Ha az EU nem iszlámellenes, miért nem engedik Albánia, Koszovó, Macedónia, Bosznia, Törökország csatlakozását?

"A.Nyugat-Balkán

A Nyugat-Balkánnal ápolt kapcsolatok az 1999-ben indított stabilizációs és társulási folyamat keretébe tartoznak és kétoldalú stabilizációs és társulási megállapodásokon alapulnak.

Horvátország 2013. július 1-jei uniós csatlakozása jelentős ösztönzésül szolgál a régió többi állama számára. A Horvátországgal kapcsolatos tapasztalatokra építve a Bizottság 2011–2012-es „bővítési stratégiájában” további javaslatokkal állt elő tárgyalási megközelítésének további fejlesztése érdekében, többek között nagyobb hangsúlyt helyezve a jogállamiság kérdéseire. Ez azt jelenti, hogy valamennyi jövőbeli tárgyalás korai szakaszában megnyitják az igazságügyi reformról és az alapvető jogokról (23. fejezet), valamint a jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról (24. fejezet) szóló tárgyalási fejezeteket.

Ezzel az „új megközelítéssel” összhangban a Montenegróval, majd ezt követően a Szerbiával folytatott tárgyalások keretében a 23. és 24. fejezet megnyitása kiemelt fontosságot kapott. Montenegróval mindkét fejezetet – további fejezetekkel együtt – 2013. december 18-án nyitották meg. Miután 2014. január 21-én hivatalosan megkezdődtek Szerbiával a tárgyalások, 2016. július 18-án megnyitották a 23. és 24. fejezetet.

A Nyugat-Balkán másik két tagjelölt országával még nem kezdődtek meg a tárgyalások. A 2005-ben tagjelölt ország státuszát elnyerő Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében ez elsősorban a Görögországgal a „Macedónia” név használata miatt folytatott vitának tudható be. 2009 óta a Bizottság következetesen javasolja a tárgyalások megkezdését. A Bizottság ugyanakkor 2015. és 2016. évi jelentésében egyaránt az erre vonatkozó ajánlást a 2015. júniusi/júliusi politikai megállapodás (az ún. pržinói megállapodás) végrehajtásának folytatásától és a kiemelten sürgős reformok végrehajtása terén elért jelentős haladástól tette függővé. Albánia 2014 júniusában kapott tagjelölt státuszt, és a tárgyalások megkezdéséhez az öt fő prioritás teljesítése, köztük az igazságszolgáltatási rendszer sürgető reformja terén kell eredményeket felmutatnia.

Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt országok. Bosznia-Hercegovina esetében a közelmúltban kidolgozott, a gazdasági kormányzásra különös hangsúlyt helyező, megújult megközelítés lehetővé tette az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodás 2015. június 1-i hatálybalépését. Az ország 2016. február 15-én nyújtotta be tagsági kérelmét. A Tanács szeptember 20-án felkérte a Bizottságot, hogy véleményezze az ország uniós felvételi kérelmét, a Bizottság pedig december 9-én átadott egy kérdőívet a hatóságoknak. Az EU és – az öt uniós tagállam által független országként el nem ismert – Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2015. október 27-én írták alá, és 2016. április 1-jén lépett életbe. 2016. november 9-én elfogadták az elkövetkező 12–18 hónapra szóló európai reformprogramot. Emellett Koszovó párbeszédet folytat Szerbiával a két ország közötti kapcsolatok rendezése érdekében.

B.Törökország

Törökország 1987-ben nyújtotta be tagsági kérelmét, és 1999-ben nyilvánították tagjelölt országgá. A tárgyalásokat 2005-ben kezdték meg. Nyolc tárgyalási fejezetet blokkoltak, és egyetlen fejezetet sem zárnak le ideiglenesen, míg Törökország nem alkalmazza az ankarai társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét Ciprussal kapcsolatban. A többi fejezet megnyitását egyes uniós tagállamok ellenezték. 2012 májusában a Bizottság „pozitív menetrendet” indított Törökországgal közösen, annak érdekében, hogy lendületet adjon a kétoldalú kapcsolatoknak. A több mint három éves patthelyzetet követően 2013 novemberében a regionális politikáról és a strukturális eszközök koordinációjáról szóló új tárgyalási fejezetet nyitottak meg. A 2015. november 29-i EU–Törökország találkozó közvetlen következményeként 2015. december 14-én egy újabb fejezetet nyitottak meg (a gazdasági és monetáris politikáról). Törökország és az EU 2016. március 18-án újból megerősítette a közös cselekvési terv végrehajtása melletti elköteleződését az Európába érkező rendezetlen jogállású migrációs áramlat megfékezése, valamint az uniós csatlakozási folyamat újbóli fellendítése érdekében. Arról is döntés született, hogy felgyorsítják a vízumliberalizációs folyamatot. 2016. június 30-án egy újabb (a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről szóló) tárgyalási fejezet megnyitására került sor. A 2016. júliusi puccskísérletet követően a jogállamiság drámai romlása miatt a Parlament 2016. november 24-én elfogadott állásfoglalásában szorgalmazta a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások ideiglenes felfüggesztését."

A közhiedelemmel ellentétben az EU nem egy hobbiból alakult délutáni teaklub, amihez csakúgy kedvtelésből lehet csatlakozni..

