Nyugaton miért épülhetnek még mindig atomerőművek? Nem a geotermikus erőművek építését kéne támogatniuk?

Nyugaton nem (vagy alig) épülnek atomerőművek és geotermális erőművek.

Ennek főleg gazdaságossági okai vannak, plusz nagy entalpiájú geotermikus hőforrás nincs is sok helyen.

Jelenleg a piacon olcsó a villamos energia, ezért nem épülnek atomerőművek, mivel nem versenyképesek.

Az atomerőmű fajlagosan nagy beruházási költsége miatt az atomerőműben termelt áram drága, a geotermikus erőműben pedig nagyon drága.

A gázerőmű megépítése viszonylag olcsó, a szélerőművek pedig az állami támogatás miatt versenyképesek, ezért ezek jobban megérik, de a legversenyképesebbek a régi szén- és atomerőművek.

9-es!

1. Te egy hülye vagy, aki csak gúnyolódni tud. Hogy a te saját stílusodban válaszoljak, fel kéne hívnod a BME-n a tanáraimat, hogy mit tanítsanak nekem innentől.

2. Legalább elolvashattad volna, amit belinkelsz.

"Mint a 3. ábrán volt látható, a lakossági dóziskorlát a mesterséges izotópokra vonat-

koztatva 1 mSv/év. A nemzetközi ajánlások szerint akkor lehet ezt biztosítani, ha 0,1

mSv/év értéknél nem származik több egy-egy forrásból. Ezért azt ajánlják, hogy pl.

atomerõmûvek esetén még a legkriti-

kusabb csoport (azaz a közelben élõk)

sugárterhelése se érje el a 0,1 mSv/év

értéket. A Paksi Atomerõmû esetén az

eddigi mérések alapján ez kisebb, mint

0.1 μ Sv/év volt kivéve a 2003 évi

üzemzavart, amikor elérte a 0.32 μ Sv

értéket. Más szóval az ajánlott korlát

ezrede körüli értéket tett ki. A kritikus

csoportnál kapott átlagos értékkel (0.1

μ Sv/év) számolva valamint hazánk tel-

jes lakosságát (10

7

fõ) figyelembe véve

és a linearitást ilyen kis dózisoknál is

feltételezve évente 0.73 fõ egészségká-

rosodása várható. Ebbõl 0.6 fõ kapna

rákos megbetegedést, miközben példá-

ul 2001 évben a Nemzeti Rákregiszter

adatai alapján hazánkban 51136 új da-

ganatos beteget regisztráltak.

Ekkora kockázatot az elõnyök fi-

gyelembe vételével érdemesnek tûnik

vállalni."

"Valószínû így vagyunk az atomerõmûvekkel is. Idegen tõlünk és ritkán gondoljuk

csak át ténylegesen mekkora kockázattal is jár egy jól üzemelõ atomerõmû. A köny-

nyebb szemléltethetõség végett néhány kockázatot a 2. táblázatban foglaltunk össze.

Az erõmû által okozható lakossági sugárterhelés korlátja tehát 4,5

⋅

10

-6

/év kocká-

zatot jelent, ami gépkocsival évi 300 kilométer megtételével járó kockázattal egyenlõ.

Az adatokból könnyen beláthatjuk, hogy a paksi atomerõmûtõl származó átlagos

sugárterhelést alapul véve (0,1

μ

Sv/év) a sugárterhelésnek leginkább kitett környéken

élõ lakosság halálozási kockázata akkora, mintha 10 km távolságot utaznánk repülõvel,

12,5 km-t vonattal vagy 300 m távolságot autóval.

Ekkora kockázatot jelent az üzemelõ Paksi Atomerõmû, ami a hazai villamosener-

gia-termelés közel 40%-át biztosítja. Ekkora kockázatot valószínû érdemes vállalni.

Természetesen továbbra is mindent meg kell tenni a biztonságos üzemelés biztosí-

tása és a kibocsátási korlátok betartása érdekében."

Két idézet az általad linkelt tanulmányból, te Nagyeszű.

3. 13 GW-ot termelő naperelem nem létezik. A Watt teljesítményadat, teljesítményt nem szoktunk termelni. Energiát szoktunk termelni, ezt úgy kapjuk, hogy a teljesítményt meg kell szorozni az idővel (W=P*t). Amúgy gratulálok, Kínával és az USA-val próbálkozni a zsenialitás netovábbja, két atomnagyhatalomról beszélsz.

"A kelet-ázsiai országban jelenleg 15 nukleáris reaktor üzemel csaknem 13 millió kilowatt kapacitással, 26 másik pedig építés alatt áll. Egy októberi, a kínai kormány által kiadott iparági fehér könyv szerint a központ célkitűzése az, hogy az ország nukleáris erőműveinek összkapacitása az évtized közepére a 40 millió kilowattot is elérje."

"Kínában jelenleg 18 atomreaktor működik, összteljesítményük 15000 megawatt. Az ország energiafogyasztásának mindössze 1,2 százalékát adják, de 2015-re 42000 megawattra akarják növelni az ágazat teljesítményét, a 2020-as célkitűzés pedig az, hogy a kínai áramigény 5 százalékát atomerőművek elégítsék ki."

"Több mint nyolcmilliárd dolláros hitelgaranciát nyújt az Egyesült Államok kormánya két új atomerőmű felépítéséhez Georgia államban - jelentette be Barack Obama amerikai elnök"

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Szóval Te hívd fel Barack Obamát és Hszi Csin-pinget. (Ja és igen, én veled ellentétben a kínai elnök nevét is tudom :-P )

4.) "Az atomenergia picit sem olcsó. (már előre bejelentették, ha megépítik paks2-t, egy fillérrel nem lesz olcsóbb az áram, mert ugyanannyiba kerül, mint most, hogy vesszük)"

Aha. Most az elektromos áram lakossági ára 40 Ft/kWh körül mozog. Pakson 12 Ft/kWh ma az előállítási költség. Független szakértők Paks II. esetében 17 Ft/kWh előállítási költséggel számolnak. Tudod te hogy mennyi a naperőmű előállítási költsége? 200 Ft/kWh környékén állítja elő az áramot, okostojás!

5.) Ahhoz mit szól a Mérnök Úr, hogy a napelemek előállítása egy igencsak környezetszennyező folyamat?

Válaszolni gondolom nem fogsz :-)

" Most az elektromos áram lakossági ára 40 Ft/kWh körül mozog. Pakson 12 Ft/kWh ma az előállítási költség. Független szakértők Paks II. esetében 17 Ft/kWh előállítási költséggel számolnak. Tudod te hogy mennyi a naperőmű előállítási költsége? 200 Ft/kWh környékén állítja elő az áramot, okostojás! "

A 17 Ft nem reális a hatalmas beruházás tőkeköltsége miatt. Inkább 25-30 Ft/kWh árat lehet olvasni az elemzésekben magas kihasználtság esetén.

A 200 Ft a napelemeknél erős túlzás. Az utóbbi 5-10 évben a termelés felfutásával együtt a napelemek árai is nagyot csökkentek, de ez folyamat már kezd a végére érni, ennél jelentősen alacsonyabb árak már nem várhatók. Naperőműveknél 40-50 Ft/kWh átlagos termelői ár már könnyen elérhető.