Kik harcolnak és miért Grúziában?

Grúzok, oroszok, abházok és oszétek.

A történet:

A Szovjetúnió felbomlása után Grúzia önálló ország lett, melyen keresztülfut egy olajvezeték Azerbajdszánból (gyakorlatilag az egyetlen olyan olajvezeték arrafelé, ami nem az oroszoké) (nem nagy kapacitású, de fontos momentum ez is.) Grúzia nyugat felé kezdett kacsingatni, Nato tagságra ásítozik. Ezt az oroszok nem akarják megengedni (sem azt, hogy Nato tag legyen, illetve az is zavarja őket, hogy Grúzia egyáltalán a nyugathoz próbál húzni.)

(Példa: Irakban a harmadik legnagyob kontingens a grúzoké volt, kb. 2000 fővel, ezzel bőven túlvállalva magukat.)

Emiatt az oroszok a két fő orosz kisebbséget, az abházokat és az oszéteket támogatják elszakadási erőfeszítéseikben. (Még egyetlen ország sem ismerte el őket, még az oroszok sem.) Mostanra a helyzet pattanásig feszült (folyamatos grúz-oszét ill. grúz-abház harcok), a grúzok egy gyors villámháborúban vissza akarták szerezni az oszét területeket. Az oroszok azonban (arra hivatkozva, hogy a békét és a status quo-t fenn kell tartani), ugyancsak villámgyorsan reagáltak. (Az arányok: kb. 650,000 orosz katona (a megfelelő technikával és vassal támogatva) vs. kb. 28,000 grúz katona (régi technika és vas). Mostanra az oroszok nagyjából teljesen megsemmisítették a grúz haderőt (kb. 3 nap), ezzel jó pár évtizedre visszavetve bármilyen hadicselekmény szempontjából.