Erdekelne hogy mennyire kozismert a naponta hasznalt " jobboldali " es " baloldali " kifejezesek eredete?

A francia forradalom után a Nemzeti Konventben jobbra ültek az elnöktől a monarchia hívei, balra pedig a nacionalista polgárság képviselői.

Mondjuk nem hiszem, hogy ezzel egy átlag magyar tisztában van, de szerintem itt a GYK-n többen is tudják.

"Feltetelezem a politikai rovatban valaszolok pontosan tudjak."

Nem az a baj, h a 2 kifejezés eredetét nem ismerik, de a jelentésüket sem.

Régen a királytól vagy uralkodótól való "távolságot" jelölte. Az uralkodóhoz közeliek voltak a jobboldaliak, a francia forradalomban is a rojalisták (királypártiak) voltak a jobboldaliak, valahol középen az alkotmányos monarchisták, akik ugyan inkább baloldaliak voltak, és reformokat akartak a kormányzásban, de elismerték és védték a királyt, a baloldaliak a girondisták voltak, a legradikálisabbak pedig a jakobinusok, akik egyébként ki is végezték XVI. Lajost. Később egyébként az Osztrák-Magyar monarchia idejében is így működött a dolog: a jobboldali pártok voltak Udvarűek, a baloldaliak meg elégedetlenek voltak a dualista államrendszerrel és teljes függetlenséget akartak, passzívan, de ellenáltak az Udvar intézkedéseinek.

Már ebben a korszakban is a liberalizmust jelentette bizonyos szinten a baloldal. A jakobinusokat meg a kommunisták előfutárának is nevezik. A kommunistákat viszont nem nevezhetjük liberalistának szerintem, de ők annak tartották magukat. Érdekes dolog a történelem.

A kommunizmus, mint baloldal jelentése a 20. században jelent meg talán Károlyi idejében. A században lett a fasizmus/nemzeti szocializmus a jobboldal mint tudjuk. Ma már, mivel Európában nincs kommunizmus/szocializmus, ezért a baloldal jelöli a liberálisokat, a jobb oldal pedig a konzervetivitást, habár a fasizmus bizonyos elemeit is tartalmazhatja.

A #3 válasz – azon túl, hogy nem a kérdésre válaszol – fokozza a káoszt e téren. Az eredeti kérdésre az első hozzászóló a választ megadta. Lehet bővíteni, de lényegét tekintve benne van minden.

De ha már a jelentésnél tartunk. A kommunizmus, mint a baloldal jelentése nem véletlen, nem adták az elnevezést, hanem sok vonatkozásban egybeesik, sokban meg nem (erről később). És természetesen a „baloldal” és „liberális” két gyökeresen eltérő jelentés, csak nálunk (és másutt a hozzá nem értők) összekutyulják. Ez nálunk az MSZP-SZDSZ kormányzás idején honosodott meg, viszont felhívnám a figyelmet, hogy 1990-ben az SZDSZ még az MDF-nél is jobboldalibb volt. Baloldalinak csak azután kezdték nevezni, hogy – hatalomvágyból – összeállt a győztes MSZP-vel, akik ebben valami összefogást véltek felfedezni (az elején).

A baloldal – a „nacionalista polgárság” akkori igényeinek megfelelően – legfőbb célja az volt, a hatalom (királyság) tegyen engedményeket a polgárság (kereskedők, kisiparosok – céhek – és a munkásság) javára. Ezáltal a baloldaliság a hátrányosabb helyzetben lévők jogainak növelése érdekében folytatott harc szimbólumává vált. A későbbiekben – nem utolsósorban Lenin munkássága, írásai hatására – a kezdetben szélesebb körű értelmezés helyett a munkásság jogaiért való harcra szűkült a jelentése. Ez sem véletlen. Időközben a polgárság más értelmezést kapott, a céhek (manufaktúrák), valamint a kereskedők képesek lettek önmaguk jogai érvényesítésére, e képesség viszont nem teremtődött meg a munkásságban (ennek is sok oka volt, többen leírják, én itt nem foglakozom vele). Minthogy Lenin – névleg – a munkásságot akarta helyzetbe hozni a cári önkény (általánosítva a burzsoázia) helyére, így a baloldaliság – helytelenül – a kommunizmus szinonimájává vált. Ezt erősítette sok nyugat európai kommunista párt is, ezért a dolog nemzetközinek, így megalapozottnak tűnt. Ami hiba, mert a baloldaliság a mindenkori hatalom által hátrányba hozottak érdekeit képviseli, azaz még csak nem is állandó a bázisa (legfeljebb az az elve, hogy a jogaikat érvényesíteni nem tudók érdekeit képviseli). Mostanában tovább rontja a helyzetet, hogy számos, ezt az elvet egyáltalán nem követő párt hirdeti magát baloldalinak. Ami nem igaz, főleg nem a liberális esetben, hiszen ott ez egyszerűen képzavar is (a mai liberalizmus esetén).

A jobboldal emiatt értelemszerűen a jogaikat maguktól is érvényesíteni tudókat képviseli. Ma ez elsősorban a nagytőke, nagyipar, pénzvilág és általában az (ugyancsak hibásan értelmezett) értelmiség eszmevilágát jelenti. A jobboldal liberális (ahogy ma mondjuk neoliberális) akkor lesz, ha e réteg érdekeit a szabadságra hivatkozva képviseli. Itt ugyanis a szabadság a profit növelését nemzeti érdeknek (mindenki érdekének) állítja be, azt sugallva, hogy ez mindenkinek jó (bizonyos mértékig). Ami persze hazugság, lásd a mai magyar viszonyokat. Tegyük hozzá a pontosság kedvéért, hogy e viszonyok kialakulásához szükséges volt szélsőséges, egoista, abszolutisztikus törekvések érvényesülése is.

Ma azonban senkinek nem érdeke e fogalmak tisztázása. A jobboldalnak azért nem, mert közben ki kéne fejteni az egyenjogúság bizonyos mértékű érvényesülésének követelményét, ami a vagyonfelhalmozás törvénytelen formái ellen hat. A baloldalnak pedig azért nem érdeke, mert a tiszta fogalmak és világos tulajdonságok ismeretében kiderülne, hogy mai fő „képviselői” valójában erősen jobboldaliak. Ha tetteiket, és nem szövegüket nézzük.

Így marad a fogalmi káosz, a zagyvaság és a saját helyzet megítélésének képtelensége.