A torokok melyik fajhoz tartoznak?

A török az török népcsoporthoz tartozik. Ide tartoznak még a szeldzsuk törökök, kunok, bolgárok, hunok és sok egyéb népek.

A ma törökország területén élők az oszmán törökök.

Ha már fajban gondolkodunk, a türkökhöz tartoznak. Türk népek még az azeriek, a türkmének, kazahok, üzbégeg, kirgizek, egy sor Oroszországban élő kis (1-2 milliós lélekszámú nép) mint az altájiak, baskírok, csuvasok stb.

Nem, a törökök nem arabok, és az arab-török ellenesség egy létező dolog, ahogy a perzsa-arab ellentét is nagyon is létezik, annak ellenére, hogy mind az arabok, mind a perzsák, mind a törökök többségében (99%) muzulmánok.

Max melyik "fajtához/rasszhoz" lehet a kérdés. Az ember egy faj, sőt, még egyetlen alfaj is. Alfaji távolságban volt tőlünk valamelyik kihalt pitekuszféleség. Akik élet- és továbbszaporodásra is képes utódot tudnak létrehozni, azok egy fajba tartoznak, ha nem tetszik nekik, akkor is.

Először is szögezzük le, hogy a 170 millió törökből csak 70 millió él Törökországban. További 50 millió a volt szovjet-török utódállamokban, és még ugyanennyi él Ukrajnában, Oroszországban, Iránban, Afganisztánban és Kínában továbbra is kisebbségi sorban. Hiába futnak más-más népnév alatt (mint pl. a magyaroknál a székelyek), ők is pontosan ugyanolyan jogon törökök, mint Türkiye Türkleri / Törökország törökjei. (Az oszmánok kifejezést nem igazán használják magukra, megkülönböztetve magukat attól az egykori birodalom világától, aminek egyre kevésbé volt köze a törökséghez, az elit már majdnem hogy perzsa és arab nyelven érintkezett, - ezt hívják oszmán nyelvnek, - katonáikat meg mindenféle összerabolt szláv és más fiatalokból képezték.) A 170 millió töröknek ráadásul a 99%-a (csuvasokat kivéve) ugyanannak a köztörök nyelvnek valamely utódformáját beszéli, amelyek - némi megszokási folyamat után - még kontinensnyi távolságban is meglepően jól megérthetőek maradtak egymás számára. (Ellenben pl. az egymástól erősebben eltávolodott újlatin nyelvekkel.)

A közös nyelv, származás és identitás ellenére a törökök antropológiailag nem egységesek. Leegyszerűsítve a dolgot:

Az úz-török népek (török, azeri, gagauz, káskáj...) a dél-europidok közé tartoznak, precízebben armenidek, anatolidok, dinaridok, orientalidok, kelet-mediterránok… a lényeg, hogy a klasszikus mediterrán rasszhoz képest már rövidebb a koponya hátrafelé, nincs az a domborulat a tarkó felett. De istenigazából az ember nem fogja se ránézésre, se sehogy megkülönböztetni őket a spanyoloktól vagy épp az araboktól.

[link]

Az ogur vagy bolgártörök (nem szlávbolgár, hanem csuvas!), valamint a nyugatabbi kipcsak (kun, kumán, besenyő, krími, tatár, baskír, karacsáj, balkár, nogáj...) és a keletebbi úz (türkmén, horezmi, koraszáni...) népeknél, akik a Kelet-Európai síkot, a Kaukázus-előteret illetve a Kaszpi-tengeren túli, de azért az Urál meghosszabbított vonalától inneni térséget lakják már megjelenek a mongoloid vonások. Ők olyan „negyed mongolok”. (Sokan közülük inkább turáni-balti keverékek, vagy egyszerűen európaiak, alig látható mongolitással és/vagy világos színkomplexióval, mivel jó ideje erősen folyamatban van az asszimilációjuk a szlávok tengerében. A fent említett 170 millió csak az, aki még ma is tudja a nyelvet. Jelentős hányad vesztette el török nyelvét és identitását a cári és a szovjet idők alatt, de még mindig adódik pl. tatár anyanyelvű csak az oroszoknál 5 és fél millió, nem 1-2. Speciel többen vannak, mint a jelenleg önálló országgal bíró kirgizek.)

[link]

A csagatáj-török népek (üzbég, ujgur...) turanidok, vagyis nagyátlagban félmongolok.

[link]

A keleti-kipcsak (karakalpak, kazak, kirgiz...), a mélyen Kínában élő (jugur, szalár…) és a szibériai (jakut, dolgán, hakasz, tuvai, ojrot…) törökök pedig mongoloidok.

[link]

Az europidról és a mongoloidról nyilván nem a törökök jutnak elsőként az ember eszébe, viszont a turanid rassz (vagyis az europid és mongoloid nagyrasszok keveréke) kifejezetten a törökséggel azonosítható embertípus, ezért leginkább ezt tekintjük a türkök "igazi és eredeti" típusának. Bár szigorúan véve 3/4-ük nem tartozik bele. (Viszont beletartoznak a közép-ázsiai tádzsikok, hazarák, letűnt szkíta népek maradékai, valamint hanti-mansijaink. Amúgy egyik sem egy komoly tétel.)

Ne feledjük, hogy a népek, nyelvek és a rasszok terjedése ritkán párhuzamos egymással. Mivel a legtöbb nép vándorlásai során magába olvasztja a helyi (csendes, de többségi) mindig is ott élt alapnépességet, ezért értelemszerűen egy anatóliai töröknek meg egy szíriai arabnak több közös lesz a vérében, mint amennyi emennek egy szibériai törökkel vagy amannak egy marokkói arabbal lenne. De ettől függetlenül magának az úgynevezett török (turáni) és arab (sémi) néperedetnek, identitásnak kutya köze nincs egymáshoz. Legalább is már vagy tíz-húszezer éve nincs, amikor is a spekulatív nosztratikus tömb afroázsiai és eurázsiai makroágakra bomolhatott. Ilyen szempontból akkor már a törököknek a perzsákhoz egy árnyalattal több közük van, hiszen hajszálon (durva kategorizáláson és negatív hozzáálláson) múlik, hogy perpillanat a tankönyvekben az altáji nyelvcsalád az nem az indoeurópainak egy az indoiráninál korábban levált ága, mert kb. a hülye is rögtön látja, hogy az. Ugyanazokból a névmásokból, szám-, személy-, időjelekből, ige-, birtokos-, és esetragokból épül fel a környéken jó pár nyelvcsalád, és olyan ősi állapotot őrző, keveset torzult nyelveknél, pont, mint a török (altáji), a perzsa (indoeurópai) vagy éppen a finn (uráli) ez erősen szembeötlik.

A törököknek, perzsáknak csupán annyi közük van az arabokhoz, hogy az ő vallásukat kapták a nyakukba, a sajátjuk (tengrizmus, zoroasztrizmus) letiprásával. Ahogy mi a kereszténységet, az amúgy soron következő vezérünk, Koppány feldarabolása árán. Eltelt egy évezred, ez a "csupán annyi közük" ma már persze elsődleges szereppel bír, és egységesnek tűnő táborokba sorol különböző eredetű népeket. Pláne a keresztények irányából elnézve (sokuk által mélységesen lenézve) arra kelet felé. Persze ez olyan dolog, hogy egy dzsihádistának a magyar meg a szlovák is egy kutya románostul, brüsszelestül, putyinostul, obamástul együtt. Hogy meglennének itt egyesek sértve, ugyebár…