Mindenki tudja, hogy vannak országhatárok. Szeretném, ha valaki leírná nekem, hogy az a vonal, ami a két ország között van, hogyan keletkezett. Hogy tudtak olyan agyafúrt kacifántos vonalat rajzolni a térképre és meghatározni, hogy két nép hol él?

Általában földrajzi pontok vagy éppen etnikai határok döntik el, hogy hol legyen két ország között a határ.

Attól meg hogy két ellenséges ország között eltöröljük a határvonalat, még nem lesz a két országot lakó két népből hirtelen egy nép és szűnik meg köztük az ellenségeskedés.

"Hogy tudtak olyan agyafúrt kacifántos vonalat rajzolni a térképre és meghatározni, hogy két nép hol él?"

Nem tudtak. Lásd Trianon.

"Mindenki tudja, hogy vannak országhatárok. Szeretném, ha valaki leírná nekem, hogy az a vonal, ami a két ország között van, hogyan keletkezett."

A leggyakorabbi szempont a védhetőség szokott lenni, így gyakran vannak határok hegygerincek folyók mentén. Vannak etnikai, vagy vallási alapon meghúzott határok is, közvetett értelemben ez is a védhetőséghez sorolható, mivel a konfliktusok elkerülése érdekében húzzák meg őket. Vannak a vonalzó mellett meghúzott határok, Afrikában nem ritka, itt általában két nagyobb fél döntött az adott ország határainak a meghúzásáról. Az sem mindegy, hogy az adott határ a döntő fél részéről offenzív, vagy diplomatikus úton módosult, mert a diplomatikus úton módosult határ kevésbé kontrollálható stratégiailag(pld volt Jugoszlávia). Tahát főként négy metódus alapján módosulnak a határok:

I. A határmódosításból győztesen kijövő fél akarata szerint (Lásd Szovjetunió)

II. A határmódosításból győztesen kijövő fél adott lehetőségei szerint (Lásd Ukrajna)

III. A nagyhatalmak akarata szerint (Lásd Koszovó)

IV. Tűzszünet alapján (Lásd Korea)