Magyarországnak miért nem volt soha gyarmata?
A Monarchia a közvetlen atlanti-óceáni kapcsolat hiánya miatt nem tudott érdemi kolonizációt folytatni. A Birodalom inkább különböző területeinek megtartására törekedett, de tengerentúli területek híján is a nyugat-európai hatalmak egyik legnagyobb vetélytársukat látták benne. Az 1899 és 1901 között zajló bokszerlázadás idején a Monarchia is küldött egy kisebb csapatot Kínába 6 másik nemzettel együtt, így a győzelem után egy kis gyarmatot szerzett Tiencsinben. Az apró koncessziós terület mérete alig 0,61 km² volt, de rendelkezett saját kórházzal, iskolával és börtönnel is. A területen 40 000-ren éltek.[5][6] A trianoni békeszerződésben a széteső Monarchia ezt a területét is elvesztette. A több mint 16 éves fennállás során azonban számos épületet húztak fel amelyek közül alig egy-két darab maradt meg, és a történészek szerint az Osztrák–Magyar Monarchia Európán kívüli épületei közül csak ezek állnak ma is.
Az egyetlen jelentősebb expedíciót 1873-ban tették, ekkor az északkeleti átjáró keresése közben az osztrák–magyar északi-sarki expedíció Payer és Weyprecht vezetésével felfedezett egy szigetcsoportot, amit tiszteletből I. Ferenc József után Ferenc József-földnek kereszteltek el, ez a terület azonban sohasem volt a Monarchia gyarmata, igényt sem támasztott rá.[7]
Forrás: [link]
"Elvégre 1920-ig nagyhatalom volt..."
Elvi tévedés (a történelem hiányos tudása)!
Trianonig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, nem pedig önálló Magyarország!
Közös, osztrák vezetés alatt álló hadsereg...
Ha pedig nincs önálló hadsereg, mivel gyarmatosítson?
Bosznia-Hercegovina valami olyasmi volt.
A Ferenc-József Föld saját felfedezés volt, de mivel ennek szinte semmilyen gazdasági jelentősége nem volt, így nem foglalkoztak vele. Jellemző, hogy még az első világháborút lezáró békében is elfelejtették elvenni Ausztriától, csak később 1926-ban annektálta szovjet Oroszország.
Az Osztrák-Magyar Monarchia nem volt tengeri nagyhatalom, csak a 19. század végén kezdett el felzárkózni, de ekkora már felosztották a világot a többi nagyhatalmak egymás között. Hasonló helyzetben volt Olaszország is, nekik sem volt kijáratuk az óceánokra, csak a franciák, britek jóindulatán múlott, hogy kaphattak gyarmatokat (Szomália, Eritrea, Líbia).
A nagy, erős Oroszország is már csak a Távol-Keleten tudott terjeszkedni, itt viszont Japánnal került szembe, mely szintén csak a 19. század végére kezdett tengeri nagyhatalommá válni.
Viszont a kicsi, gyenge Portugália kedvező földrajzi helyzetének, semlegességének köszönhetően a XVII. századtól egészen 1975-ig hatalmas gyarmatbirodalmat tudott fenntartani.
A németek megosztottak voltak, egymással, az oroszokkal és franciákkal háborúzgattak, így nem értek rá gyarmatosítani.
Amikor viszont 1871-re létrejött a nagy, erős Németország, nagy erőfeszítésekkel próbálták pótolni az addigi lemaradásukat az angolokkal, franciákkal, hollandokkal, portugálokkal szemben. Német gyarmat lett Togo, Kamerun, Tanganyika, Namíbia, Új-Guinea észak-keleti része és a Csendes óceánon a Mariana-szigetek, a Marshall-szigetek, a Karolina-szigetek (Palau, Mikronézia, Nauru) és Szamoa.
Németország az első világháború végére az összes gyarmatát elvesztette a világban.
Osztrák-Magyar származású uralkodója volt egy rövid ideig Mexikónak:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!