Székelyföldön vannak függetlenségi törekvések?

Kedves Kérdező! Igyekszem minél objektívabban válaszolni a kérdésedre, de lehet, hogy nem fog sikerülni. Igyekszem minél részletesebben belemenni a kérdésedbe, de úgy, hogy érthető legyen. Először is, figyelembe kell venni a nemzetközi jogot, amely kimondja, hogy egy terület független állammá válásához az anyaország parlamentjének beleegyezése szükséges (mint például Dél-Szudán esetében). Hogyha Románia élére egy olyan kormány kerülne, ami a magyarkérdést úgy oldaná meg, hogy nekik adná Székelyföldet. Habár elveszítenének ezzel 12 ezer négyzetkilométert, de megoldódna a székelység kérdése. Ennek nagyon kevés az esélye, de most tekintsünk el ettől. Tehát, ez az új kormány - parlamenti támogatással a háta mögött - az alkotmány módosításával és parlamenti szavazással hozzájárulna a Székely Köztársaság létrejöttéhez, amely azokon a területeken alakulna meg, ami egykoron a székely székeket alkotta, tehát nem a mai megyehatárok által körülzárt Székelyföldön, hanem az eredeti székely határokon belül jönne létre a köztársaság, esetleg még hozzácsatolva környező, magyar többségű területeket is. Ez mintegy 12-14 ezer négyzetkilométer lenne és mintegy nyolcszázezer lakosa volna. Terület alapján körülbelül akkora volna, mint Belgium fele vagy Szlovénia háromnegyede. Miután a román parlament és kormányzat hozzájárulna Székelyföld függetlenné válásához (ezt akár egy székelyföldi népszavazás is megerősítené) , több fontos lépést is végre kellene hajtani. Először is, össze kellene hívni a Függetlenségi és Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amelyen valamennyi székely település képviseltetné magát. Ezen a Nemzetgyűlésen először is megalkotnák Székelyföld Függetlenségi Nyilatkozatát, amelyet - a román parlament döntésére hivatkozva - a román államelnöknek is alá kellene írnia. Miután ez megtörtént, Székelyföld független állammá válna, azonban még nem elismert állammá, ahhoz ugyanis a román államnak egy elismerő nyilatkozatot kell hoznia, valamint egy nagykövetséget Székelyföldön (ez nem feltétlenül kötelező, csak ajánlott). Ezek után Székelyföld kérné felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Hogyha a felvételi kérelem mellé a román parlamenti döntés, a kormányrendelet és a hitelesített Függetlenségi Nyilatkozat is csatolva lenne, akkor az ENSZ Közgyűlés minden bizonnyal békeszerető államnak ítélné meg Székelyföldet és felvenné tagjai közé. Innentől fogva számítana nemzetközileg elismert országnak a Székely Köztársaság, amelynek azonban még nagyon sok fontos kérdésre válaszolnia kellene. Először is, alkotmányt kell írni, amelyben rögzítik Székelyföld szervezeti felépítését (is). Ezek után, határozni kell Székelyföld közigazgatásáról (gondolom, az elsőszámú közigazgatási egységek a székek lennének). Nem tartanám ördögtől valónak azt sem, hogyha magyar mintára átvennék a kisebbségi önkormányzati rendszert és a székelyföldi románság, cigányság és több kisebb nemzetiség önkormányzatot hozhatna létre egy adott településen, azok széki önkormányzatot, azok pedig országos önkormányzatot. Fontos volna a főváros kijelölése is (úgy gondolom, az Marosvásárhely volna). Az alkotmányt népszavazáson kellene elfogadni, majd ezek után parlamenti és önkormányzati választásokat kell kiírni, ahol megválasztanák a Székely Köztársaság Parlamentjének tagjait, valamint a széki tanácsok és a helyi önkormányzatok képviselőit. Úgy vélem, a székely parlament egy max. 25 fős testületként működhetne a leghatékonyabban, egy képviselőre 32 ezer lakos jutna (Magyarországon egy képviselőre 52 ezer lakos jut, az országos listás képviselőkkel együtt). A pártok kérdésére volna a legnehezebb válaszolni. Nem tudom elképzelni sem, vajon az RMDSZ, az EMNP és az MPP mitévők lennének Székelyföld függetlenedése esetén. Vajon megmaradnának romániai pártnak vagy inkább Székelyföldet választanák? Szerintem az RMDSZ a maradék romániai magyarság képviseletét választaná, Románián belül, míg az EMNP és az MPP Székelyföldet választaná. Okafogyottá válna az SZNT működése. Minden bizonnyal a választások előtt mindenféle pártok megalakulnának - Székely Szocialista Párt, Székely Liberális Párt, Székely Konzervatív Párt, stb. A parlament a választások után miniszterelnököt és köztársasági elnököt választana. Úgy vélem, Székelyföld függetlenedése után egy erőteljes bevándorlási hullámmal nézhetne szemben: az erdélyi magyarok tízezrei választanák új hazájuknak a Székely Köztársaságot, míg a székely határok között "rekedt" románok közül nagyon sokan kivándorolnának Romániába. Ezzel viszont végleg - vagy legalább is hosszú időre - elveszítenénk egykori magyar városainkat, mint Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kolozsvár, Brassó, stb. Habár, a helyzet jelenlegi állása szerint nem csak a Székelyföldön kívüli Erdélyt, Partiumot és Bánságot, de még Székelyföldet sem tudnánk hosszútávon megőrizni magyarnak, így a függetlenedés még mindig a kisebbik rossz volna (a harmadik lehetőség egy föderatív Románia, svájci mintára szervezve, de mivel a románok alkotják a lakosság 88 százalékát, szükségtelen