Abháziát miért nem ismerik el független államnak?

Abházia a 90-es évek elején egy véres polgárháborúban vívta ki függetlenségét Grúziától, de az elszakadás egyoldalú, Grúzia ezt nem ismeri el.

Koszovó helyzete is hasonló, Szerbia nem mond le róla.

A különbség, hogy Koszovó függetlenségét a NATO karolta fel, a nyugati nagyhatalmak és szövetségeseik támogatják, míg Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét csak Oroszország és pár kisebb szövetségese ismeri el.

Az ENSZ-ben, nemzetközi jogban az államok területi integritása, szuverenitása hagyományosan a kisebbségi népcsoportok önrendelkezési joga felett áll, nincs joguk az egyoldalú elszakadáshoz. Sok ország ezt a korábbi gyakorlatot meg akarja tartani, ezért Koszovó, Abházia, az ilyen szakadár államok elismerését következetesen ellenzik, mivel tartanak attól, hogy ez veszélyes precedenst teremt a nemzetközösségben. Ilyen országok például Kína, India, Brazília, Spanyolország, Ukrajna, Indonézia, melyek aggódhatnak az otthoni szeparatista törekvések miatt.

Másik fontos tényező a politikai kapcsolatok, jelenlegi erőviszonyok. A nyugati nagyhatalmak ösztönzik a szövetségeseiket, hogy ismerjék el Koszovó függetlenségét, de tartsák tiszteletben a nyugati szövetséges Grúzia egységét, tehát ne ismerjék el Abháziát és Dél-Oszétiát. Utóbbi kettő egyébként is sokkal kisebb, jelentéktelenebb állam, mint Grúzia, így a két Kína vitához hasonlóan az országok többsége az erősebb mellé áll, tehát a Grúziát, illetve a Kínai Népköztársaságot támogatják a területi vitákban és nem hajlandók elismerni Abháziát és Tajvant.