Az USA miért ellenzi a területcserés rendezést Koszovó és Szerbia között?
Szerintem ez megoldás lehetne a konfliktusra.
Általában azt az érvet hallani, hogy az államhatárokat nem szabad megváltoztatni, de Koszovó elszakítása esetében is éppen ez történt. Mellesleg Koszovó és Szerbia között jogilag még nem államhatár húzódik, csak az autonóm tartomány határa.
És például az azeri-örmény konfliktusban a 90-es években az USA is területcserés rendezést javasolt a két ország között és az izraeli-palesztin konfliktus megoldására is ezt javasolják.
Sikeres, megvalósult történelmi példák is akadnak:
- Az 1951-es lengyel-szovjet területcsere egyezmény.
- 1963-ban Németország vásárolt vissza néhány határ menti, a háborús vereség után elcsatolt német falut Hollandiától.
- 2011-ben India és Banglades kötött területcsere megállapodást a határaik rendezésére.
válasza:Vannak alapelvek.
Például hogy nem tárgyalunk terroristákkal, vagy fenntartjuk a status quo-t.
Ezek fontos dolgok. Mert ha megszeged őket, akkor minden borul.
válasza: válasza:Nem értem ezt a területcserés dolgot Koszovó esetében!
Azerbajdzsán és Örményország esetében egyértelmű a helyzet, mivel a két ország kettéhasítja egymást területileg; vagyis Azerbajdzsán területének egységét Örményország szakítja meg, míg Azerbajdzsán belsejében - nagyon közel az örmény határhoz - pedig ott van az örmények által lakott Hegyi-Karabah.
Izrael és a palesztinok esete is némiképp hasonló.
Koszovó azonban területileg egységes!
Ugyanakkor, Koszovó egy olyan ősi szerb terület (Raska, Rigómező), amelyet a szerbek az ősi, első független Szerbia területének tartanak. Semmi pénzért nem mondanak le róla a szerbek. Időközben azonban a területre albánok telepedtek be, és jelenleg az 1,925,000 lakosú Koszovó lakosságának közel 95%-a albán nemzetiségű. Nincsen terület, amit el lehetne cserélni.
Bosznia-Hercegovina esetében éppenhogy történt területcsere, mivel nagy, korábban bosnyákok vagy horvátok által lakott területeket foglaltak el a szerbek a háborúban, komplett falvakat írtva ki, és a háború végeztével sem adták vissza. Igaz, fordítva is megtörtént; tehát a boszniai föderációs erők is foglaltak el korábban szerbek lakta területeket, és nem adták vissza a szerbeknek.
Mára azonban már nem nagyon veszélyes a dolog, mert ezek a területek átjárhatóak, így akinek a házában éppenséggel nem lakik szerb, az már viszaköltözött. Ilyen azonban kevés van.
Nem hiszem, hogy ez destabilizálná a Balkánt, éppen ellenkezőleg.
Elhozhatná a megbékélést a szerbek és az albánok között.
Az észak-koszovói szerbeknek nem kellene albán elnyomásban élni, maradhatnak Szerbiában és a presevo-völgyi albánok régi vágya is teljesülne, ha csatlakozhatnának az albán államhoz. Ez mindkét fél számára elfogadható lehet, hosszú távra is. A dél-koszovói szerbek már betagozódtak az albán közösségbe és már Szerbiában is egyre csökken azok aránya, akik szerint a szegény albán tartományt mindenáron meg kell tartani (visszaszerezni). Ha most rajzolnák át a belső határokat, amíg Koszovó jogilag csak egy autonóm tartomány, akkor az államhatárokat sem kell módosítani. Ezután Koszovó megkapná az állami státuszt, megegyeznének a szétválásban, így Koszovó jogilag is független országgá válhatna. Véget érne a jogi bizonytalanság, megindulhatnának a beruházások és az ország fejlődése. Az ENSZ tagság birtokában már csatlakozhatnának nemzetközi szervezetekhez, részt vehetnének sportrendezvényeken, olimpiákon és megnyílna előttük az EU kapuja is.
válasza:"Nincsen terület, amit el lehetne cserélni."
