Mit gondoltok David Cameron brit miniszterelnökről és Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnökről?

Aki háború elől menekül, az az első biztonságos országban megáll és nem igáz le egy teljes kontinenst, mint a "szír" menekeültek.

A multikulti nem azt jelenti, hogy különböző nemzetiségű emberek élnek együtt, hanem hogy különböző kultúrájuk. Az osztrák, spanyol, brit hasonló keresztény kultúrából való, de a muszlim, hindi, buddhista már más kultúrák.

Kérdező, teljesen jól látod. Az #1 válaszoló a válasza első felében vagdalkozik csupán, teljesen feleslegesen.

A kérdezett két úriember próbál felelősen gondolkodva cselekedni. Tetszik, hogy a saját népük érdekeit igyekeznek képviselni a nagy liberális multikatyvasz helyett.

1.Az emberiség egyetlen családot alkot, valamennyien Közép-Afrika egy meglehetősen kis területéről származunk és onnan terjedtünk szét az elmúlt párszázezer évben.

2. Ez a kicsiny sárgolyó a mi hazánk.

3. Az emberi kultúra szerencsére nagyon gazdag, színes a sokféle vallás, filozófia, életmód együttesen alkotja a mi közös kulturális örökségünket és az egyetemes emberi civilizációt.

4. Méltatlan, embertelen, ostoba, szűklátókörű, maradi és elavult dolog az emberiséget 195 nemzetállam keretei közé szétszabdalni és az egyéneket születési helyüktől függően eltérő jogokkal felruházni. Minden ember azonos és egyenlő jogokra méltó, mégha a történelem során ezt eddig még soha sem gyakorolhatta minden ember.

5. A címben említett politikusok helyi, lokális csoportérdekeket védenek az emberiség egyetemes érdekei helyett, ezért egynémely kérdésben tévednek, de ettől még nem rossz emberek. Tévedni emberi dolog.

Az emberiség gyökerei közösek, ezért írtam, hogy egy család vagyunk.

Az eltérő nyelvek, szokások, vallások, rasszok, nemzetiségek, kisebb-nagyobb kulturális különbségek azért alakultak ki, mert szétterjedtünk a Földön és földrajzi akadályok miatt a szabad kommunikációnk, egészséges keveredésünk, párbeszédünk és interakcióink korlátozottak voltak. A különböző területeken élő emberek nem találkoztak másokkal, nem kaptak hírt róluk és külön-külön voltak kénytelenek a helyi természeti és társadalmi viszonyokhoz, környezethez, közvetlen szomszédsághoz alkalmazkodni, külön egymástól függetlenül gazdálkodtak, életek, fejlődtek.

A XIX. XX. és különösen a XXI. századi tudományos és technológiai fejlődés ezt az alaphelyzetet véglegesen megváltoztatta. A közlekedés és hírközlés fejlődésével, és különösen az internet által a földrajzi eredetű társadalmi-gazdasági és kulturális elkülönülés megszűnt. Kialakult a globális falu, globális gazdaság és a kulturális értékek, szokások, alkotások, történetek is közkinccsé váltak. Világszintű közvetítőnyelvek alakultak ki (főként az angol), de a nemzeti nyelvek is elkezdetek szavakat, kifejezéseket átvenni egymástól, azaz egységesülni, összeolvadni. A gazdaság, kereskedelem és információszolgáltatás máris teljesen összeolvadt.

Ezen összeolvadás révén a kulturális fejlődés hihetetlen mértékben felgyorsult, a generációk közötti különbség megnőtt. Unokáink olyan dolgokról beszélnek, olyan szavakat használnak, olyan tárgyi eszközökkel vannak körülvéve, olyan módon élnek, amely nagyszüleink számára teljesen felfoghatatlan lett volna. Néhány nemzedék (unoka-nagyszülő, dédunoka-dédszülő) között nagyságrendekkel nagyobb kulturális különbség van a világ minden táján, mint ami egy időben akár kontinensek között észlelhető.

