Miért nem lehet pénzt előállítani?
Kedves Mindenki! Biztos,hogy nagyon gyerekes a kérdés és egyszerű a válasz,mégis mindig ez lebeg a szemem előtt és nem értem.
Valaki magyarázza már el nekem, hogy ha egy ország mint például most Görögország nem tudja visszafizetni az IMF hitelt...
Máshogy kérdezem,ha egy Országnak nincs pénze de van bankjegyeket gyártó gépe akkor miért nem lehetséges az, hogy bankjegykibocsájtásokkal korrigálja a hiányt? Nem azt mondom, hogy töménytelen mennyiségben nyomjon ki bankjegyeket és persze értem hogy eurot nem is nyomhatna, de miért nem lehetséges ez? Továbbá ennél a kérdésnél még felmerül bennem az is, hogy igazából,ha van egy pénzintézetem ami bankjegyeket gyárt, azt ki határozza meg, hogy mennyit nyomtasson és mikor kerülhet be a forgalomba? Elnézést,ha túl hülye kérdéseket tettem fel,de tényleg nem tudom rá a választ.
válasza:
válasza:Na most a bankjegyeknek önmagukban nincs értékük... Sőt... Ha mondjuk egy ország megduplázná a banjegyeinek névértékének az összegét pénzkibocsátással, akkor az nem érne többet, csak 100 kredit hírtelen kevesebbet érne... 50-et, vagy még kevesebbet...
Adott ország pénzének értékét régen az aranytartaléka, ma műr inkább a gazdasági ereje határozza meg...
válasza:Nem uj dolog amit kitalaltal, a tortenelem folyaman probalkoztam mar vele kormanyok is, a II. VH utan Magyarorszag is eljatszotta, es tokeletesen hozta a tankonyvi peldat: nagyon csunya hiperinflaciot gerjesztett, tudod az egymilliard billbengo korszaka...
A dolog ugyanis ugy mukodik, hogyha a penzkibocsajtas merteke nincs aranyban az eloallitott javak mertekevel (aruk, szolgaltatasok) akkor a penz erteke romlani kezd, inflacio kezdodik.
Magyarorszagon a forintot a Magyar Nemzeti Bank bocsajtja ki, o hatarozza meg az aktualis gazdasagi adatok alapjan, hogy mennyi penz legyen a gazdasagban, es monetaris eszkozokkel (kamatokkal, kotelezo tartalekrataval es hasonlokkal) szabalyoz. Az MNB mukodeset torvenyek szabalyozzak, es letfontossagu hogy fuggetlen legyen a kormanytol: ha a kormany kezeben lenne a penzkibocsajtas joga, akkor nyilvan megprobalna annyi penzt nyomni amennyi kell neki, es ez torvenyszeruen hiperinflaciohoz es gazdasagi osszeomlashoz vezet.
válasza:Leegyszerűsítve, a pénz egy csereeszköz, ha nincs mögötte fedezet, akkor értéktelen.
Tulajdonképpen egy váltó, a megvásárolt árúcikkért nem az általad termelt pl. 50kg krumplit viszed, hanem pénzt, amit az eladó a számára szükséges dologra költ el.
Ha a te papírod (pénzed) mögött nincs semmi, akkor senki nem fogadja el, értéktelen.
válasza: válasza:A pénz a gazdaság állapotának tükröződése, mint írták, csereeszköz. A fedezetét az ország gazdasága, azaz termelékenysége biztosítja. Ha többet nyomatnak, mint amit a gazdaság fedezni tud, akkor megrendül a bizalom az ország iránt, ami azt jelenti, senki sem fogadja el a fizetőeszközét. Az pedig egyenértékű a csőddel, mert semmit sem tudunk venni a termelésünkhöz.
Aki más ország pénzét nyomatná, üzenem: a pénzek áramlását nyilván szokták tartani. Azaz tudja a világ illetékes része, hol mennyi van. Ha például itt kétszer annyi dollár jelenne meg (mert pl. vásárolnánk érte), mint amiről tudnak, hogy bejött ide, az katasztrofálisabb, mintha a saját valutánkat nyomatnánk. Utóbbi esetben csak hülyének néznének, előbbi esetben hamisítóknak. És senki nem állna szóba velünk.
Sajnálatos, hogy pénz teremtésére egyetlen jó módszer van: a munka. Amellyel értéket elehet előállítani. Tudom, hogy egyeseknek ez fáj a legjobban.
válasza:szomorú,hogy ennyien nem látják át a pénzrendszer működését.Nézd meg ezt:
válasza:Az viszont nem jut eszébe senkinek, hogy ha egy ország gazdaságába pénzt juttatunk, akkor vásárlóerő szempontjából mindegy, hogy az a pénz külföldi magánbanktól vagy a saját állami nyomdagépből jön, ugyanúgy növeli a pénzbőséget, ugyanúgy gerjeszti az inflációt. Az egyetlen különbség, hogy a frissen nyomtatott pénz után nem kell kamatot fizetni senkinek.
A németek ezt csinálták a '30-as években. Szárnyalt a gazdaságuk, nem volt infláció, mert a nyomtatott pénz ellenértéke ténylegesen megjelent a gazdaságukban, termelő tevékenység által, amihez a tőkét a kinyomtatott pénz adta. (Trollface problem Hitler arcával ideképzelendő.) Ehhez persze hozzá kell számolni a háborús konjunktúrát is. Amit #3 írt, az ennek az ellentéte, ott a háború utáni dekonjunktúrában nyomtattak sok pénzt, óriási munkanélküliség mellett - persze, hogy hiperinfláció lett a vége. Hitler nemzetiszocializmusában viszont ugyanúgy teljes foglalkoztatottság volt, mint nálunk Kádár idején.
válasza:egymilliard billbengo korszaka...
pengő, nem bengo, csak hogy a kérdező tudja, milyen pénz volt akkor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!