Szerintetek lehetséges, hogy létrejöjjön az itt vázolt "Új-Európa"?

"Ugyanaz a helyzet, és megint ugyanarra a meghaladott érvelésre hivatkoznak itt egyesek, hogy "úgysem ismeri el Kijev", és "a nemzetközi jog nem ad erre lehetőséget"."

Teljesen igaz, amit arról írsz, hogy sok dolog megtörténik a nemzetközi jog rendelkezései ellenére, de ezzel pont a másik végletbe esel bele: attól, hogy egy szabály adott kivételes esetekben nem érvényesül, még nem hanyagolható el, mint egy tényező a sokból.

Az orosz-ukrán esetben tény, hogy a nemzetközi jogot sértette az orosz fél tevékenysége, de ettől még nem kizárt, hogy keresztül fogja nyomni az ENSZ-en az akaratát az orosz medve.

Önmagában az nem teszi semmissé a nemzetközi jogot, hogy már volt, aki megsértette, jól is néznénk ki.

Plusz, Jugoszlávia esetében nem volt ennyire durva érdekkonfliktus a nemzetközi közösségen belül, így a nemzetközi jog sem tudott maradéktalanul érvényesülni, mert nem volt, aki érvényesítse.

A mostani kérdésnél is ezért fontos szempont ez: 1-1 kivétel biztos akadna, ahol nem igazán tud tényszerűen beleszólni a világ a helyi jellegű eseményekbe, de ilyen tömeges mértékben, ahogy az a linkekben szerepel, mondjuk 10 esetből legalább 9-ben akadályát képezné a területmódosításnak a nemzetközi jog.

Összefoglalva: igazad van, nem mindenható a nemzetközi jog, de figyelmen kívül hagyni talán még súlyosabb hiba.

"Ez az USA elviszi a demokráciát oda, ahol nem akarják" érv mindig érdekes.

USA: "Muhahaha itt vagyok, és most engedelmeskedni fogtok"

Tetszőleges ország: "És mit kell tennünk?"

USA: "Azt, amit akartok..:"

Tetszőleges ország: "Jó, de ki lesz a vezető?"

USA: "Az, akit akartok..."

Szóval ez pontosan mely pontokon sérti a nemzetközi jogot, hogy egy terület népessége igazából azt csinál, amit akar? :D

Mint már mondtam, a nemzetközi jog nem mindenható, de egy tényező a sokból, és ilyen tömeges mértékben nem szegik meg az államok, ahogy ezek a linkek azt feltételezik. Hiába mondod, hogy de, ha ez egyszerűen nem igaz.

Kedves 20:13-as válaszoló!

Ugyan. Te is tudod, hogy ez nem erről szól. Én őszinte hittel tekintettem a szabad kurd állam megalakulása felé, amikor az USA (többek között a kurdokat ért erőszakra hivatkozva) lerohanta Irakot.

Most a kezükben van - a kurdok lakta terület másik fele pedig a NATO-tag Törökországba nyúlik át, akit némi "ráhatással" egyezségre lehetne ösztönözni - és hol van Kurdisztán...?

Ezeknek pont annyira fontos a népek önrendelkezése, mint neked például az inuitok sorsa.

Másfelől Ukrajna esetében Merkel mit fogalmazott meg, mint sarkalatos követelés az új berendezkedést illetően, amit Oroszországnak, _ha a fene fenét eszik is_, biztosítania és elfogadnia kell? "A szabad piacgazdaság" körébe való becsatlakozást, pontosan így, ezt a kifejezést használva.

Mindenhova "szabad piacgazdaságot" kívánnak elvinni, aminek egy tulajdonsága van: a nagyhal megeszi a kishalat. Egy efféle "versenyen alapuló piacgazdaságban" _mindig_ azok az államok járnak jól, akiknek nagyobb az érdekérvényesítő képességük. Erről szól az egész.

Németország, Franciaország, Anglia, és Ukrajna között szerinted melyik-melyik szerepet fogja betölteni a "bedarálandó friss térhódítás" és a "túlsúlyt képezők" között?

Nem is változott olyan sokat a világ, ugye? Ma is a nyugati országok valamilyen nemes eszme (kereszténység/demokrácia) nevében állnak össze egy koalíciós nemzetközi erővé, és szereznek érdekeltséget a Közel-keleten nagy, mindezt gazdasági, vagyonosodási okokból, ismétlődő hadműveletekben.

Ukrajnában egy orosz vazallus báburalkodót elűz a népi forradalom, majd ez az ember az őt támogató szomszédos nagyhatalomhoz menekül segítséget kérni, a cár pedig el is küldi hadát fenntartani a függést - a szomszédos államoknak pedig már fel is ajánlják, hogy az alkalmat kihasználva lenyessenek egy-egy részt a belső zűrzavartól küszködő országból. Ahogyan Orseoló Pétert ültette az NRCS a magyar trónra, majd, mikor azt egy felkelés elűzte, a császár hadai jöttek visszatenni.

Nem változott semmit a világ a cárok és császárok kora óta. Ugyanúgy vazallusok, ellenük indult forradalmak, és őket támogató nagyhatalmak, trónviszályok vannak ma is, sőt, még a résztvevők sem sokat változtak az évszázadok alatt.

Egyet értek abban, hogy a világ sok szempontból nem változott, de egy kicsit más megközelítésből is érdemes nézni.

Ha nem a jog szerinti, hanem a tény szerinti oldaláról nézzük a dolgokat, a világon mindig mindenhol demokrácia volt végsősoron, és ezen változtatni a technika jelenlegi fejlettsége mellett lehetetlen.

Egyszerűen azért, mert ha adott bármilyen embercsoport, és a csoport fenntartása a többség érdekeit sérti, akkor az a csoport mindenképpen meg fog változni vagy fel fog oszlani, legyen szó államról, vállalatról vagy gittegyletről.

Gondold el: adott egy nagyon kemény diktátor, egy 100millió fős országban, ahol 99,5 millió embert sanyargat. Ebből polgárháború lesz.

A demokrácia ennek ad egy biztonsági szelepet, nevezetesen a többségnek nem kell feltétlenül megölnie a kisebbséget, hanem x időközönként megnézzük, mely vélemény van többségen, és aszerint csináljuk a dolgokat.

Tehát sem az USA, sem az EU, sem Putyin nem tud hosszútávon rábírni egy adott területet arra, hogy ott a dolgok az ottaniak akaratával szemben történjenek.

Ha az USA beavatkozása nélkül lett volna Kurdisztán, akkor lesz így is, ha pedig nem lesz, akkor az USA beavatkozása nélkül sem lett volna.

És ez az, amibe a nemzetközi jog sem igazán tud beleszólni: ha valamit minden érintett akar, akkor kívülállóként csak ideig-óráig lehet megakadályozni.

Pusztán azért írtam, hogy a kérdésben szereplő területmódosításoknak gátját képezné a nemzetközi jog, mert a többségükben nagyon komoly ellenérdekelt érintettek is vannak, amit pedig a kardcsörgetés, a diplomácia és a jog változó arányú ötvözete döntene el úgyis.