De. Koszovó odaadná Szerbiának az ország északi csücskét (Mitrovica és környéke), mert az szerb többségű, míg Szerbia odaadná, a Presevo-völgyi albánokat.
válasza:Eddig még nem hallottam erről a kezdeményezésről. Ugyanakkor a Presevo-völgyön kívül is több olyan vidék van Szerbia területén, amelyet az albán többségű népesség miatt Koszovónak lehetne adni. Ilyen pl. Novi Pazar és Medveja szélesebb környezete, gyakorlatilag Koszovó körül végig.
Kosovska Mitrovica környékén pedig sokkal kevesebb szerb él, mint Koszovó körül, Szerbia területén amennyi albán.
Szerintem Presevo völgyét geopolitikai, közlekedésföldrajzi megfontolásból sem adja Szerbia Koszovónak.
A fő gond azonban az, hogy bármennyire is keverik a nagyhatalmak a trágyát, Szerbia még mindig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, és egy darabig nem is fogja!
válasza:Utolsó, ezt honnan veszed?
Szerbiában már csak a presevo-völygben és az északi részén élnek albánok, Novi Pazar környékén muszlim bosnyákok élnek, meg max törökök.
Ellenben Észak-Koszovó teljesen szerb többségű.
Ezt a 2 területet nyugodt szívvel elcserélhetnék egymással, mert mind a ketten jobban járnának. Koszovó megszabadulna a szerb kisebbség nagy részétől, Szerbia pedig az albánoktól, mert ha így folytatódik a demográfiai helyzet, akkor az albánok Dél-Szerbiából kis kiszaporodják a szerbeket.
A Presevo völgy és annak északi részének kivételével nem élnek már albánok Szerbiában. Mármint sehol nem élnek már összefüggő többségi területen.
válasza:Először is, Koszovó már a 1990-es évektől kezdve gyakorlatilag önálló állam (bár a népszavazás erről csak 2008-ban született meg). Ma már több mint 100 ország ismerte el függetlenségét. Itt már nem az a lényeg hogy a szerbek mit akarnak, hanem nagyhatalmak. A problémák már a 80-as években jelentkeztek, de a 90-es évek elején még nem tört ki a polgárháború (rendőri nyomásra), viszont ami késik az nem múlik, 1999-ben ez is elérkezett. Valójában Milosevic a 80-as évek végén megvonta az autonómiát Koszovótól (és Vajdaságtól). A szerbek, akik most alkudozni akarnak, már nincsenek alku pozicióban, a 90-es években volt rá lehetőségük, de eltolták.
----------------
A szerbek aránya a Koszovói Köztársaságon belül kb 5% tehető (más források szerint 80-100 ezer). Bár biztos adatokat nehéz mondani, többségük három észak Koszovói községben él: Zubin Potok (teljes lakossága kb 15.000), Zvecan (17.000), Leposavic (20.000).
----------------
Szerbiának mikor még megvolt az esélye Koszovó felosztására, akkor nem élt vele, most már nincs alku pozicióban, mivel az albánok irányítanak. A terület csere pedig hatalmas lavinát vonna magával, már elég csak Szerbiát szemlélni. Szandzsáki bosnyákok követelhetik a függetlenséget vagy akár a beolvadást Boszniába, ugyan így észak bácskai magyar községek is beolvadhatnának Magyarországba (ezekben a községekben a szerbek aránya nem éri el a 25%-ot). Tehát az ügy elég komlikált, szerintem kizárt hogy a hatalmak belemennének egy területcserébe, bármennyire is hajlik az ötletre Szerbia.
Azért az nem teljesen igaz, hogy Szerbia nincs alkupozícióban.
Felkínálhatja, hogy elismeri Koszovó függetlenségét, így rendeződne a viszony, lehetővé válhatna Koszovó ENSZ, majd EU tagsága. Továbbá a szerbek lakta területekért cserébe albánok lakta területeket adhatna át az újabb albán államnak.
És mint már korábban írtam, ez egyelőre még nem jelentené az államhatárok módosítását jogilag (bár de facto az lenne), de erre is voltak már példák az utóbbi évtizedekben (lásd kérdés alatt írt esetek).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!