Svédországnak, Dániának, Nagy-Britanniának miért nincs eurója?

Jobban bíznak a saját valutájukban, jegybankjukban, mint az Euróban.

Az euróválság miatt tovább nőttek ezek az aggodalmak, így nem várható, hogy csatlakozni fognak.

Jó nekik a saját valutájuk. Tulajdonképpen ők valamennyire vesztesei a eu-nak.

Ezzel együtt, nem fognak kilépni, vagy ilyesmi, de nem érzik szükségét a közös pénz bevezetésének.

A font túl nagy és elterjedt valuta ahhoz hogy az ERM-es árfolyamsávba lehessen tartani.

Erre a britek is rájöhettek kilencvenkettőben amikor Soros ráshortolt erre és a Bank of England nem győzte a szűk sávon belül tartani a fontot. Buktam egy csomót válság lett belőle és az eurót sem tudták bevezetni.

Meg persze jelenleg az államdósságra kitűzött maastrichti ukáz sem fekszik nagyon nekik mostanában.

A svéd kormány szerette volna, alá is írták az erről az egyezséget, de mivel a svédeknek azért annyira nem volt fontos gazdasági helyett nemzeti kulturális kérdés lett a dologból a népszavazáson elbukott 42/55 arányban a dolog:

[link]

Azóta nem erőltetik mert annyira a svédeknek nem sürgető a dolog.

A dánoknál meg szintén ilyesmi zajlott le (ott 47/53 arányban bukott el) 2000-ben és paradox módon itt a svéd helyzettel fordított eset áll fenn később. Itt a lakosság már támogatná a zónához való csatlakozást (volt is szó második népszavazásról és van folyamatosan is) csak a dán nagyobb pártok nem. Pedig a népakarat és a gazdasági felkészültség is megvan:

[link]

Csak a dán jegybanki politikának ami masszív eszközvásárlásokkal és lazább felügyelettel operál nem érdekelne befeküdnie az EKB felügyelete alá. A dán kormány meg nem kívánna a jegybank ellenében dolgozni.

A válasz az Unió történetében keresendő. Ha azt figyelmen kívül hagyjuk, körülbelül mindenre hamis lesz a válasz.

Az Unió elődje az Ezrópai Szén és Acél Közösség, amely az EGK-n keresztül alakult az Unióvá. Az elsőt Franciaország javaslatára hozták létre alapvetően Németország, az ősi ellenség bevonásával. Célja az újabb világháború megakadályozása. Egy táborban lévők, csak nem akarják egymást szétlőni. Hat ország alakította meg: Francia, Német, Angol, Holland, Belga, Luxemburg. Ők eleve egy (nagyjából) egységes, fokozatosan megvalósuló Európában gondolkodtak. Már akkor, mikor ez abszurdan tűnt a vasfüggöny miatt. De azért akkor is akadtak távolba látó, gondolkodó vezetők. Anglia kilépése ezért lenne abszurd, és egyáltalán nem a kerékkötő szerepét játssza, hanem a szigetlakó dilemmából nem tud kitörni. Külön vagyok ami jó, mert külön vagyok, és rossz, mert nehéz hatnom a többire. Pedig de mennyire akarok.

A kialakulás fokozatos volt, mint ahogy a bővülés feltételei. Általában is igaz, ha van egy csoport, oda mindig a gyenge szeretne tartozni, mert neki több a nyeresége ezzel, mint a vesztesége. Itt különösen igaz. A svédek, norvégok, dánok, svájciak önmaguktól gazdagok. Megállnak a lábukon. Számukra veszteség lenne a kötődés. Ezért nem lépnek be. Viszont ez se igaz így, mert a schengeni egyezménybe beléptek, hiszen az előnyös számukra. Miért engedték őket? Mert vannak annyira megbízhatók, hogy az Unió tudta, ezek is be fogják tartani azokat a szabályokat, mert ebben többet nyernek, mint veszítenek. Az Unió is nyert vele. Az euró elsősorban Németországnak (franciáknak) érdeke a gazdasági kapcsolatainak, elszámolási könnyebbségének érdekében. A többinek a gyengesége miatt érdeke, no meg az egységesség miatt. Akiknek nincs eurója, sokkal szelektáltabb a külkereskedelmük, jobban (olcsóbban) meg tudják oldani a problémákat. Angliát a tradíciói nem engedik.