köt le az ilyesmi kizárólagosan és hosszú távon.

És akkor még hol vannak a fizikai-élettani finomságok úgymint sugárterhelés,csontritkulás,izomsorvadás.

Tekerhetsz te akármennyit odafönt megroha@dsz ilyen hosszú idő alatt. És még van egy csomó minden apróság ami bonyolítja a dolgot.

Amúgy meg a pénzt én nem sajnálnám ilyesmire merthát mennyi minden más ostobaságra elköltik ígyis-úgyis.

Úgymint háborúk meg szimpla korrupció meg miegymás.

Mert egyébként milyen tudományos-technológiai előrelépés indokolná, hogy az akkori ár töredékéért meg lehessen valósítani? Internettel meg okostelefonnal nem lehet Holdra szállni - értelmesebb dolgot meg nem nagyon sikerült azóta se produkálnia az emberiségnek.

Más felől már az incentíva sem akkora, tekintve hogy a Holdon nincs semmi, ami szükségessé tenné, hogy turistákat küldjünk oda.

"Nyilvánvaló, hogy az akkori árak töredékéért meg lehetne oldani"

Nem. Egy olyan rakéta, ami a Hold körüli pályáig képes értékelhető hasznos terhet vinni, még mindig nagyon drága. Főleg úgy, hogy a rakéta és az űrhajó fejlesztését is elölről kell kezdeni, mert az ősi Saturn-Apollo páros már elavult, azóta meg nem készült hasonló célú párosítás.

"Az űrhajók is annyit változtak 1972 óta mint a TV-k"

Igen, és pontosan ugyanúgy más irányba indult a változás, mint amit hittünk. A fene sem gondolta volna 1972-ben, hogy a TV csak a számítógép megjelenítője lesz majd' 50 év múlva. Pedig nagyrészt az lett.

A Holdraszállás egy verseny volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az 1957-es Szputnyik-sokk és Gagarin 1961-es űrrepülése után az Egyesült Államok csak azzal tudott visszavágni, hogy "de a Holdra akkor is mi küldjük az első embert". Ennyi volt az Apollo-program célja, nem is terveztek vele tovább. A tudományos kutatás szempontjából hasznosabbnak bizonyultak a LEO-n keringő, hosszú távon át lakható űrállomások. Miután az Apolloval sikeresen embert juttattak a Holdra, vissza is hozták onnan, a szovjet Hold-program pedig összedőlt, a cél készen volt, nem erőltették tovább az amúgy méregdrága küldetéseket.

Mert előtérbe került a Mars-kutatás. A Mars nagyon hasonlít a Földre, a jövőben akár második otthonunk is lehet.Ezért inkább azzal foglalkoznak, az oda való eljutás, az ottani hosszú távú lakhatás kérdésével.

Tudni vélik persze, hogy a Holdon földönkívüliek vannak, emiatt kerüljük-de állítják ezt, a földönkívüli jelenlétet a Marsról és számos egyéb égitestről is.