Kik a globalizáció vesztesei?

Lengyelország győztese, hiszen vígán fejlődött a válság alatt is.

Magyarország amiatt vesztese, mert a szükséges reformokat nem vitte végig, ha mondjuk 1994-2002 között sőt 2004-ig, megcsinálták volna Bokros és Gyurcsány csomagnak egyfajta keverékét és ezt máig megtartották volna, most tele lenne a kassza, az ország meg jobban állna gazdasági szempontból.

Mondjuk hibája MSZP-SZDSZ vezetésnek, hogy összefogott + hogy ők is lenyúltak állami pénzeket....

"Aki ugy érzi, hogy a globalizácio vesztese telepedjen le egy olyan államban amelyik ebböl kimarad (pl É-Korea."

El ne hidd már, hogy olyan könnyű oda bejutni.

Az európai, köztük a magyar textilipar biztosan a vesztesek között van.

Nyertesei például a német gépipar, amerikai IT cégek.

Mondjuk az az 500 millió kínai, 200 millió indiai, 100 millió brazil meg még sorolhatnánk, akik kijutottak az elmúlt 20 évben a szegénységből, egyértelműen nyertesnek tekinthető. De nyertesek pl. a szorgalmas dél-koreaiak meg tajvaniak is, akik az oktatásba rengeteg pénzt ölve tudásalapú gazdaságot építettek, és most a fél világot ők látják el elektronikai termékekkel.

Persze ezek közül egyik sem olyan hely, ahol az emberek csak pofázni tudnak meg az állami segítség után sírni-ríni. Az ilyen helyek ugyanis a vesztesek közé kerülnek, ahogyan azt hazánk helyzetén meg a hazai lakosság lelkiállapotán is nagyon jól lemérhetjük.

Kérdező: "Kik a globalizáció vesztesei?"

Az emberi életek, a szellemi értékek és végül majd a Föld. A nyertesei pedig azok a nagytőkések, akiknek a pénz az istenük, és azok a munkavállalók, akik mosolyogva végeznek értelmetlen irodai rabszolgamunkát a szintén értelmetlen jólétért. Bár végső soron ők az igazi vesztesek, és ha az irány folytatódik, akkor a pénzük sem menti meg őket a világ katasztrófáitól.

A nemzeti sajátosságok rombolása is erőteljes. Aki ezt vitatja, az gondoljon bele, hogy milyen építészeti műveink születtek az utóbbi időben. Bevásárlóközpontok, árkádok. Gyakran a sétálóutcák is ezek elvárásai szerint vannak kialakítva. Aztán ott vannak a külföldi kereskedelmi csatornák és műsorok. Szóval, egy globális versenyben esélytelen országnak, mint Magyarország, esélye sincs a saját kultúráját ápolni, megvédeni, de még a versenyképeseknek se igazán.

Ez az egész rendszer egyébként az olcsóságról szól. Akik éltetik, azok az olcsóságért szeretik. A minőség, igényesség nem számít, csak az olcsóság. Az olcsó ruhák, az olcsó élelmiszerek, az olcsó elektronikai cikkek, az olcsó kereskedelmi adók, az olcsó filmek, az olcsó sorozatok, az olcsó hírportálok stb. Szegény elbutított emberek azt hiszik, hogy azért jó a rendszer, mert a szegényebbek is hozzájuthatnak mindenhez, de azt már nem nézik, hogy az olcsó áru hulladék is egyben, és globalizáció nélkül ugyan kevesebbet tudnának vásárolni, viszont minőségibbet is, ami mindig kifizetődőbb. Ma csak a mennyiség számít, az ár, az anyagi dolgok, a gazdaság. Az emberek elvakulttá váltak ebben a materialista világban.

Szegénykém pedig, aki Észak-Koreát hozta itt fel ellenpéldaként, azt hiszi, hogy csak végletek léteznek. A háború utáni nyugati országok fellendülése például sokkal jobb időszak volt, mint a mostani, és nem éppen észak-koreai rendszer volt akkor sem egyikben sem. A mostani globális médiaagymosás és fogyasztásmánia már közelebb áll Észak-Koreához.