Ne légy már ostoba... vagy ne légy provokátor... melyik a jobb?

Az elso 4 emlitett orszagban a gazdasag a beka segge alatt van, Torokorszag pedig meg foldrajzilag sem europa resze - kivetel a Boszporusztol nyugatra eso kicsi reszt- nemhogy meg akarmilyen mas szempontbol.

Az egyre vadabb iszlamosodas az csak egy bonusz az egesz tetejere.

Ha ezeket az országokat felvennék, ott maradnának a menekültek! Az eu-nak meg valamiért kellenek a menekültek,hogy miért azt nem tudom...

Esetleg vendégmunkások vagy emigránsok jöhetnének onnan ha eu tagországok lennének de az eu a dolgozó embereket nem szereti mert milyen hülyeség már hogy valaki dolgozni akar?

A menekülteket meg szívesebben látják mert segélyeket lehet nekik adni,nem dolgoznak,stb.

El se merem képzelni hogy milyen katasztrófa helyzet lenne ha hirtelen Törökország eu tagállam lenne és a szíriai menekültek ott akarnának maradni?

Vagy Németországban tömegesen ülnének fel a repülőre hogy visszautazzanak? A bevándorlási hivatalban az ügyintézőkben megfagyna a vér hogy ezután mégis mi lesz?

A határon kerítést építenének szoros őrizettel,a repterek köré meg kordont vonnának hogy márpedig nem hagytok itt minket!

Magyarországot meg eljárás alá vonnák hogy miért kezdte bontani a kerítést...

Na,hát remélem most már te is látod hogy mennyi bajt hozna a fejünkre a balkáni meg török bővítés!

Egy remény azért még van,igaz csak halvány:Észak-Afrikában is muszlimok élnek,és onnan is jönnek menekültek!Mivel nem Európában van ezért nem vehetjük be az eu-ba,habár Török ország is csak félig-meddig így én azért egy kicsit kételkedem!

Az eu gondolkodása egy nagy katyvasz, ne keress benne semmi értelmet!

Amúgy meg én személy szerint nem is örülnék annak ha ezek tagok lennének.

Már alapba a kérdés hülyeség, ráadásul az országokkal sem vagy tisztában.

Egyrészt: Macedónia nem muzulmán ország.

Másrészt: Albánia, Koszovó és Bosznia szekuláris államok, a vallás egyáltalán nem játszik az állami életben szerepet. Ráadásul Bosznia-Hercegovinában csak relatív többségben vannak a muzulmán bosnyákok, kb 51%-ot alkotnak az össznépességből.

És harmadrészt, ami a legfontosabb:

Tudod az EU-ba való belépéshez kő kemény feltételeket kell teljesíteni. Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Albánia a Balkán 3 legelmaradottabb és legszegényebb állama. Egyetlen egy feltételt sem tudtak eddig teljesíteni. Mellesleg Albánia tagjelölt ország már, Macedónia pedig 2020-2022 környékén fog belépni az EU-ba, mert már nincsenek ettől messze.

Koszovó amellett, hogy nem tudott eddig semmilyen feltételt teljesíteni (a tagsági kérelmet még be sem tudták nyújtani emiatt), nem teljes értékű ország. Még az EU-n belül sem ismeri el mindenki Koszovó függetlenségét, világviszonylatban pedig abszolút többségben vannak azok az országok, amelyek nem ismerik el Koszovót független országként. Az ezt elismerő országok között sokan, csak formailag ismerik el a függetlenségét, még kevesebben vannak azok, akik ténylegesen elismerik Koszovót független államként, és diplomáciai kapcsolatot is fenntartanak vele. Ennek fényében az EU nem engedheti meg magának azt, hogy egy önkényesen kikiáltott, a többség által el nem ismert területet felvegyen önálló országként. Ráadásul határvitája van Szerbiával is, ami az EU-ba való belépéshez egy kizáró ok addig, amíg meg nem oldódik. Koszovó felvételét azonnal megvétózná Szlovákia, Spanyolország és Románia, ők nem ismerik el Koszovó függetlenségét. Tehát Koszovónál egyáltalán nem a vallás az akadályozó tényező.

Bosznia-Hercegovinában meg olyan szintű a politikai instabilitás és a fejlődésképtelenség a 3 nép miatt, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az ország ebben a formában még 20 évet kibír.

Törökország pedig egészen más téma.A vallás meg a diktatorizálódás mellett a nyugat-európai országok félnek, hogy a belépéssel elárasztanák a török vendégmunkások egész Európát. Egy friss közvéleménykutatás szerint "csak" 2-3 millió ember nyilatkozta azt, hogy ha belépnének az EU-ba, ők azonnal pattannának le Nyugat-Európába. Nem akarnak az EU-s tagországok silány minőségű, sz@r török termékeket, ráadásul népességszám alapján a törökök a belépéssel egyből vezető pozícióban lennének. 10-20 év múlva meg már több lesz Törökország lakossága, mint Németországé. Törökországgal egy marha nagy koloncot venne a nyakába az EU, valamint ők sem teljesítettek szinte semmit az EU-s feltételekből. 90%-a még teljesítésre vár.

Szóval a háttérben egyáltalán nem az iszlámellenesség áll. Ezek az országok akkor sem lennének ma tagok, ha 100%-ig keresztény országok lennének.