Mi a véleményetek erről a videóról, ami a bevándorlás értelmét és körülményeit firtatja?

Ezt már régóta mondják, hogy nem az a megoldás, hogy jöjjenek ide, mert ha mind elindulnak, be sem férnek. Ott kell rajtuk segíteni, ahol vannak. Tényleg nagyon szemléletes a videó.

De nem is arról szólnak a mostani kampányok, hogy mentsük meg egész Afrikát, hanem arról, hogy akik itt vannak, azokkal kezdjünk valamit.

Háborús övezetből jönnek, életerős, fiatal férfiak. Ezek nem katonaszökevények? Mi meg sajnáljuk őket, étellel, szállással kínáljuk őket.

Az én véleményem ezzel egybevágó: JÓLÉTI SOVINIZMUSSAL A “MIGRÁNSBEFOGADÁS” ELLEN: EGY ÚJ VIDEÓ A PROPAGANDAPIACON ( [link] ).

"Roy Beck amerikai bevándorlásellenes aktivistaként egy eleve légből kapott állítás cáfolatát adja, miszerint az Egyesült Államok arra hivatkozva fogadna be évi egymillió bevándorlót legálisan, hogy csökkentse a világ szegénységét. Rágógumikkal prezentálja, mekkora aránykülönbség van az évi 1 millió befogadott és a be nem fogadható 5,6 milliárd “szegény” tömeg között (akik valójában nem is szegények, csak ennyi ember van, akik a Mexikóéhoz hasonló vagy annál rosszabb gazdasági helyzetben lévő országok lakói, de ettől már egyből “potenciális bevándorlóként” jelennek meg a kis bólogató imperialista fejekben). Részigazságokat csempész a diskurzusba, számol például az agyelszívás helyi társadalmakban okozott kárával (nem esik szó ezzel szemben a harmadik világbeli outsourcing olcsó munkaerőt kihasználó és nyomorban tartó praxisáról pont azokban az országokban, amelyekről beszél), és elhangzik kicsit leegyszerűsítve az a humanitárius alapelv is, hogy elsősorban, hacsak lehetséges, helyben, a helyieket bevonva kell gazdasági és közösségfejlesztési megoldásokat kidolgozni egy térség felfuttatásához, élhetőbbé tételéhez (“segítsünk nekik ott, ahol élnek”). Viszont így két teljesen különálló témát mos össze: az egyik a globalizációval szintén globálissá vált, elsősorban gazdasági migráció, a másik pedig a harmadik világ országait megcélzó humanitárius és fejlesztési programok működése. Nem vagy-vagy kérdésről van szó, egyik nem zárja ki a másikat, pontosabban az egyik melletti érvelésünk nem cáfolja meg a másik melletti érvek létjogosultságát. És végképp nem érinti a menekültek befogadásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit egyetlen országnak sem.

A Beck-féle, cáfolni kívánt alaptézis már csak azért is hamis, mert az USA egyértelműen gazdasági érdekből fogadja a bevándorlókat, külön kvóta van a különböző kibocsátó országokra (például Romániára), ezenkívül szintén gazdasági érdekből szemet huny az illegális bevándorlók tömegeinek jelenléte fölött, akik a fekete- vagy szürkegazdaságban az állampolgár amerikaiaknál alacsonyabb bérekért dolgozva hoznak hasznot alkalmazóiknak.

k

Mi köze tehát mindennek a jelenlegi európai menekültválsághoz és a magyarországi – deklaráltan és hivatalosan bevándorlásellenes, de valójában menekültellenes – kvótanépszavazási kampányhoz? Gyakorlatilag semmi. Mégis felhasználható ebben a diskurzusban. A prezentáció eredetileg is manipulatív és demagóg, de ezt új kontextusba helyezve tovább lehet csűrni-csavarni, megteremtve a kapcsolatot a videóban elhangzottak és a jelenlegi magyarországi retorika között (“Így még senki sem magyarázta el, miért önáltatás, hogy a migránsbefogadással segítünk a világ szegényein”). A “migráns” szó arra hivatott, hogy összemossa a videóban tárgyalt bevándorlóproblémát a jelenlegi európai menekültválsággal. Így transzformálhatjuk a rágógumis példát az évi 1300 menekült befogadási kötelezettsége elleni újabb érvvé. “Olyan sok menekült van, hát csak egy csepp lenne a tengerben, ha mi néhány ezret befogadnánk, és ezzel a humanitáriusnak gondolt gesztusunkkal szétszakítanánk a társadalmunk összetartó szövetét.”"