Mi a különbség Montenegró, Koszovó és a Krím között?

Szerintem hanyagold a Nyugat meg az ő presztízsét, mert Oroszország sosem ismerte Koszovó függetlenségét, a krími orosz kisebbség meg az egyik napról a másikra elnyomottá vált, és katonai megszállása után a nagyon sietősség vált a népszavazás.

Emellett Oroszország nagy mellénnyel kiáll más szeparatista mozgalmak mellett (ld. Dél-Oszétia), ugyanakkor élen jár saját nemzeti kisebbségeinek elnyomásában.

Szóval ha Oroszország nem is ellenség, de barát, követendő példa ne legyen.

Krími orosz kisebbség? Első, te jó ég, ekkora ostobaságot. Krími orosz kisebbség. XD. Sírok. Több mint 60%-a orosz a Krím lakosságának. Az mióta kisebbség te elmeháborodott.

A népek önrendelkezési joga, az csak akkor van ha a nyugat politikai érdekei úgy kívánják. Montenegró speciálisabb dolog, mert ott egy államszövetség volt, amiből ők kiléptek. Tehát nem kiváltak egy adott országból és lettek függetlenek, hanem egy államszövetségből léptek ki. Tehát ott eleve két szuverén ország volt.

#2: Ukrajnában az oroszok kisebbséget alkotnak, Krím meg Ukrajnához tartozott. Összeáll már? Így értettem, hogy a "krími orosz kisebbség". Természetesen eddig is tisztában voltam azzal, hogy Krímben az oroszok többséget alkotnak.

Lehet, hogy kevesebb energiát kellene belefektetned mások sértegetésébe.

Szerbia és Montenegró egy államszövetség volt, az alkotmány szerint Montenegrónak joga volt függetlenedni, ezt Belgrád is elismerte.

Ezzel szemben Koszovó Szerbia autonóm tartománya volt, a szerb alkotmány szerint az ország szerves része, nem volt joga egyoldalú elszakadásra.

Hasonló volt a helyzete Ukrajnában a Krími Autonóm Köztársaságnak és Szevasztopolnak, az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé az egyoldalú elszakadásukat, ezt Kijev nem is ismerte el, még ma is az ország részének tekintik a félszigetet (ahogy Szerbia is Koszovót).

A népek önrendelkezési joga alapvetően a gyarmati elnyomásban élőkre vonatkozott a második világháború után, a nemzetiségi kisebbségek szeparatista törekvéseire nem. Az uralkodó nemzetközi álláspont az volt, hogy az államok szuverenitása, területi integritása felette áll a kisebbségek önrendelkezési jogának.

Kína még ma is következetesen ragaszkodik ehhez az állásponthoz, mivel tart az ilyen egyoldalú függetlenedési törekvésektől odahaza (Tibet, Ujgur Autonóm terület, Tajvan, Hongkong). Hasonló helyzetben van India is a sok államával a föderációban. Ők nem ismerték el sem Koszovó, sem Dél-Oszétia, sem a Krím unilaterális elszakadását.

A többi nagyhatalom kettős mércét alkalmaz, hol támogatják a szeparatizmust, hol nem, ahogy az érdekük éppen megkívánja. A nyugati nagyhatalmak támogatták Koszovó elszakadását, de másfelé ezt elutasították. Oroszország meg elutasította a szeparatizmust, egyoldalú függetlenedést Csecsenföldön, Koszovóban, viszont támogatta, elismerte legitimnek Dél-Oszétiában, Abháziában, a Krím-félszigeten.

Montenegró egyik tagköztársasága volt Jugoszláviának, majd később Szerbia és Montenegró államszövetségének. Tehát nem volt autonóm tartomány, hanem már eleve független ország volt, csak egy szövetségi állam részeként. Ők úgy döntöttek, hogy kiválnak az államszövetségből, és meg is tették, Szerbia el is ismerte, mert tudomásul vette, hogy az államszövetség megszűnt.

Koszovó viszont egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ilyet pedig (elvileg) nem tehet meg egy autonóm tartomány. A nyugat azért támogatta Koszovó függetlenségét, mert gyengíteni akarták vele az akkor még erősen orosz érdekszférába tartozó Szerbiát, az USA meg támaszpontot akart a Balkánon. Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét már nem támogatták, mert az meg Oroszországot erősítette volna, és gyengítette volna a nyugati érdekszférába tartozó Grúziát. Tehát keményen az érdekszféra határozza meg, hogy mit ismernek el és mit nem.

A Krím-félszigeti népszavazás meg még az oroszok szerint sem volt teljesen tisztességes, persze ezt csak utólag ismerték be. Szimferopol lakossága kb 330.000, ennek ellenére a részvételi arány több, mint 400.000 volt. A Krím-félszigetet az oroszok szállták meg, Ukrajna nem ismeri el a területi veszteséget, Oroszországnak meg csak azért kellet a terület, mert ott van az egyik legjelentősebb hadi kikötőjük az oroszoknak Szevasztopolban.

Mellesleg a Krím-félsziget szinte mindig Oroszországhoz tartozott (a lakosságnak csak a kb 10-15%-a ukrán), csak Hruscsov csapta Ukrajnához a területet kárpótlásul Holodomorért, meg így könnyebb volt a terület közigazgatását megszervezni.

Ha Románia orosz érdekszféra lenne, akkor a nyugat Székelyföldet is elismerné. Csak mivel Románia is nyugati érdekszférába tartozik, mint Magyarország, ezért nem szól a nyugat semmit ahhoz, hogy még autonómiát sem kapnak.