Miért alkotnak egyesek véleményt olyan dolgokról, amiről fogalmuk sincs?
Nagyon sokan hangoztatnak olyan nézeteket egyes külföldi országok gazdasági helyzetéről, ahol még sosem jártak még csak átutazóban sem, nemhogy hosszabb rövidebb időt eltöltöttek volna, hogy legalább felületesen véleményt tudnának alkotni. Kétes hírportálokról, egymástól, szomszéd Marinénitől, mert hát neki kint dolgozik az unokája a gyárban a soron, és még sorolhatnám.
Ha nem látta, nem tudja, nem ismeri, fogalma sincs, miért ragaszkodik az elavult, hiánoys, esetleg teljességgel inkorrekt nézeteihez azon túl is, hogy mások már felvilágosították az ellenkezőjéről?
(Mert odahaza mindenki tudja, milyen az élet a nyugati oldalon, vagy épp a másik véglet, a távolabb eső keletin. Mindenki érti, mely országokra gondolok)
Mert megteheti, mindenkinek joga van a véleményéhez.
Aztán ha olyanról ír fals dolgokat, melyekre nincs rálátása, úgyis vannak elegen, akik helyreteszik.
És mi az, hogy kétes hírportál? Magam is tapasztaltam nemegyszer, hogy ha ellentétes véleménnyel találkozom, gyakran linkelhetek akármit - tényleg akármit - akkor azzal érvel a másik, hogy az idézett portál nem szavahihető, túl balos, túl jobbos, neki az nem forrás. Az esetek többségében csak azért, mert az ott megjelent állítás nem egyezik az ő véleményével.
Egy EU-s statisztika például sokkal hitelesebb képet ad, mint az, hogy végigrongyolsz egy adott útvonalán egy országnak vagy éldegélsz ott két hetet. A másik meg, kérdezd meg nálunk a fideszest, ,ő jól él, ez a kánaán azt fogja mondani. Ez azt jelenti akkor, hogy ha ő ezt éli meg mindenki ugyanezt éli meg?
A statisztikák ezekkel a szubjektív tapasztalatokkal szemben adnak hű képet és ebben az is nyugodtan bízhat aki sosem járt még az adott országban.
1. Egy ország gazdasági társadalmi helyzetének megítéléséhez nem szükséges ott járni. Az ott tartózkodás az esetek nagy részében semmiféle plusz információt nem ad, huzamosabb együttélés talán - kellő nyitottság és tudásszomj esetén - adhat némi szociológiai rálátást.
2. Nagyon sokan nincsenek tisztában a tudásuk helyével. Ezért könnyű meggyőződve lenni annak helyes voltáról. Gyakran nem könnyű eldönteni, hogy tudásunk valódi, vagy tévképzetek gyűjteménye. Az internet korában irgalmatlan adathalmaz áll rendelkezésre, amelynek jó része hamis. De akinek nincs ismerete, nehéz eldöntenie mi igaz és mi hamis. Jobbára valakire hagyatkozik, tehát a tudás hit kérdése lesz.
3. Nem könnyű beismerni, ha kiderül, hogy téves a tudásunk. Ez egyfajta kudarc, és az ember alaptermészete, ősi ösztöne a siker áhítása, a kudarc elkerülése.
4. A butaság fordítottan arányos a beképzeltséggel, ugyanis a butaság nem termel sikert, ezért az ilyen ember agresszíven védi vélt igazát (lásd előző pont).
Jaj nem tudom,de utálatos egy jelenség.
Véleménye lehet az embernek az igaz,de ha nem vagyok elég jártas az adott témában akkor óvatosan nyilatkozom.
ha pedig olyan téma kerül szóba akkor hallgatok,vagy simán kijelentem hogy ez nem az én szakterúletem.
Égés ellen hallgatás.
Hallgatni arany.
Hallgattál bölcs maradtál volna.
Meg ilyenek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!