volna apró kantonokat létrehozni a szórványmagyarság képviseletére, egy egységes erdélyi autonómiából pedig több százezer szórványban élő magyar kimaradna, a függetlenedés esetében pedig legalább nem kellene a románokat eltartani). Visszatérve témánkhoz, Székelyföldnek több gazdasági-pénzügyi problémával is szembe kellene néznie. Egyrészt, át kellene vállalnia a román államadósság egy részét, lakosságarányosan mintegy 3 milliárd USD-t. Nem lenne jó egy kb. 840 milliárd forintos adóssággal indítani a független létet. A másik nagy probléma a miniállam fejletlensége volna, ugyanis ipar és szolgáltatások szinte alig vannak, nagyon sokan mezőgazdaságban dolgoznak. Az egyik lehetséges megoldás erre az volna, hogy fellendítenék a székelyföldi mezőgazdaságot és bányászatot - a hegyeket kihasználva - és országos szintű mezőgazdasági vállalatokat hoznának létre, akár magyar támogatással is. A hegységekben pedig fel kellene lendíteni a turizmust. Úgy gondolom, a székelyek okos emberek, megoldanák a gazdaság problémáit, még jobb is volna, hogyha a román állam nem nehezedne rá a székely gazdaságra. Ami szintén nagy probléma volna, hogy Székelyföld nem lenne automatikusan az EU és a NATO tagja és a szeparatizmustól félő országok - mint Spanyolország, Belgium, Egyesült Királyság, stb. - nem biztos, hogy támogatnák Székelyföld felvételét az EU-ba és a NATO-ba, ami nem feltétlenül volna probléma. Magyarország ugyanis vállalhatna egyfajta védhatalmi státuszt a Székely Köztársaság felett. Ahogy már eddig is működik, Magyarország a jövőben is megvalósíthatna fejlesztéseket Székelyföldön, csak ezek után nem a román, hanem a baráti székely állam javára. Magyar támogatással magyar nyelvű egyetemek jöhetnének létre, Marosvásárhely belvárosában felépülhetne egy Kormányzati Negyed (benne Elnöki Palotával, Kormánypalotával, Parlamenttel). Önálló székely hadsereg is lehetne, szerintem mintegy négyezer katona részvételével. Mintegy ezer fős határőrség védené Székelyföld külső, Romániával közös határait. Elég érdekes volna ugyan, hogy az EU belsejében, ráadásul Románia belsejében feküdne egy politikailag és katonailag semleges, magyar nyelvű és kultúrájú ország, de szerintem meg lehetne szokni. Én biztos ellátogatnék oda, akár évente többször is. Székelyföld a nemzetközi politika színterén pedig támogathatná Magyarországot, akár a bevándorláspolitikájában vagy különféle bizottságokban (pl. ENSZ-BT) való részvételében is. Székelyföld egy kis konzervatív köztársaság volna, ami békepartnerséget kötne - osztrák és svájci mintára - a NATO tagjaival. Semleges politikát folytatna, kereskedelmileg egyaránt együttműködne az USA-val és az EU-val, mint Oroszországgal és Kínával. Szerintem a függetlenségi "harcukban" még segítenék is őket az oroszok. Úgy vélem, ügyes politikával tíz év alatt Székelyföld minimum nyugat-magyarországi vagy budapesti szintű gazdasággal bírhatna, fejlett turizmussal, egyetemekkel, a szubszidiaritás jegyében. Egy cseppnyi magyarság lenne a tengerben. A hagyományok fellegvára. Egy demokratikus állam, ahol akár még a közvetlen demokrácia is megvalósítható lenne, kis méretének és alacsony népességének köszönhetően. Mivel nem lenne EU - és NATO-tag, nem lehetne olyan jelentős a kivándorlás, mint napjainkban. Emiatt a kormányzat rá lenne kényszerítve jóléti intézkedésekre, hogy még kevesebben hagyják el Székelyföldet. A románság kivándorlása és az erdélyi magyarság bevándorlása miatt szerintem egy évtized alatt a magyarok aránya a jelenlegi 72-74 százalékról akár 85 körülire is emelkedhetne. Ha a többség is azt akarná, idővel akár EU-tagok is lehetnének és a szavazásokon aktívan támogathatnák Magyarországot. Egy kis köztársaság lenne, ahol még élnek az eredeti magyar hagyományok, tradíciók és amelyet a józan ész politikája alapján kormányoznak, demokratikusan. A - lakosságszámhoz képest - erős hadsereg és határőrség megvédené Székelyföldet az esetleges román határvillongásoktól, a mindenkori székely kormány pedig - Magyarországgal karöltve - megvédhetné a határ túloldalán maradt magyarokat, vagy akár be is fogadhatná őket. A székely államban jelentéktelenek lennének az olyan nemzetellenes politikai erők, mint a balliberálisok, a kommunisták vagy a fasiszták. Nacionalista állam volna, de nem soviniszta; a nemzeti érdekeket hangoztatnák, de emellett demokraták is volnának és a magyarságot nem gondolnák többnek, mint a többi népet (nem úgy, mint a nácik a germánok esetében). A nacionalista-konzervatív-demokratikus Székelyföldön erős jobboldali kormányzat volna szerintem - ismerve a székelyeket (félig én is az volnék, de Magyarországon él a családom már legalább 150 éve), de a jobboldalon a nacionalistáktól kezdve a nemzeti konzervatívokon át a konzervatív liberálisokig minden ideológia képviseltetné magát. A kommunisták - nem a demokrácia hiánya, csupán az érdeklődés és az igény hiánya miatt - nem képeznének jelentős politikai erőt, hiszen a kommunisták több évtizeden át nyomták el Székelyföldet. Összegezve gondolataimat, így képzelném el a független Székely Köztársaságot. Ha bármilyen kérdésed van, kérlek, nyugodtan írj!