Hogyan kezdődött ez az Ukrán - Orosz helyzet?

Katalin uralkodása alatt az 1768-74-es orosz-török háborút követően, amelynek során az Oszmán Birodalom történelmének nagy vereségeit szenvedte el többek között 1770. július 5-7-én Çeşménél, illetve 1770. július 21-én Kagulnál (ma: Cahul, Moldova).

Ennek folyományaként 1772-ben a karaszubari szerződés a Krímet elszakította az Oszmán Birodalomtól és független státust biztosított számára, orosz befolyással. 1774-ben a Porta ezt a kücsük-kajnardzsi békében ismerte el , amit az Oszmán Birodalomból eme független szabad és demokratikus államalakulat elismerését csikarta ki a Portából a kücsük-kajnardzsi békében.

Az orosz győzelmekkel Katalin megszerezte a kijáratot a Fekete-tengerre és bekebelezte a mai Ukrajna déli részét, ahol az oroszok több új várost alapítottak: Odessza, Nyikolajev, Jekatyerinoszlav (szó szerint Katalin dicsősége) vagyis a mai Mikolajiv, Dnyipropetrovszk és Herszon.

Majd 9 évvel a békekötés után annektálta azt a térséget amit eddig Krími Tatár Kánság uralt, amely 1478. év óta az Oszmán Birodalom vazallusa volt. Oroszország megszerezte Kercset, így kijáratot szerzett az Azovi-tengerre. 4.5 millió rubel hadisarcot vívott ki magának, és megszerezte a kereskedelmi hajózás jogát a Kercsi-szoroson. A meghódított déli területeken két kormányzóságot alapítottak: Új-Oroszországot és Azovot, a kormányzó a cárnő kegyence, Grigorij Patyomkin lett. Ő a kozákkérdést úgy kívánta megoldani, hogy saját vezetésével a kozákságot centralizált struktúrába szervezte, viszont az autonómia ilyen felszámolása ellentételezéséül, büszkeségük növelésére, némileg nagyobb felelősséget kívánt adni nekik. A területre Potyomkin vonult be, aki elnyerte a „Taurisz legfényesebb hercege” címet, a katonai kollégium élére nevezték ki, és 100 ezer rubel pénzjutalmat kapott, hogy felépítse Péterváron új-Taurisz palotáját. 1784-ben a Krímet Taurisz kerületre nevezték át, Ahtiar kikötőjét pedig Szevasztopolra. Patyomkin főkormányzósága alá került az ominózus terület, azzal együtt hogy a fent említett két kormányzóságból kialakított Jekatyerinoszlavi kormányzósághoz csatolták.

Az orosz kormányzat óriási erőfeszítéseket tett a terület benépesítésére; külföldről hívtak katonákat, iparosokat, kereskedőket, és orosz birtokosokat is ösztönöztek holopjaik részbeni áttelepítésére. A telepesek 26-30 gyeszjatyina (29-33 ha) földet kaptak, a földbirtokosok 48 telket. Akik katonákat hoztak magukkal, tiszti rangot kaptak. Amnesztiát kaptak a szökésből odaérkezők, a parasztok állami státusba kerültek, szabadságuk garantálásával, az óhitű zsidók pedig a szabad vallásgyakorlás ígérete miatt érkeztek ide. Emellett az ide települést adókedvezmények is ösztönözték.

A mostani helyzet pedig ugyanaz mint kétszázötven éve, csak a hírek gyorsabban terjednek és ennek a sajátos következményei is megvannak.

A múlt évszázadban az oroszok kiirtottak néhány milió ukránt:

[link]

(Nyugi, volt köztük a 2 világháború után 250.000 kárpátaljai is, akik mind erősen magyar szimpatizánsak voltak).

A mostani helyzet úgy, hogy az ukránok egy részében felmerült,hogy nem szeretik az oroszbarát kormányt, és tüntettek. Más ukránok pedig éppen, hogy szerették az oroszbarát kormányt.

Nyilván a két társaság összekarambolozott, mi meg a kényelmes székeinkből gyártjuk a különböző konteókat :P