A 2. világháborúban a német hadsereg miért nem kerülte meg Sztálingrádot és ment tovább?

Sztálingrád közúti-vasúti csomópont, folyami átkelő, fontos iparváros, illetve a Kaukázus felé nyomuló német erők bal szárnyát veszélyeztethette volna. Nem lehetett megkerülni.

A körbezárása rengeteg katonát kötött volna le és nem volt rá garancia, h a város majd "felemészti önmagát". Leningrádot is 900 napig ostromolták hiába.

Pedig a fenti válaszoló jól mondja, a körbezárás az amúgy is ott lévő német erőkből kötött volna le elég nagy részt. (az megint egy másik kérdés hogy az oroszok mit tesznek a körbezárás elkerülése végett)

Szóval ezek a körbezárás miatt jelentősen megfogyatkozott erők néznek szembe a orosz erőkkel, csak nem a városban hanem nyílt térségben? Persze van ami a németek mellet szól, de a számok (akár katona, akár harckocsi stb) biztos hogy nem, az utánpótlási vonalaik még hosszabbak még bizonytalanabbak lettek volna(amivel egyébként is baj volt). Nem győztél meg hogy ez miért is lett volna jó.

1-es és 2-es is jót írt, és te is 3-ként. De még ehhez hozzá tartozik hogy nem volt eldöntve mit kellene tenni. Így először bombázták és ágyúzták a várost, megnehezítve ezzel a későbbi utcai harcokat. Ha eleve utcai harcra készültek volna akkor jobb lett volna tiszta rommentes utcákon előre nyomulniuk.

Másrészt a Német hadseregnek valóban előnye volt a nyíltabb terepeken, ehhez tartozik hogy addig városi harcra szinte egyáltalán nem is volt felfegyverezve.

Akkor még nem voltak pancerfaustjaik, tapadóaknáik, rövidcsövű gépkarabélyaik (MP44) az MP40-ből is csak kis számú volt. Hosszú puskákkal nem lehet városi harcot vívni! Kivéve ha mesterlövész, de akkor még az is kevés számú volt. Illetve városi harcra készült tankjaik sem nagyon voltak még nagy számban pl páncélvadászok(forgatható torony nélkül), vagy sarkokon való elbújásra használható (közép illetve hátsó tornyos tankjaik sem pl KingTiger).

A legtöbb ilyen eszköz pont Sztálingrád miatt került kifejlesztésre, csak ott már nem tudták fölhasználni őket mert addigra elvesztették.

Sőt a meglévő technika sem volt alkalmas az orosz télre, a fegyverek beragadtak a hidegtől, és nem volt megfelelő ruhájuk sílécük hidegre való felkészültségük.

Így ha körbe is veszik ostromgyűrűvel akkor is vesztettek volna. Talán még hamarabb is mint így!

Egyszerűbbet kérdezek tőled kérdező. Vajon a török sereg miért vívott meg annyi várat, mikor sokkal simábban kikerülhette volna, hogy elérje az áhított (és közel lévő) célt, Bécset?

Nem jó az, ha a felvonulási útvonaladat elvágják. Megtette ezt Napóleonnal a hideg, bele is haltak.

Azt se tartsuk figyelmen kivül, hogy Hitler nem tudta hogy elveszti Sztálingrádot. A korábbi nyugati sikerek miatt legyőzhetetlennek hitte a hadseregét, de nem csak ő, maga az egész világ is. Nem véletlenül Őrzi sztálin nevét még ma is sok francia utca. Ők óriási reményt kaptak, mikor kiderült, a németek legyőzhetőek.

Szóval az is az egyik ok, hogy végig azt hitték könnyedén beveszik Sztálingrádot. Irónikus, de van egy emlékérem Sztálingrád bevételére, mer tmiko rmár csak 100 méter hiányzott a teljes bevételhez, előre megcsináltatták ezt az emlékérmet...

Amúgy körbezárni nem tudták, ép a volga miatt. Ott mégjobban ment volna az utánpótlás sőt igyis úgy ment. Ép emiatt kellett bevonulni, hogy ne legyen hova utánpótlást vinni.

Szerintem inkább az lett volna a megoldás ha nem kettéosztja a hadsereget felét bakuba felét Sztálinrádba hanem a teljes hadsereggel támadja Sztálingrádot, és gyorsan beveszi. AKko rnem pusztul ott összesen másfél millió ember (a fel eorosz volt) mert egyszerüen ninc sideje ennyinek elpusztulni mire beveszik. S utána a maradékkal meg akiket ezután vezényeltek oda mehettek volna a Bakuba a kőolajért.

Más kérdés az is hogy sokak szerint ekkor se tudták volna megnyerni a háborut max pár évre elnyujlt volna s akkor ugyanaz az áldozat meglett volna csak nem pont ugy.

Én szerintem persze lehetséges lett volna a német nyerés de csak ugy ha Hitler rengeteg hibát nem követ el, Sztálin viszont ugyanúgy elköveti a saját hibáit. Ez pedig ugye eléggé elméleti elképzelés.