Merre van még internetadó?

Ha a sok ellenzőnek akarsz ellenpéldát találni, akkor el kell, hogy szomorítsalak, nem nagyon fogsz ilyen t találni a világon. Esetleg olyant, ahol közvetlen eszközökkel korlátozzák (Tadzsikisztán, Afganisztán, Törökország, stb.)

Ellenben szép számmal található ellenpélda, Anglia, Finnország, Észtország, Dél-Korea, stb.), ahol minél könnyebben elérhető alapjoggá próbálja tenni a megválasztott politikai hatalom a megválasztók felé az internetet.

Wiki:

Az Európai Unió tagállamaiban nincs internetadó.[33]

Az Amerikai Egyesült Államok 10 államában (Hawaii, New Hampshire, Új-Mexikó, Észak-Dakota, Ohio, Dél-Dakota, Tennessee, Texas, Washington és Wisconsin) az internetszolgáltatókat adóztatják meg, például Texasban a havi díj 25 dollár feletti része után kell adót fizetni.[34][35] Az 1998-as Internet Tax Freedom Act(wd) (ITFA) törvény az előbbieken kívül tiltja az internet-hozzáférés, az adatmennyiség, valamint a sávszélesség alapján történő adóztatást.[33][36] A törvény hatályossága 2014. november 1-én ért volna véget, az amerikai törvényhozás 2014 szeptemberében 2014. december 11-ig hosszabbította azt meg az eredetileg tervezett határozatlan idő helyett. A Wall Street Journal szerint ezzel a novemberi választás után megnyílik a lehetőség az internetadó szélesebb körű bevezetésére.[37]

A 2008-ban (második Gyurcsány kormány) bevezetni tervezett internetadó az 1993-ban megalapított Nemzeti Kulturális Alap (NKA) finanszírozását szolgáló „kulturális járulék” kiterjesztése lett volna. Ebbe az alapba került volna be az adathordozókra (üres CD lemez, magnókazetta, stb.) kivetett járulék, amelynek összege azonban az internetes letöltések miatt évek óta csökkent. A kulturális tárca javaslata szerint ezért a már kevésbé népszerű adathordozók járulékát megszüntették volna, cserébe viszont 0,8%-os adó ill. járulék terhelte volna az internetszolgáltatást és a mobiltartalom-szolgáltatást.

Az internetadó lehetősége általános visszatetszést keltett az informatikai szervezetek és az internetes közösség körében.[6][7] 2008. április 25-én a civil tiltakozó kampányt követve a két legnagyobb magyar hírportál, az Origo és az Index is kitette nyitóoldalára az „interNEtadó” gombot.[8]

Az internetadót végül nem vezették be, és idővel megszűnt a kulturális járulék is. Helyette a Nemzeti Kulturális Alap forrását 2010. január 1-től az ötöslottó nevű szerencsejáték játékadójának 90 százaléka képezte.[9]