Miért van ilyen rengeteg megtakarítás (és adósság) a világban? Miért nem költik el és mi történne, ha el akarnák költeni ezt a pénzt?

Mert sokan szeretnek kotlani.

Meg akiknek nagy a megtakarításuk, azoknak már megvan mindenük, nem tudják mire költeni.

Amúgy a 200 billió dollár az 200 ezer milliárd dollárt jelent? Csak mert az amiknál a billion az nálunk a milliárd megfelelője.

A pénz egy közvetített adósság, nagyjából így működik pár tízezer éve, és valószínűleg így fog működni még egy ideig.

A pénzben nem a vagyont mérjük, hanem az adósságot. Ez a pénznek a haszna. Ha erre nem lenne képes a pénz, nem is lenne semmi haszna.

A vagyont is lehet természetesen mérni, csak nem ilyen egyszerű. Ezért meg szokás becsülni átvitt értelemben a vagyon pénzbeli értékét is, ami azt jelenti, hogy mennyi pénzre cserélnéd el. Ilyenkor a kifizetendő adósság cserél gazdát. Ezt meg nem lehet igazából kifizetni, mert a pénzt csak árucikkre vagy pénzre tudod cserélni. Nincs olyan, hogy valaki kifizeti, mert ha vásárolsz valamit, a pénzt az eladó ismét elkölti, tehát nem szűnik meg. Vagyis azt a megtakarítást csak egyetlen módon lehet megszüntetni: ha értéktelenné tesszük.

kérdező, olvass már bele a közgáz tankönyvedbe, és ne égesd magad...

A. Értékmérő:

Ár = belső érték. A pénz közvetíti a cserét, méri az áru értékét, vagyis a termékek árai a pénzen keresztül határozódnak meg.

B. Forgalmi eszköz:

Az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le. A pénz és az áru azonos időben, de ellentétesen mozog.

C. Fizetési eszköz:

A pénz és az áru eltérő időben ellentétesen mozog. Tehát a pénzmozgás nem jár együtt az áru mozgásával.

D. Felhalmozási eszköz = kincsképző funkció:

A vagyon felhalmozódásának egyik formája a pénz tartalékolása. Alkalmas arra, hogy a felhalmozás eszköze legyen, ezért állandó igény, hogy stabil, ne csökkenő értékű legyen.

E. Világpénz:

Egyes pénznemek képesek a nemzetközi forgalomban is betölteni az előző funkciókat, vagyis konvertibilisek.

Azért takarítunk meg, mert sosem tudhatjuk, mi lesz velünk és a családunkkal holnap, két hónap vagy harminc év múlva. Az, hogy ma jól fizető munkád van (vagy legalább olyan, amiből szerényen ugyan, de meg tudsz élni), nem garantálja azt, hogy ez örökké így is marad. És ha ez még nem elég ösztönző a megtakarításra, akkor ott van mindaz a haszon, amit a megtakarításodon kereshetsz (kamatok, hozamok, árfolyamnyereségek), amely bizony könnyen nagyobb lehet, mint a pénz elherdálásából származó fogyasztási haszon.

Arról pedig még nem is beszéltem, hogy nem minden pénz, ami bankban hever, megtakarítás. Ha ma kaptad meg a havi fizetésedet, jó eséllyel még tekintélyes része a folyószámládon hever - de ennek egy részét nyilván fel fogod élni a következő hónap elejéig-közepéig, nem fogod mindet megtakarítani.

"De akinek van megtakarítása és azt akarja, hogy ne álljon a pénze, akkor hitelt ad másnak (banknak, államnak, cégnek, rokonnak, barátnak).

A probléma az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezt később visszakapja"

Pontosan ezért kapsz (és vársz el) érte kamatot. Mert minden befektetésnek, még a legeslegbiztosabb bankbetétnek is van kockázata, bármikor előfordulhat, hogy valamiért nem kapod vissza a pénzed. Ebben nem különbözik a dolog a szerencsejátékoktól: a ruletten azért teszed fel a pénzed a feketére, hogy a dupláját nyerd vissza, ugyanakkor a fogadással automatikusan elfogadod azt is, hogy ha piroson áll meg a golyó, akkor buktad a tétet. Ha nyersz, jogod van megtartani, elfogyasztani vagy újra befektetni a nyereményt (vagy a kamatot, hozamot, profitot stb., attól függően, mit kezdtél a pénzeddel), ha pedig buktad, az a te bajod.