Miért nem verték szét az Oszmán birodalmat előbb mint a világháború vée?

A nagyhatalmi politika súlypontja máshol volt Európában, ezért senkinek nem volt érdeke értéktelen peremterületekért háborúzni. Miután felszabadították a katolikus területeket, az ortodox többségű Balkán senkit sem érdekelt már, mindenki a gazdag magterületek vagy új gyarmatok megszerzésére törekedett.

Később pedig az egyensúly-politika játszott az Oszmán Birodalom meghagyásában nagy szerepet. A 19. században mind a Habsburg Birodalom (majd Osztrák-Magyar Monarchia), mind Oroszország magának követelte az elsőbbséget a Balkánon (valamint Isztambul megszerzésével szabad kijárást akartak szerezni a tengerekre). Hogy elkerüljék a két nagy birodalom véres konfliktusát, úgy gondolták jobb azt az oszmánok kezén hagyni. A krími háború idején a britek és franciák beavatkoztak a török oldalon, az 1877-78-as háború idején pedig brit hadihajók óvták meg Isztambult az orosz megszállástól. A később kötött, túlságosan nagy orosz befolyást engedő San Stefanó-i békét a berlini kongresszus megváltoztatta, ami számos területet (Bulgária keleti részét) visszajuttatta török befolyás alá.

A Balkán egy állami befolyás alá kerülése mellett tartottak attól is, hogy ha a területen megszűnik a birodalmi alapú oszmán kormányzás, a helyét átvevő nemzeti alapú államok miatt állandó forrongás fog következni. Ez egyáltalán nem volt alaptalan, hiszen a török uralmat felszámoló 1912-13-as első Balkán-háborút két héten belül követte a második, amelyet a győztes balkáni hatalmak már egymás ellen vívtak, és alig egy év múlva egy szerbek támogatta merénylet miatt kitört az első világháború.