Franciaország miért nem tesz valamit, hogy a breton nyelv ne haljon ki?

Francia alkotmány, második bekezdés: "A köztársaság nyelve a francia legyen." És rengeteg a keményvonalas republikánus, aki ezt véresen komolyan is veszi. Úgy gondolják, hogy egy államnak egységes nyelvre van szüksége identitása, egysége megtartásához. Attól tartanak, hogy a nyelvek elismerésével az etnikai csoportok azonnal további követeléseket támasztanának, és előbb-utóbb szétszakadna a francia állam.

Emiatt aztán nagyon erős szembeszéllel kellene megküzdenie a politikusnak, aki egy ilyet témába bele akar állni. Legtöbben inkább nem is vállalják.

Franciaországban még a dialektusokat is sikerült többé-kevésbé véglegesen eltüntetni azzal, hogy mindenhol az irodalmi (párizsi) francia a kötelező, és aki dialektust beszél, az egy műveletlen parasztnak van titulálva.

Mellesleg a burgundokat, gallokat, meg egyéb kisebbségeket is erőszakkal asszimiláltak, ezért haltak ki ezek a népek is. Franciaországban a kisebbségi nyelvek bizony csak megtűrt nyelvek. Ez a mentalitás országszerte népszerű, még a turistákat sem kímélik. Angolul ha tudnak is, soha nem szólalnak meg, ha meg is értik, amit mondasz nekik angolul, akkor vagy teszik a hülyét, mint akik nem értik, vagy válaszolnak rá, de azt is franciául.

Mellesleg a bretonok meg az írek is saját maguk mellőzik a nyelvet. Arról nem a franciák tehetnek, hogy a breton szülők nem, vagy csak hanyagul tanítják meg a breton nyelvet a gyerekeknek.

Amúgy is fura egy ország:

A francia bíróság engedi a burkinit a strandokon, de tiltja a II. János Pál pápa szobrán lévő keresztet. Ez nevetséges

[link]

Svájc és Franciaország nyelvi szempontból összehasonlíthatatlan. Előbbi egy többnyelvű ország, utóbbiban egy hivatalos nyelv van. Ráadásul a franciáknál az egész országra vonatkozik a hivatalos nyelv, a svájciaknál a kantonok maguk határozzák meg.

Mellesleg egy kantonban hivatalos nyelv a rétoromán, és ott bő kétszáz éve még 50% körül volt a beszélők aránya - így azért sokkal jobban védhető egy nyelv, még ha ez az arány ma 15%-ra csökkent, de egy hagyományosan többnyelvű országról beszélünk, ahol a többnyelvűséget nem fenyegetésnek, hanem értéknek tekintik.

"A francia bíróság engedi a burkinit a strandokon, de tiltja a II. János Pál pápa szobrán lévő keresztet. Ez nevetséges "

Mindenkinél van valami amibe bele lehet kötni, nálunk ilyen volt a vörös csillag, amikor hirtelen lett jó vörös csillagos termék és rossz vörös csillagos termék.

A bretonoknál pont az a helyzet, ami az egyes oroszországi finnugor népeknél. Nem tartják egyszerűen fontosnak a nyelvet.

Például Komiföldre jellemző nagyon az, hogy a komi felnőttek annyira nem erőltetik a nyelvet, hogy egy tisztán komi anyanyelvű faluban, a komi anyanyelvű szülők komi anyanyelvű gyerekeivel a komi anyanyelvű óvónők a komi nyelvű óvodában is oroszul beszélnek. A mordvin anyanyelvű fiatalok egymás között is inkább oroszul beszélnek.

Bretagne tartományban ugyanez megy. Két breton anyanyelvű ember is franciául beszél egymással, a breton nyelv nekik inkább csak valami kulturális egzotikum, nem egy mindennapi nyelv. Írországban szintúgy. Az ír nyelv is nagy valószínűséggel kihal pár generáció múlva, mert az írek nem akarnak írül beszélni, írül megtanulni, mert amellett, hogy az angol jóval hasznosabb, az ír nyelv (meg a többi kelta nyelv, így a breton is) alkalmatlan a mindennapi használatra. Nagyon sok modern szó nincs is meg a nyelvben, arra külön szavakat kell kreálni, ráadásul az írás-kiejtés viszony förtelmes. Példának okáért a breton nyelv írása és kiejtése jóval nehezebb, mint a francia.

Ha a bretonoknak annyira fontos lenne a saját nyelvük és identitásuk, nem lenne akkor az anyanyelvi beszélők 65%-a nyugdíjas. Tehát ez a 65% nem tanította már meg a gyerekeiknek a nyelvet. Erről nem a franciák tehetnek. Minek erőltessék a breton nyelvet, ha maguk a bretonok is mellőzik az egészet....