Én egyetemi munkám során vendégoktatóként, konferencia résztvevőként, turistaként, ideiglenes munkavállalóként, szakértőként, projekt-munkák keretében jártam sokfelé Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és magam is fogadtam mindenféle vendégeket itthon. A világ minden egyetemén angolul beszéltünk, és a piacon, városban, faluban, vagy az erdőben mindenhol megértettük magunkat kézzel-lábbal. Sokféle vallás templomában jártam, sokféle nép tagjainak otthonában vendégeskedtem, sok nép konyháját megkóstoltam, sok város múzeumát megcsodáltam, sok nép tagjaival dolgoztam együtt, kerültem kereskedelmi, szolgáltatási, oktatási vagy tudományos kapcsolatba. Az én tapasztalatom az, hogy csodálatosan szép és gazdag az emberiség kulturális öröksége és azt meg is fogjuk őrizni, de a mindennapi életben, együttműködésben, együttélésben a kulturális eltérések semmiféle akadályt nem jelentenek. Minél változatosabb etnikailag egy város annál virágzóbb minden szempontból. Szingapúr, Frankfurt, vagy New York sikerét a világszintű kapcsolatok, a bevándorlók sokfélesége, a gazdaság és a kultúra sokszínűsége biztosítja. Ez az út áll előttünk, nincs értelme visszafelé menni az időben, mert a fejlődés és egyesülés megállíthatatlan.

Szerintem 5-10 éven belül létrejön az Európai Egyesült Államok és 20-30 éven belül a Földi Egyesült Államok is. Közös gondjainkat közösen kell megoldani, mert 195 nemzetállamocskára szétszakítva reménytelen. Ez nem jelent valamiféle központi diktatúrát vagy birodalmi császárságot (mert azok is elavult formációk), hanem minden döntés ott születik majd meg ahol az a leghatékonyabb, a globális ügyekről a demokratikusan választott és demokratikusan működő világparlament dönt, a regionális ügyekről a regionális képviselőház, a települési ügyekről a települési önkormányzat. Én azt hiszem, hogy a világ népeinek már nagyon elegük van a háborúkból, terrorból, diktatúrákból, ordító jogi és esély-egyenlőtlenségekből, amit a nemzetállami széttagoltság hozott magával. Meggyőződésem, hogy elegük van már abból is, hogy a 195-felé szétszakított demokratikus politikai hatalom erőtlen ha közérdek érvényesítéséről van szó, a már teljesen globális multicégek és üzleti-hálózatok profit érdekeivel szemben.

Na jó, nézzük a dolgot kicsit nagyobb perspektívából:

Szerintem az embernek küldetése van a létben. Nem ez a fejlettségi szint az, amely a végcélunk.

A Föld nyilvánvalóan nem lesz örökké alkalmas élőhelye a bioszférának (márcsak csillagászati okokból sem), fajunk napjai pedig még inkább meg vannak számlálva, ha nem győzzük le saját korlátainkat.

Az emberiségnek erkölcsileg, tudományosan, technológiailag és az egység és együttműködés terén is minél sürgősebben fel kell fejlődnie arra a szintre, hogy képesek legyünk túlélni a változásokat amelyek a nyakunkon vannak, és egyúttal ahol már méltó partnerei lehetünk más magasan fejlett lényeknek, amikor már érdemes lesz találkoznunk más bolygók társadalmaival.

Eljön az idő amikor valóban különböző (mert különböző eredetű, biológiájú, származású) fejlett civilizációkkal kell együttműködnünk, együtt élnünk, közös döntéseket hoznunk, egy "államot" alkotnunk.

Ennek csupán főpróbája az, hogy itt a Földön belül képesek vagyunk-e felülemelkedni jelentéktelen nemzetiségi különbségeinken.

A világ nagy vallásainak üzenete és a modern tudományos világképünk ugyanabba az irányba mutat. Nem a mai létállapotunk az univerzum csúcsteljesítménye.