Kína külpolitikája, hogyhogy ilyen lightos?

Megvan nekik a maguk pecsenyéje. Az ellenségeskedés és a határviták Indiával és Pakisztánnal, a belső problémáik, például az ujgurok, vagy a tibetiek esete. Rendszeres vitáik és területi követeléseik vannak japánnal. Tajvan is egy forrópont náluk. Ők azt mondják az Kína része, de mégsem. Ott rendszeres az ellenségeskedés

És ott van természetesen Észak-Korea esete. Északot ők pénzelik, látják el nyersanyagokkal és természetesen ők is irányítják. Még ha ez nem is látszik, de az "éleselméjű" semmi olyat nem mer ám tenni, amit a kínai elvtársak nem engednek meg neki. Néha ezt a húzd meg ereszd meg játékot játsszák, néha ők is tiltakoznak az atomkísérleteik ellen, de a költői kérdés ki adott nekik ilyen anyagokat. Naná hogy a kínaiak, honnan máshonnét szerezték volna be a nyersanyagokat nomeg a temérdek pénzt.

Kína egy visszahúzódó politikát játszik globális szinten, de birodalomépítőset helyi szinten.

A kínaiak tudják, hogy azok a külpolitikai csatározások, amik jelenleg zajlanak, azokhoz nekik maximum annyi a közük, hogy megpróbálnak hasznot húzni belőle. Kína elég sok mindenbe beleszól, de ezt egyrészt csendesen teszik, másrészt nem olyanok rovására teszik, akiknek nagyobb vagy azonos a hatalma az övékkel. Másrészt meg nem is érdekük. Minek konfrontálódjanak bárkivel. Ők kivárnak és lecsapnak a jövedelmező lehetőségekre vagy a betöltésre váró piacokra.

Missziókban pedig a kínai katonák is részt vesznek az ENSZ égisze alatt. Igaz nem nagy számban, meg nem ilyen hatalmas csinnadrattával, mint például az amerikaiak.

Ahogy az előttem szóló is mondta, ez csak a látszat.Innen nézve jóhogy nem érzékeljük a kínai nagyhatalmi politikát, de ha a térségét vizsgáljuk Kínának, bármelyik országból, máris más lenne a véleményünk.

Kínának vannak belső problémái (tibetiek, ujgurok), nagyon nyomulnak egyébként Afrikában, továbbá a keleti szomszédaikból (Japán, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, Tajvan) meg az indokínai országokkal sem épp barátságos a viszonyuk.Sokáig az ők zenéjére táncolt Burma is, épp ez volt a 2010-es évek nagy politikai meglepetése ebben a térségben, hogy 2012-ben teljesen váratlanul a burmai diktatúra elkezdett nagymértékben enyhülni, így itt is kicsit ráb*asztak a kínaiak.