Hogyan képesek összeverekedni az emberek focicsapatok miatt? (A mostani francia események miatt jutott eszembe)

Egy halom részeg proli sok hülyeségre képes.

Haha, az 1-es jól mondja. :):):)

https://www.youtube.com/watch?v=3wq-C2GE7Rg

Sajnos a legtöbben nem a meccs miatt mennek hanem egy jót balhézni.

Egy újságcikkben azt írták egyszer,hogy tulajdonképpen a háborút "pótolják" az ilyen összetűzések.Bár kicsit erősnek érzem a párhuzamot,de végülis még mindig jobb,ha mondjuk egy szerb-albán meccsen "balhéznak" az emberek, ott "vezetik" le a feszültséget,agressziót,mint egy háborúban.

Úgy, hogy nem kis hányad alapból azért megy meccsre, hogy tomboljon, balhézzon.

Sosem fogod megérteni őket, ha nem vagy egy közülük...

Az csak ürügy. Simán verekedni akarnak.

Így van, ahogy #9-es mondja. Valaha a hordát, a családot meg kellett védeni. Vadászni, ölni kellett. Ezekhez a férfiaknak agresszióra volt szüksége. A mai társadalmakban nem tudják hol levezetni. Már gyerekkorban kezdődik a felhalmozódás. Azelőtt a gyerek kint játszott. Sokszor a kutya se tudta, hogy éppen mit csinál; Légyszárnyakat tépked, vagy vitorláshajót fabrikál? Aztán ez elmúlt, beszorultak a számítógép mellé, és az agresszió meg csak gyűlik... Mi 50 éve sokat verekedtünk gyerekkorban. Egymással, vagy egymásért. Megtanultuk kezelni és tisztelni a fájdalmat. A játékaink is vadak voltak. Veszélyesek. Egy csontig hatoló horzsolás, tenyérnyi kék-zöld folt, urambocsá' törött csont szinte mindennapos része volt a játékainknak. Tudták ezt a szüleink is, és nem arénáztak, csak ha a ruhánk is tönkre ment. Anyám persze olykor sírdogált, amikor este meglátott, de apám mindig csak legyintett: katonadolog! Szóval mi napi szinten levezettük az agressziót, nem hagytuk gyülemleni. Felnőtt korban persze mi is kijártunk a meccsre, és üvöltöttünk, szidtuk a hülye bírót, vagy Budait, ha luftot rúgott gólhelyzetben. De ennyivel ki is engedtük a gőzt.