A törökök testvérnép?

Inkább egymás mellett élés volt még Közép-Ázsiában. Azt azért nem mondanám hogy testvérnek tekintenék a törökök a magyarokat de az tény hogy barátként.

Az hogy itt voltak 150 évig nincs semmi köze a dologhoz. Még ha van is valamilyen rokonság az nagyon távoli, és valószinű akkor nem is tudtak erről.

"Először nem hittem el, de egy török youtube kommentelő megerősített ebben."

Kész, dőlök a röhögéstől.

"Olvastam a törökökről, hogy ugyanúgy a szkíták leszármazottai mint mi"

99%-ban szláv és germán leszármazottak vagyunk.

Na ja, én konzervatív vagyok, de rohadtul nem vágom, ki volt az a baroma.rcú, akinek sikerült azt elterjesztenie, hogy a szkííták leszármazottai vagyunk . De tényleg...baszarok.

És termeszetesen a törökökhöz sincs semmi közünk.

Előző kolléga jól írta.

Ha Azeri, Turkmen vagy Kirgiz stb. vagy akkor igen.

Ha Bodrogkeresztúron laksz es tul sok Szulejman-t neztel akkor lehet valoszinu hogy nem

"ma 02:28"

Ez a Habsburg összeesküvés dolog kicsit már lejárt lemez. Tudod bizonyítani?

Mivel a „testvérnép” nem pontosan definiált fogalom, ezért tulajdonképpen itt is az ökölszabály érvényes. Az a testvérnép, aki annak érzi magát. A törökök közül sokan testvérnépként tekintenek ránk, sokan csak barátként, de az biztos, hogy eléggé kedvelnek minket. Nálunk is vannak, aki testvérként és/vagy barátként tekintenek a törökökre, mások nem. Mindenki döntse el maga.

A 150 éves török uralom azért nem lényeges ebből a szempontból, mert attól, hogy hborúztunk velük, még lehetnének a testvéreink. Számos példa akad arra is, amikor magyar magyarral háborúzott. A testvérek sincsenek mindig jóban egymással, ez van... Amúgy a magyarok többsége úgy gondolta akkoriban, hogy inkább a törökök, mint az osztrákok, de leginkább független Magyarország. Nem véletlen, hogy a török kiűzése (1699) után 4 évvel már szabadságharc dúlt.

Genetikailag a mai magyarság a Kárpát-medence őslakosságának és a később be- és/vagy átvándorolt népeknek az ismeretlen mértékű keveredéséből jött létre. Ugyanúgy megvannak bennünk a 800-as, 900-as években bejövő török jellegű törzsek és a 150 évig itt élő törökök génjei is, bár nem feltétlenül meghatározó mértékben. Az, hogy 99%-ban szláv és germán leszármazottak vagyunk, az azért butaság, mert amennyire mi keveredtünk a szomszád germánokkal és szlávokkal, ugyanannyira ők is velünk (és egymással). És vajon mondhatjuk-e azt, hogy egy Kárpát-medencében élő szláv 99%-ban magyarok és germánok leszármazottja?

Az, hogy a szkítákhoz és törökökhöz nincs semmi közünk, az megint csak butaság. Ma már a nyelvészek is újra felhozták a török-magyar nyelvrokonság kérdését (amely régen is felmerült már az urál-altaji nyelvcsalád kapcsán (csak szeretik azt mondani, hogy elavult), most pedig az eurázsiai/nosztratikus elmélet kapcsán (amely a legújabb kutatásokon alapul, így elavult semmiképp sem lehet)). Bár elég nehéz lenne vitatni azt, hogy a honfoglalás előtti ótörök hatás vagy a 150 éves török uralom nem magyarázhatja azt, hogy miért találhatók az alapszókincsben is nagy számban (a finnugorhoz hasonló vagy még nagyobb számban) az altaji nyelvekkel rokonítható szavak (szabályos hangmegfelelésekkel, amely ugyebár a nyelvrokonság fő bizonyítéka). Pl. a személyes névmásokban és a Swadesh-lista szavaiban, még az egyszerű számnavek egy részében is. Erre egyetlen magyarázat lehet: a két nyelvcsalád nyelveinek közös eredete. Az uráli és altaji nyelvek közötti nyelvtani hasonlóságok szintén támogatják az elméletet. Valójában akik az urál-altaji nyelvcsaládot elavultnak tekintik, ők sem tudták soha megcáfolni a kérdést, csak annyit mondtak, hogy „nincs elég bizonyíték”. De az, hogy mit tekintünk elég bizonyítéknak, az szubjektív. A finnugor elmélet mellett sem áll több vagy erősebb bizonyíték, valamiért arra mégsem mondják, hogy nem elég.

A szkíta szó megint csak definícióra szorul. Eredetileg a szkíta lovas nomád népet jelentett. Azt, hogy a korai magyarság lovas nomád volt, jelenleg minden tudomány elfogadja. Persze később egyes érdekcsoportok elkezdték belemagyarázni, hogy a szkíta nem is lovas nomádot jelent, hanem egyetlen konkrét népet (a szakákat), akikhez talán kevesebb közünk van, de minimum kulturális rokonságban állunk velük.

A „Habsburg összeesküvés” elméletetét nem lehet ugyan bizonyítani, ugyanakkor cáfolni sem. Azonban ha logikusan gondolkodunk, semmiképpen sem tagadhatjuk a mindenkori politika oktatás- és tudománypolitikai szerepét. Azok a kutatások és kutatók lehetnek sikeresek, akik a kutatásaikra pénzt kapnak. Amit a nyelvészetben főleg az állam oszt ki (mivel pl. a gyógyszergyárak valószínűleg nem a nyelvészeti kutatásokat fogják támogatni). Aztán nyilván a finnugor elmélet terjedt el, mert egyszerűen azt kutatták a legtöbben. És ők valamiért presztízskérdésnek érezték, hogy (érzelmi alapon) a török nyelvrokonság melletti érveket figyelmen kívül hagyják, esetleg jelentéktelennek állítsák be. És alternatív magyarázatként kidolgozták a korai ótörök hatás elméletét, ami elsőre jól hangzik, csak sajnos a törökkel rokonítható szavak az alapszókincsben vannak (ráadásul sokszor a finn nyelvvel is rokoníthatók, akik viszont elvileg nem érintkeztek a törökökkel), így a korai hatás ezt nem magyarázhatja. De mivel őket támogatta az állam, így a finnugor nyelvészet lett egyeduralkodó, az oktatásban is ezt oktatják, így nyilván a laikusok többsége elfogadja az eredményeiket, a finnuguor nyelvészek szintén elfogadják a saját eredményeiket, a nosztratikus/eurázsiai/urál-altaji nyelvrokonság támogatói pedig nincsenek olyan sokan, hogy túl hangosak legyenek, ráadásul általában el is nyomják őket a „mainstream” nyelvészek (anélkül, hogy a következtetéseiket tudományos alapon meg tudnák cáfolni).

Érdekes továbbá, hogy akik rendszeresen felhozzák, hogy a „Habsburg összeesküvés” nem bizonyítható, ugyanők szoktak azzal érvezni, hogy „a turanisták szégyellik a halszagú rokonságot”, pedig ez ugyanannyira nem bizonyítható, mivel ezt a mítoszt szintén a finnugor nyelvészek találták ki, hogy a kettős rokonság híveit ezzel járassák le. Mára pedig már maguk is elhiszik.